A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
N - Nádaly - Nadálygumó - Nadályok - Nadályi - Nadar - Nádas - Nádas - Nádasd - Nádasd-Ladány - Nádasdy
Nádaly 1899 A mokat nádalják, hogy a kovácsvas szívósságát az acél keménységével egyesítsék. Napról napra veszít jelentőségéből, mert az acél manapság márigen olcsó. E. X. A. Nádaly, nagyközség Bács-Bodrog vármegye zsablyai j.-ban, (1891) 2330 szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Nadálygumó (növ., nadálydió, haramag Diószegiéknél, borgyökérfű Baumgartennál, állítólag azért, mert a növény szaga olyan mint a borféleé vagyis borvirágé, vizi mogyoró, borvirág, Oenanthe Tourn.), ernyős, kopasz fű, többnyire nedves helyen terem, levele egyszer v. többször szárnyalt, ernyője sokvirágu, virága fehér, termése hengerded v. körteforma, tetején a két hosszú bibeszállal. Mintegy 40 faja (hazánkban 7) mind a két földségnek É-i részén, Afrika D-i és Ausztrália meleg vidékein terem. Az (Je. fistulosa L. többnyárertű, 3—9 dm. magas, szára csöves, csíkolt, a csomóiból gyökeret bocsát. Vízparton, árokban, mocsaras réten Európában s hazánkban is nő, narkotikus mérges, azelőtt vizelethajtó orvosságnak rendelték. A többi faja is mérges v. gyanús. A vizi petrezselyem (Pheilandrium Aquaticum L. v. Oe. aquatica L.) jó takarmányfű lenne (1. Bösövény). Legmérgesebb a déleurópai Oe. crocata L. ; gyökerében sárga teje van, a bőrön égető, nagyon viszkető kiütést okoz, s minthogy más gyökérrel összetéveszthető, már több halált okozott. Az Oe. v. Lichtensteinia inebrians Thunb. Fokföldön terem, a hottentoták részegítő italt csinálnak belőle. BORB. Nadályok (állat), 1. Piócafélék. Nadálytő (növ., nadálygyökér, madárgyökér, nadályfű, Symphytum Tourn.), érdeslevelű fű, 17 faja az óvilágban (hazánkban 7) terem. Többnyári, többnyire sertés növény, tőkéje vastag, néha gumóforma, levele váltakozó, hasítatlan, némelyik fajé a száron lefut, azért a szár beszegett, virágzata kunkorodott füzér, szirma csöves, torokpikkelye árforma és kúpformán összeborul, termése sima. A S. asperrimum Bieb. kaukázusi levele csaknem tüskésszőrös, virága eleinte szép bíborszín, később kék mint az ég. Gyakran kertben látni, sőt kitűnő takarmánynak is ajánlják, de nagybeli termesztése nem igen sikerül. A S-officinale L. (nagy nadályfű, forrasztófű), keményszőrű gyökere orsóforma, ágas, kivül fekete ; szára 0,3—1 m. magas, levele lefutó, virága lilapiros, néhol sárgásfehér (L. molle Janka). Nedves réten, víz mellett egész Európában terem. Nyálkás gyökerének (radix symphyti v. consolidae majoris) pépjét csonttöréskor borogatónak használják, gyenge levele salátának készíthető, Izlandon pedig spinótnak főzik. A jószág is szívesen eszi, gyökerével pirosra festhetni. BORB. Nadányi János, ref. pap és történetíró, szül. Kőrös-Nadányban 1643 körül, megh. 1707. Németalföldi egyetemeken tanult, igy 1658. Utrechtben vitát állott ily címen «De jure belli». Lejdai tartózkodása alatt adta ki 1663. Florus Hungaricus s. Rerum Hungaricarum compendium c. történeti művét, mely Amsterdamban jelent meg. Apja megöletése után a nagyenyedi ref. kollégiumban a logika és a zsidó nyelv tanára lett, mely minőségében 1669. kiadta Kolozsvárt Mizáld Antal orvos művének fordítását, mely a Kerteknek gondviselésekről, ékesítésekről, oltásokról, a Füveknek orvos hasznaikról, Gyümöltsök tartásokról szól. Ellenségei azzal rémítgették, hogy a fejedelem el akarja fogatni, mire Erdélyt elhagyta és Nagybajomba ment prédikátornak. Az ekklézsia könyvében nincs róla említés, de biztos adatok mutatják, hogy valóban Nagybajomban tartózkodott. 1707 jul. 8-iki halotti búcsúztatójában, melyet Szikszai Sámuel irt, elbúcsúzik családjától, a nagybajomiaktól és Nógrádi Benedektől, mint utódától, aki 1700. foglalta el hivatalát; tehát ez ideig számíthatjuk N. prédikátorságát, aki nagy nyomorban hunyt el. V. ö. Oláh, Nagybajomi református papok emlékezete (Sárospataki füzetek, 1859. évf.); Bod Péter, Magyar Athenas. sz. G. Nadar Félix, párisi iró és léghajós, 1. Tourmachion. Nádas, 1. N., kisközség Arad vmegye ternovai j.-ban, (1891) 2440 oláh lakossal, gőzfürészgyárral. — 2. N, kisközség Pozsony vmegye nagyszombati j.-ban, (1891) 1279 tót és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. TH v. Nádas, náddal benőtt, illetve nádtermelésre használt terület. A nádtermelés hazánkban régebben nagyon jelentékeny mivelési ág volt, melynek területe az 50-es években a 200,000 hektárt meghaladta. A folyó- és állóvizek szabályozása óta azonban a N.-ok területe folyton apadt, ugy hogy a 90-es évek elején csak 90,000 hektárra terjedt. H—H. Nádasd, 1. N, kisközség Baranya vármegye pécsváradi j.-ban, (1891)2819 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, gőzmalommal. — 2. IV., kisközség Borsod vmegye ózdi j.-ban, (1891)1758 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak itt lemezgyára van, melyben 420 munkás dolgozik s ahol a cinkezett és fehér lemezgyártás újonnan meghonosított iparágat képez ; az évi termelés mintegy 70,000 g. Van itt továbbá kőszénbánya, mely évenként mintegy 160,000 g szenet termel. — 3. N. (Rohrbach), kisközség Sopron vmegye nagymartom.-ban, (1891) 1579 német lakossal, vasúti állomással és táviróhivatallal. — 4. IV, kisközség Vas vmegye körmendi j.-ban, 1891) 1403 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. TH.v. Nádasd-Ladány (Nádas-Ladány), kisközség Fejér vmegye székesfehérvári j.-ban, (1891) 1385 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Nádasdy-és a Zóta, ősrégi, ma is élő, századokon át magas polgári és katonai méltóságokat viselő, főnemes nemzetség, mely előbb bárói, majd grófi címet kapott. Elterjedt vélemény volt Pray nyomán, hogy a II.-család a brit Edward király fiaival még Szt. István idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott ; e vélemény azonban igen gyenge érveken s téves következtetéseken alapul és sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű; a híres nádor NI. Tamás titkára, Szentgyörgyi Gábor is, urának életírásában határozottan ezt állítja 57* Nádasdy