A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
M - Mecklenburg
EVI ecklenburg — 437 kapcsolónak nagyobb fekvő tengelyekhez szokásos elrendezését mutatja. Az A tengely C dörzsölő kereket, a Β tengely pedig a dörzsölő sarok vezetésére való F rudakat tartó Ό tokot tartja, melynek agyán mozog a kétágú í1 átló. Ezt az átlót agyának nyakán két részű gyűrű övedzi, melyet a jobboldali csapágy tartón átnyúló könyök villaágai a könyök vízszintes karjába kapcsolt sróffal beljebb vagy kijebb tolhat. Ha a srófra ékelt kézi kerékkel a könyök vízszintes karját felfelé emeljük, és Β tengely lassan egymásba bekapcsolódik, ha pedig lejebb toljuk, egymásból kikapcsolódnak. JALS, Mecklenburg, a Keleti-tenger mellett, az egykori alsószász kerületben fekvő németországi vidék Pomeránia, Brandenburg, Hannovern, Schleswig-Holstein porosz tartományok és Lübeck területe közt 16,091 km 2 területtel. M.Schwerin és M.Strelitz nagyhercegségekre oszlik. I. M.Schwerin, a Német Birodalom tagja, 13,161 km 2 területtel. Partjai 161 km hosszúak, laposak , zátonyok védik. Legnagyobb bemélyedései a Trave-torkolat, a Wismari-öböl Poel-szigettel, a Warnow-torkolat a rostocki kikötővel. A két utóbbi nagyobb hajóknak is nyújt védelmet. A túlnyomóan sík vidéken DK-ről ÉNy felé alacsony széles hegyhát (M.-er Seenplatte) vonul el, amely Warintól ÉK-re a Hohe Burgban (140 m.) éri el a legnagyobb magasságát és a Keleti-tenger meg az Elbe közt vízválasztóul szolgál. D-i határán a Ruhner Berge 178 m-nyi magasságot érnek el. 300 tava közül a Müritz- (133 km 2) és a Schwerini-tó (61 km 2) a legnagyobbak. Folyói a Warnow, az Eide, a Stepenitz, a Recknitz és a Peene a Trebellel. Néhány csatorna (Új-, Stör- stb.). Ásványvízforrások a doberani és suilzei. Tengeri fürdői a Heiligendamm, Warnemünde, Fulgen, Avendorf és Boltenhagen. Földjének mintegy 1/4-e szántó és rét ; az erdős terület 2265 km 2. Az éghajlat nedves. Fő termékek búza (1892) 99,213, rozs 270,123, árpa 37,280, zab 130,107, burgonya 551,628, cukorrépa 272,709 és réti széna 329,880 tonna. Az állattenyésztés is virágzó ; az állatállomány (1892) 96,046 ló, 301,751 szarvasmarha, 732,177 juh, 318,659 sertés és 46,705 méhkas. Tengeri hajói : 0893, 155 vitorlás (67,695 t.) és 27 gőzös (10,454 t.). A lakosok száma (1890) 578,342, 1 km 2-re 4391, ezek közül 191,195 a domániumon (5592,6 km2), vagyis a nagyhercegi birtokokon lakik. Az összes lakosság 5Í°/0-a mezőgazdasággal v. halászattal, 23-2°/0 iparral és 7'8°/0 kereskedelemmel foglalkozik. Az oktatásügyi intézetek élén áll a rostocki egyetem ; van továbbá 7 gimnáziuma, 6 reálgimnáziuma, 3 reálprogimnáziuma, 2 hajós-, 2 földmives-iskolája, számos polgári, ipar- és népiskolája. Mindkét hercegség fölebbviteli törvényszéke Rostockban van. A közigazgatás élén a Schwerinben székelő államminisztérium áll; ezek a belügyi, amelyyel egyesítve van a külügyi , az igazságügyi, amelynek egyes osztályai az egyházi és oktatásügyeket is vezeti, végre a pénzügyi minisztérium. M.Schwerin a német birodalmi gyűlésbe 6 követet küld. N. M.Strelitz, két részből, a Stargard uradalomból és Ratzeburg hercegségből áll, amelyeket egymástól M.Schwerin választ el. Mindkettőnek területe 2929 km 2, Stargard vagy Strelitz M.Schwerin, Pomeránia és Brandenburg közt terül el, 2547 km 2 területtel. Egészen a M.- tavi fensíkba esik bele, amelyen Woldegknél van a legmagasabb csúcs, a Helpter Berg (179 m.). Az uradalomban Új-Strelitznél ered a Havel. Tavai közül a Tollensee-tó a legjelentékenyebb. Ratzeburg hercegség, szekularizált püspökség, M.Schwerin, Lauenburg és Lübeck közt fekszik ; külső területei : Mannhagen, Horst és Walksfelde (Lauenburgban), Dodow, Vietzen-Gaarz, Buschhof és Gevezin (M.Schwerinben). Az egész hercegség területe 382 km 2. Egészen sík föld ; legnagyobb folyója a Stepenitz. Tavai közül a legnagyobb a Ratzeburgi. Az összes lakosság (1890) 97,978, 1 km-re 33'4. Ezek közt 49'5°/0 földmivelő és halász, 246°/0 iparos és 79% kereskedő. Éghajlat és földmivelés olyan mint M.Schwerinben. A német birodalmi gyűlésbe egy követet küld. Mindkét nagyhercegség alkotmánya az 1523 aug. 1. létrejött unión alapszik ; ki vannak ez alól véve a domaniális területek, Wismar városa és Ratzeburg hercegség. Az alkotmány szerint a tartományi képviselet a Korps d. Ritter- u. Landschaft, a nemesi (Korps d. Ritterschaft) és a nem nemesi testületre (Korps d. Landschaft) oszlik. Az előbbihez azok tartoznak, akik nemesi birtokok tulajdonosai, az utóbbinak tagjai a 47 vidéki város és Rostock. Közigazgatási szempontból a nagyhercegség 3 kerületre oszlik; ezek a M.-i, Wenden és Stargard. Mindegyiknek élén egy Erblandmarschall áll. A tartományi gyűlés rendesen késő őszszel felváltva Sternbergben és Malchimban ülésezik , azonkívül rendkívüli ülések is tarthatók. Mindkét testület együttesen szavaz és a többség dönt; de ha a két testület külön-külön többsége egymással ellentétes határozathoz ragaszkodik, tartománygyűlési határozat nem jöhet létre. A nagyhercegek azonban a domaniális birtokokra nézve korlátlanul intézkedhetnek. Mindkét nagyhercegnek egy a címe és címere: Történelem. A népvándorlás korában az obotriták laktak M.-ban, akiket Oroszlán Henrik hódított és térített meg ; ugyancsak ő alapította Schwerin és Ratzeburg püspökségeket is. Az obotriták utolsó pogány fejedelme 1160. a csatában esett el. Fia, Pribiszlav megkereszteltette magát és mint német hűbéres atyja országainak nagyobb részét megkapta, csupán Schwerin grófságot nyerte el Gunzel von Hagen lovag. A kereszténység elterjedésével kezdetét vette a germanizálás is. Oroszlán Henrik bukása után II. Waldemar dán király vetette M.-ot hatalma alá. Azonban az 1227 jul. 22-iki bornhövedi csata a dán uralomnak örökre véget vetett és M. folytonosan német uralom alatt maradt. 1301. házasság útján Stargard is M.-hoz került. Az ország az uralkodó család tagjai közt többször megejtett felosztás után 1471. újra egyesittetett. A rendek pedig 1523. egymással uniót kötöttek, mely az országnak újbóli felosztásai dacára fenmaradt és alapjául szolgált M. rendi alkotmánya fejlődésének. A középkorban a szász hercegek és a brandenburgi őrgrófok hűbérúri jogokat formáltak M.-ra és csakis 1348 jul. 8. emelte a M.-i fejedes- Mecklenburg