A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)

S - Sijean - Sík - Sikam - Sikárfű - Sikárló - Sikáros - Sikarpur - Sikátor - Sikattyu - Sikér - Siket - Siketfajd - Si-king - Sikirevci - Sikkantyu - Sikkasztás - Sikló - Sikló - Sikló - Siklód

Sijean­ tól. Más hitírek ellenében is nagyobb intoleran­ciát gyakorolnak, mint a szunniták. Az Ásúrát (1. o.) nagy gyásznapként ülik és Huszein már­tiromságát népszerű színművekben (1. Tázija) jelenítik meg. Szent búcsújáró helyeik a Nedsaf vidékén levő szent sírok, különösen Kerbela és Meshed Ali. Aki csak teheti, nagy pénzáldozatok­kal szerez e helyek környékén sírhelyet a maga számára is és oda temetteti magát. A khalifátus elleni küzdelemben a 7. évszázadokon át titkos propagandát fejtettek ki, melynek többször volt az az eredménye, hogy egyes alida pretendensek az iszlám különböző országaiban uralomra ver­gődtek és dinasztiákat alapítottak. (L. Fátimidák, Idriszidák.) A S. felekezete legtömörebben Persiá­ban van képviselve ; itt van a sí'ita szkizmának valóságos fészke, mióta Iszmáil Szefevi sah­ ál­lamvallássá tette Persiában (1512). A S.-tól ágaz­tak el a noszairiták (1. Noszairi) és a druzok (1. o.). Irodalom. Chardin, Voyages en Perse, utolsó kiadása Langlés-tól, 10 kötet, Páris 1811; Gobineau, Les religions et les philosophies dans l'Asie centrale, u. o. 1865; Kre­mer, Gesch d. herrschenden Ideen des Islams, Lipcse 1868 ; Goldzieher, Beiträge zur Literaturgeschichte der Schi'a und der sunnitischen Polemik, Bécs 1874. A S. kánoni törvényeit tekintve: Querry, Droit musulman: recueil de lois concernant les Musulmans schvites, 2 kötet, Páris 1871—72. G—κ. Sijean, 1. Sigean. Sík, a legegyszerűbb geometriai felület, mely­nek keletkezését következőleg képzelhetjük. Moz­gassunk egy egyenest úgy, h­ogy folyvást egy szilárd ponton menjen keresztül és folyvást mes­sen egy szilárd egyenest, mely nem megy e pon­ton keresztül, a mozgó egyenes akkor síkot fog leírni, még pedig az egyetlent, mely e szilárd ponton s az adott szilárd egyenesen keresztül fek­tethető. Ha valamely sík egy egyenesnek két pontján megy keresztül, úgy ezen egyenesnek minden pontja ama síkban lesz. Ennélfogva há­rom nem egy egyenesbe eső A, Β és C ponton keresztül egy, és csakis egy sík fektethető, t. i. az, melyet az AB egyenes és a G pont meghatá­roznak. KÜRSCH, Sikam, 1. Síkozat. Sikárfó, sikárgyökér v. mosogatófü (növ.), lásd Tevekáka. Sikárló (Nagy-), kisközség Szatmár vármegye nagybányai j.-ban, (1891) 1234 oláh lak. , van vas­úti állomása, posta- és táviróhivatala és posta­takarékpénztára. Határában rézércbánya van. Sikáros, Pilis-Szent-Lászlóhoz tartozó erdő­védlák Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, a Pilis-hegységben; turistáktól gyak­ran felkeresett kies hely. Sikarpur, az ugyanily nevü kerület székhelye Pendsab brit-indiai főkormányzóság Szindh nevü divíziójában, (issi) 42,004 lak., akik közt 16,113 mohammedánus és 25,846 hindu, élénk kereske­déssel. Sikátor, szűk kis utca. Sikattyu, 1. Kádárság. Sikér, 1. Liszt, Keményítő és Protein-szem­csék. Siket, 1. Süket, Siketfajd, 1. Fajdfélék. Si­king, 1. Khinai nyelv és irodalom. Sikirevci, politikai község Szerém vármegye zupanjai j.-ban, (1891) 1508 horvát-szerb lak., vas­úti állomással. Sikkantyu (növ.), 1. Ördögszem. Sikkasztás, annak cselekménye, aki birtoká­ban v. biztalatában levő idegen ingó dolgot jog­talanul eltulajdonít. A lopástól abban különbözik, hogy a lopás elvétel másnak birtokából , a S. pedig a birtokban levő dolognak megtartása. A törvény kifejezett rendelkezése szerint az elzálo­gítás az eltulajdonítással egyenértékű. Az eltulaj­donítás pedig be van végezve, mihelyt a biztosok v. bizlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendel­kezik. Feltétele a S.-nak, hogy a dolog oly módon jutott legyen a sikkasztó birtokába, mely már magában bűncselekményt nem alkot. A lopott, az elrabolt, a kicsalt v. kizsarolt dolognak eltulaj­donítása nem S., mert már a birtokszerzés más bűncselekményt állapít meg. A S. vétség, ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet 100 frtnál ; ellenkező esetben a S. bűntett, s a dolog értékére való tekintet nélkül akkor is bűntett, ha azt oly egyén követte el, aki rablás, zsarolás, lo­pás, S. v. orgazdaság miatt már két ízben bün­tetve volt, feltéve, hogy az utolsó büntetés kiállá­sától tíz év még el nem telt. Családtagok, bizo­nyos közelebbi rokonok, házastársak között, szolgálati viszonyban elkövetett S.-ok, valamint bizonyos más esetekben is, csak a sértett fél in­dítványára, más esetekben hivatalból üldözendők. A S. büntetése vétség esetében 1 évig terjedhető fogház ; bűntett esetében 5 évig terjedhető bűn­tett. Külön és súlyosabb tekintet alá esik a köz­hivatalnokoktól a kezelésére bízott értékeken el­követett S. mint hivatali S. (1. Hivatali büntet­tek és vétségek). Törvényünk, nem egészen helye­sen, a bíróságtól lefoglalt vagy zár alá vett dolgoknak a tulajdonos részéről elidegenítését is S.-nak tekinti s a S.-ra megállapított büntetéssel sújtja (359. §). A S.-sal mint mellékbüntetés a hi­vatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a 359. §. esetében csak a hivatal­vesztés mondandó ki. H. Sikló, nagyközség Arad vármegye eleki j.-ban, (1891) 3080 lak. ; van gőzmalma, vasúti állomása, postahivatala és postatakarékpénztára. Sikló (állat, Coluber L.), a nem mérges kígyók (Colubriformia) alrendjének egyik neme megnyúlt fejjel, éles oldalszögletes hassal, el nem különült farkkal, mely a test egész hosszának Ve—Ve'a ! osztott orrpaizszsal, az osztóvonalban fekvő orr­nyilással , nem előreugró felső szemhéjjal, egy mellső és két hátulsó szempaizszsal , 21—27 sorba rendeződött törzspikkelylyel. Falai között ha­zánkban élők is vannak (C. Aesculapii), s ezek a legnagyobb hazai kígyók. L. még Sikló felé k. n. J. Sikló (bány.), két szintet lejtősen összekötő vasút, melyen a megterhelt csille fölhúzza az üreset. L. még Hegyi pálya. Siklód, kisközség Udvarhely vármegye ke­resztúri j.-ban, (1891) 1398 magyar lak. A hely­ségtől D-re a Szőllőbércen egy négyszögű védmű. Alább a Barát-dűlőn kikövezett út. V. ö. Orbán, Székelyföld (I. 343). Amely szók az S betüben nincsenek meg, Sz alatt keresendők !

Next