A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)

O, Ó - Ó-nád - Onager - Onager - Onagraceae - Ónamalgam

Ón - 4-35 — majd a plumbum megnevezésére használják. Az ón, illetőleg ólom szó anetam­, volem és vum­a alakban megvan a vogul, osztják és a cseremisz nyelvben. Nem hallgathatjuk el annak felemlí­tését sem, hogy a szumir-akkad nyelvben az ól­mot íwma-nak nevezték, melyből az asszír anaku és az örmény anag lett. Igen valószínű, hogy a magyar ón vagy az öntést jelentő finn vala-ból származott v. az ariia szóból alakult át. Ennek a dolognak az a nagy kultúrtörténeti fontossága van, hogy sejtetni engedi velünk a bronz kelet­kezésének helyét, illetőleg a föltaláló népcsalá­dot. Nem lehetetlen, hogy a turáni eredetű szu­mir-akkad nép használta először a bronzot s ter­jesztette el annak ismeretét a világ minden tája felé. Az ókorban Európa ónkereskedelme a feniciaiak kezében volt, kik különösen Angliában és Spa­nyolországban a legkiválóbb ónbányákat bírták. Az ónban bővelkedő brit szigetnek a Kassziteros nevet ők adták. Midőn Julius Caesar meghódí­totta Britanniát, az ónbányászat és kereskedelem a rómaiak kezébe került. Az érceiből kiolvasztott német rudak alakjában Iktis, a mai Wight szige­tére, innen Galliába és a Rhôneon le Marseille-be szállították. A latin stannum szó, mely lassankint a plumbum albumot kiszorította, Kr. u. a IV. sz.­ban keletkezett a wallisi istaen-ből, illetőleg a cornwallisi stean-ból. Az angol únnak csak a XIV. sz.-ban akadunk riválisára, midőn a grau­peni és sch­önfeldi ónkoh­ók termékei a nürnbergi, augsburgi és kölni piacot meghódították. Csak­hamar a cseh és szász ónbányák és kohók, jelesen Altenberg, Schlackenwald, Ehrenfriedersdorf, Geyer, Erbenstock, Platten, Gottesgab, Abertam stb. európai h­írre tettek szert s még az angol ónipart is elhomályosították ; azonban a 30 éves háború a virágzó német és cseh ónipart nagyon megviselte,ugy hogy újból az angol termékeké lett a világpiac. A XVII. sz.-ban hozták Európába az első indiai ónt a hollandusok s ez időtől kezdve Ázsia óntermékei Európában állandó piacot ta­láltak. A mult században Sziám és Malakka éven­kint 1500 t. és Junk-Ceylon 200—500 t. mosott ónt termelt. Manapság a világ összes ónterme­lése mintegy 70,000 tonnára tehető. Cornwall 1890-ben 9602, Banka 1891-ben 5346, Billiton 1891-ben 5600, a maláji félsziget 1891-ben 34,339, Queensland 1889-ben 2022, Új-Dél-Wales 1890-ben 3668, Tasmania 1890-ben 3764, Bolívia 1890-ben 2000 és Chili 1890-ben 1541 tonnát termelt. A többi államok óntermelése az 1000 tonnát nem haladja meg. A kereskedelembe jutó ónt legin­kább az ónkőből (Sn02) olvasztják, melyet ösz­szezúznak, kimosnak és ezután pörkölnek, hogy kén- és arzéntartalmát elveszítse. A fekete ónnak nevezett pörkölék rézoxid-tartalmát kimossák­­. hígított kénsavval kioldják. Ha az ónkő sok vol­framitot tartalmaz, az ércet lángállóban meg­pörkölik és annyi kalcinált szódával olvasztják össze, hogy nátriumvolframit és ón­oxid kelet­kezik, mire az előbbit kilúgozzák. Az ónoxid szi­nítése céljából a 60—70% ónt tartalmazó termé­ket szén jelenlétében pörkölik és a kiredukált fémet a salakkal együtt lecsapolják. Használnak aknás kemencéket is, melybe az ónkövet szénnel változó rétegekben halmozzák föl és a tüzet fúj­tatóval szítják. A­­gy nyert ón még sok rondítót tartalmaz, ezért finomítás céljából lángallóban megömlesztik. A tiszta önrészek először ömlenek meg, mire az ömledéket lecsapolják. A lángálló­ban vas- és arzéntartalmú örvények­ maradnak vissza. A. I. A. Az ónt az iparban igen sokféle célra használják, így legfőkép vaslemezek (bádog) és rézedények be­vonására, továbbá mint forrasztó szert is alkal­mazzák. A rézedények beónozása rendszerint úgy történik, hogy az illető réztárgyat a szükséges hőmérsékletre felmelegítik és egyidejűleg am­móniumkloridot hintenek reá, hogy felületét töké­letesen megtisztítsák, eközben a réztárgyon meg­olvadt ónt kóccal egyenletesen elsimítják. Ezen­kívül az iparban igen sok ónt használnak fel a különféle ötvények készítéséhez ; ezek közül leg­fontosabbak : 1. a bronz (85—90% réz és 15—10% ón), amelyből főleg szobrokat öntenek; 2.Britannia­fém (90—92% ón, 10—8% antimon, esetleg ke­vés réz és cink), amelyből főleg evőeszközök, tea­kannák stb. készülnek ; 3. ágyuötvény (89—92% réz és 11—8% ón); 4. h­arangötvény(80% réz, 20°/o ón) stb. A bádogosok forrasztója 1 sz. ón és V7—1 sz. ólom elegyéből áll. M­. Ó­nád (növ., Arundo L., Donax Beauv., Amphi­donax Nees), a pázsitfélék kórója, 6 faja a medi­terrán vidéken, K.-Indiában, a maláj szigettenge­ren és Madagaszkáron, Amerika melegebb vidé­kén és Új-Zélandon terem. A pázsitfélék legha­talmasabbja, virágzata h­osszú, kalászkája 7 vi­rágú, a tengelyen hosszú szőre van. Az Arundo Dona­li. (olasz nád, hamisan spanyol nád, fusola­nád) Európa D-i, Afrika É-i részén, Transzkauká­zusban s a Kaspi-tenger Ny-i részén terem. 2—4 m. magas, 2­5 cm. vastag, Európában a legmaga­sabb pázsitféle, levele 5—8 cm. széles, virágzata egész fél méter hosszú, lilasárga és ezüstfényű. Egész Olaszországban termesztik, szára kemény, a bambusznádéhoz hasonló, kerítés, házfedés, kosár, fal belseje, oszlop, sétavessző, fúvóhang­szer stb. lesz belőle. A tengerparton a homokot is kötik vele. A régiek nyílnak, h­ótollnak, mérő­vesszőnek stb. is használták. Iróvesszőnek kalem néven a török még ma is használja. A régiek különben az arundo és kalamos alatt többféle növényt értettek, de most alig lehet mind meg­állapítani, hogy a mai nomenklatúra szerint mi lehetett. A régi pásztorsíp a sípnádból való. Az Ó.-at kertben különösen vízmedence mellé is ül­tetik, csinos a tarka levelű fajtája. BORB. Onager (lat.), római hadi gép, hajító löveg, amelyet állítólag azért neveztek igy (k. a. m. vad­szamár), mert ez szintén köveket dobott az ellen­ségre, mint a vadszamár üldözőjére, mikor köve­cses talajon futott. Szerkezetéről keveset tudunk. Némelyek a görögök katapultáival egynek tartják, mások pedig különleges római találmánynak mondják. Az O. is a tormentumok csoportjába tartozott, mert csavarással húzták föl. Különben skorpiónak is nevezték, mert fölfelé álló tövise volt. BÁRCZAY. . Onager (állat), 1. Kulán. Onagraceae (növ.), 1. Ligetszépefélék. Onamalgam, 1. Önötvények. 28* Ónamalgam

Next