A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)
L - Lechevalier - Lechhausen - Lechler - Lech-mező - Lechner
Lechevalier — 322 — Lechevalier (ejtsd: lösvallé) Ker. János, francia archeologus, szül. Trellyben 1752 jul. 1., megh. Parisban 1836 jul. 2-án. Párisi kollégiumokban tanárkodott 1772—78.; 1784. Choiseul-Goufer nagykövettel mint titkár Konstantinápolyba ment, majd beutazta Olaszországot és Kis-Ázsiát, ahol megállapította Trója fekvését. 1790. Londonba ment, majd ismét nagyobb utazásokat tett s Párisba visszatérve, a Ste Geneviève-könyvtár őre lett. Munkái : Voyages dans la Tronde (Páris 1800 és 1802) ; Voyage de la Propontide et du Pont-Euxin (u. o. 1801, 2 köt.) és Koliades álnév alatt. Ulisse-Homer, or a discovery of the true author of the Iliad and Odyssea (London 1829, franc. Páris 1829), melyben a homéri eposzokat Odysseusnak tulajdonítja. V. O. Noël, Notice sur la vie et les ouvrages de J. B. L. (Páris 1840). Lechhausen, falu a bajorországi Felső-Bajorkerületben, Augsburgtól 1 km.-nyire, a Lech mellett, (1890) 10,365 lak., akik nagyobbára Augsburg gyáraiban dolgoznak. Lechler Gotthard Viktor, német lutheránus teologus, szül. Kloster Reichenbachban (Württemberg) 1811 ápr. 18., megh. Lipcsében 1888 dec. 26. Tanult Tübingában 1829-től 1834-ig ; lelkészkedett hazájában, mig 1858. lipcsei lelkész és szuperintendens, s ugyancsak ezen évtől kezdve u. o. az egyetemen az egyháztörténetem tanára s 1880. titkos egyházi tanácsos lett ; 1883. nyugalomba vonult. Nagyszámú irodalmi művei közül fontosabbak : Geschichte des englischen Deismus (Stuttgart 1841); Das apostolische und das nachapostolische Zeitalter etc. (Haarlem 1851, harmadik teljesen átdolgozott kiadás 1885. Angolra is lefordították) ; Geschichte der Presbyterial- und Synodalverfassung seit der Reformation (Lejda 1854) ; Der Kirchenstaat und die Opposition gegen den päpstlichen Absolutismus im Anfange des 14. Jahrhunderts (1870) ; Johann von Wiclil und die Vorgeschichte der Reformation (1873, két köt., angolra is lefordították) ; Joh. Hus (Halle 1890) ; Lange Bibelwerk című vállalatában ő kommentálta az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvet. Kiadta Wictirok Tractatus de ofacio pastorali, Trialogus és Supplementum Trialogi etc. című munkáit és Dibeliusszal egy Beiträge zur sächsischen Kirchengeschichte c. egyháztörténelmi vállalatot, melyből Lipcsében 1882-től 1885-ig három kötet jelent meg. és—V. Lech-mező, a Lech ós Wertach, Landsberg és Augsburg közt elnyúló, 40 km. hosszú síkság Bajorországban. Az egykori tófenék felületét jelenleg rétek és szántóföldek takarják. Egy részét a bajor katonaság gyakorló teréül használják. A Lech-mezőn 955 aug. 10. a magyar hadak I. Ottó császár hadaitól súlyos vereséget szenvedtek. L. Augsburgi csata. Lechner, 1. Ágoston, jogtudós, a főrendiház kinevezett tagja, szül. Budán 1836 nov. 1. Miután jogi tanulmányait Pesten és Bécsben elvégezte, 1857. segédtanár, 1861. rendkívüli, 1865. pedig rendes tanár lett a pozsonyi királyi jogakadémián. 1869. kinevezték a pesti egyetemre a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére, melyhez 1872. hozzákapcsolták a közjogot is ; 1873 -74-ben az egyetem dékánja, 1885—86. rektora volt. Igen fontos és becses az Önkormányzatról 1871. irt nagyobb, önálló műnek is beillő tanulmánya, mely a Jog- és Államtudomány folyóiratban jelent meg. Korbuly Imre dr. Magyar Közjogának 3. kiadását a szerző halála után L. rendezte sajtó alá Kautz Gyula és Pulszky Ágost tanártársaival együtt,, kipótolva azt az időközben alkotott intézmények anyagával. L. egyike az egyetem legkiválóbb tanárainak ; közjogi előadásaiban a történeti fejlődésre is ügyelemmel van. 1895 óta a főrendiház, tagja. 2. L. Gyula (von der Lech), képíró, egy délnémetországi báró-család Pesten letelepedett ágának sarja, született 1841 február 5. A gimnáziumot és egyetemet Budapesten végezte, hol 1864-től 1874-ig gyakorló ügyvéd volt. Ekkor szobrászattal meg terracottagyártással kezdett foglalkozni és részt vett a magyar kir. operaház, a városligeti jégcsarnok, a budaörsi templom, az államvasúti nyugdíj intézeti palota és a kecskeméti ház díszítési munkálataiban. Később a festészetre adta magát s arcképeivel, állat- és tájfestményeivel gyakran lehetett találkozni a budapesti kiállításokon. Öreg asszony kötéssel c. arcképtanulmánya a nemzeti muzeumban látható. L., 1878. középtanodai és tanítóképezdei oklevelet nyert. 1879. a budapesti VIII. kerületi reáliskolában alkalmazták rajztanár gyanánt, majd egy évvel később a fővárosi felső iparrajziskolához, helyezték át, ahol jelenleg is működik. L. a költészettel is foglalkozik s versei, melyek többnyire álnevek alatt jelentek meg, összegyűjtve most vannak sajtó alatt. Mint műfordító nagy érdemeket szerzett Madách Az ember tragédiájának sikerült német fordításaival. Egyéb műfordításai közül megemlitendők a jelenleg sajtó alatt levő Neue ungarische Dichter c. antológia s Beöthy Zsolt Ráskai Lea-jának német fordítása. SZANA.. 3. L. Károly, szül. Budapesten 1850 márc. 21.. Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Orvosi oklevelét 1873., a sebészdoktori, szülészmesteri és szemészmesteri okleveleket 1874. szerezte meg, s ekkor két éven át a budapesti egyetem I-ső belgyógyászati korodáján gyakornoki minőségben volt alkalmazva Wagner tanár oldalán. 1876. u. o. tanársegéd, 1877. elfoglalta a Schwartzer-féle budapesti magán elme- s ideggyógyintézet főorvosi állását, melyet hat éven át viselt. Közben meg volt bizva a pestvidéki kir. törvényszék területén a törvényszéki orvosi teendők ellátásával. 1881—82. elnyerte a Schordann-féle utazási ösztöndíjat, s ekkor két éven át külföldön az elmegyógyászat körébe esőtanulmányokat tett. Ugyanekkor foglalkozni kezdett az agyvelő finomabb boncolástanával Meynert mellett, a pszichológiával Lazarus iskolájában, és kísérletileg a pszichoüziológiával. Tanulmányútjáról hazatérve 1883. kinevezték igazgató-főorvossá a budapest-angyalföldi m. kir. országos elmebeteg-ápoldánál, melyet berendezett. 1889. ny. rendes tanárnak nevezték ki a kolozsvári tudom. egyetem újonnan rendszeresített elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékére. 1892—93. az egyetem orvosi karának dékánja volt. A kolozsvári kir. törvényszék elmegyógyászati szakértője és a törvényszéki orvosi vizsga vizsgálóbizott Lechner