A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Kossuth-emlékérmek - Kossuthfalva - Kossuth Hirlapja - Kossuth-induló - Kossuth-kalap - Kossuth-könyvtár - Kossuth név
Kossuth-emlékérmek — 833 kok készültek, melyek közül több fenmaradt egyeseknél, kik az emigránsokkal levelezésben álltak. Kossuth-emlékérmek. Az emigráció idejéből kétféle német és egy angol szövegű K. emlékérmet ismerünk. Németek : Ludwig Kossuth, geb. d. 27. April 1806. Szembenéző mellképe. Rev. Gott beschütze Ungarn. 1849. Magyarország koronátlan címere cartouche-ban damaszeirozott mezőben. Ezüst és ón. — 2. Lud. Kossuth. Jos. Bem. Vereint. Kampf für Ungarns heil'ge Freiheit ; két szembe néző mellkép, alul 1849. Rev. Des Ruhmes un welkbaren Lorbeer windet d. Geschichte euch beiden (babérkoszorúban) ; en: Angol : Louis Kossuth the Washington of Hungary ; balra néző mellképe. Rev. Now in the name of eternal truth, and by all that is sacred and dear to man ; since the history of mankind is recorded, there has been no cause more just than the cause of Hungary ! — ezüst és bronz. Veretett Amerikában. Halála alkalmából három magyar feliratú bronz és ón emlékérem készült : 1. Kossuth Lajos. Dicső korszak lánglelkü alkotója. Született 1802 szept. 16. Meghalt 1894 márc. 20. 2. u. a. kisebb. 3. Kossuth Lajos. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, 1848. KÉTHY. Kossuthfalva, Soroksárhoz tartozó népes telep, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti alsój.-ban, vasúti állomással. Kossuth Hírlapja, politikai napilap, melyet Kossuth Lajos pénzügyminiszter saját orgánumául alapított és saját programmjával indított meg 1848 júl. 1., 4000 előfizetővel. Bajza József volt a szerkesztője; közreműködtek a lapnál, Kossuth vezércikkeivel, melyek azonban később elfoglaltságánál fogva mindinkább gyérültek, továbbá Ábrányi (Eördögh) Emil, Garay János, Hunfalvy Pál, Szabó Károly, Szathmáry Károly, Szeberényi Lajos, b. Wesselényi Miklós stb. Megjelent a K. dec. 31-ig, minden eddigi magyar lapnál nagyobb íven, gyakran félív melléklettel, összesen 156 szám , nov. már 5153 példányban járt. sz. J. Kossuth-induló a címe egy nagy hatású eredeti magyar indulónak, melyet Müller József, a Turszky-ezred volt jeles katona karmestere 1848 tavaszán Kossuth Lajos tiszteletére szerzett. Szépségre s eredetiségre nézve ez induló méltó párja a ma már világhírű Rákóczi indulónak, KÁLDY, Kossuth-kalap, gömbölyű kupaku, felhajló karimájú pörge kalap , magyaros viselet ; az 50-es évek elején tüntetés számba ment, a 70-es évek elején ismét divatban volt. Kossuth-könyvtár: Kossuth nem volt könyvgyűjtő a szó szoros értelmében. Könyvtára esetleg került össze azon tárgyak és tudománykörök szerint, melyek őt időről időre foglalkoztatták. Mindazonáltal annak némely csoportja igen gazdag , így ritka teljességben van meg benne az emigracionális évek (1850—66) irodalma; apró röpiratok, melyek a magyar, osztrák és olasz ügyeket tárgyalják, alig találhatók más könyvtárban ily nagy számmal ; növeli e gyűjtemény értékét, hogy az elhunyt az elolvasottakat jegyzetekkel kísérte ; e lap széli feljegyzések sokszor igen becses adatokat tartalmaznak. Igen gazdag a könyvtár természettudományi munkákban, melyekkel az elhunyt igen behatóan foglalkozott; a használat nyomai majdnem minden köteten láthatók. Talán a legbecsesebb művek egyike e nemben New-York államnak természetrajzi leírása 21 kötetben, melyet Kossuth amerikai körútja alkalmával mint állami tiszteletajándékot kapott. A könyvek legnagyobb részét az ily tiszteletajándékok képezik. Hazai és külföldi szerzők vetélkedtek abban, hogy nagy hazánkfiát szellemi termékeik megküldésével megtiszteljék. A könyvek mind ajánlásokkal (dedicatio) ellátvák, és e tekintetben a könyvtár a legérdekesebb autográfgyűjtemények egyike. A könyvtárat 1894 febr. 12. keti eladási okirat szerint egy országgyűlési képviselőkből és Kossuth egyéb tisztelőiből alakult bizottság vette meg a magyar nemzet számára a megboldogulttól és örököseitől 16.000 forintért. Ugyane bizottság, melynek élén Eötvös Károly mint elnök, Herman Ottó, Károlyi Gábor gróf, Hentaller Lajos, Horváth Ádám, Szurmán György országgyűlési képviselők mint bizottsági tagok és Eötvös Bálint dr. mint bizottsági jegyző állottak, 1894 március 15. kelt alapító levéllel örök tulajdonul a magyar nemzeti múzeumnak adományozta a vétel tárgyát képező könyvtárat oly föltétellel, hogy az mint «Kossuth Lajos könyvtára» külön állíttassék föl és annak anyaga a muzeumi könyvtár anyagába soha be ne osztassék. Kossuth Lajos a könyvtárat a vétel-tárgyalások alatt kezdte lajstromoztatni személyes felügyelete és ellenőrzése mellett ; talán utolsó szellemi munkája a be nem fejezett könyv-katalógus revideálása volt, melyben reszkető kézzel itt-ott javításokat eszközölt és felvilágosító jegyzeteket irt egyes könyvcimekhez. A magyar nemzeti múzeum az elhunyt örököseitől 1894 máj. vette át részletes leltár mellett a könyvtárat, mely alkalommal kiderült, hogy az 4303 darab kötetet és füzetet foglal magában. A könyvtár 1894 jan. Budapestre megérkezvén, az a leltár sorrendjében a nemzeti muzeum könyvtárának úgynevezett Széchenyitermében helyeztetett el ; teljes anyagát a könyvtár folyóirata, a Magyar Könyvszemle fogja ismertetni. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kossuth név. Eredete felől a legkülönbözőbb magyarázatok vannak. 1 .Kos ; ennek igazolására felhozzák, hogy a Kossuth-család címere ágaskodó kost ábrázol s igy nem egyéb, mint beszélő címer, mely a család nevével van összefüggésben. 2. Bálint Gábor szerint (Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén) a mongol-kalmik khosot törzsnévvel egyezik. 3. A zsidóságnál nagyon népszerűvé vált a zsidó koset (igazság) szóval való egyeztetés. — 4. A legáltalánosabb vélekedés szerint a név szláv eredetű, felhozzák analógiának a cseh-tót Kossuch, meg a délszláv Kosutány nevet s ezek szerint a név jelentése a. m. «kecskebak» v. «szarvas» ; kuriózumszámba megy Wurzbach (Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. XIII. k.) állítása, aki teljesen figyelmen kívül hagyva mindenféle történelmi alapot, a Kossuth-család hatszázados múltját, annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a név eredetileg a szláv Kohut (kakas) volt s ezt csak Kossuth Lajos magyarosította meg azzal, hogy a h betűt két ss-sel helyettesítette, kedvébe akarván járni a tisztavérű magyaroknak. 15. Maga Kossuth A Pallas nagy Lexikona, X. köt 58 Kossuth név