A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

S - Spanyolok - Spanyolország

Spanyolország — 128 — is vannak. Ezek közül a legnagyobb az aragóniai. A déli ilyes pusztákat nagyobbára a hasznos eszpartó-fű takarja. A fauna szintén mutat fel oly állatfajokat, amelyek Európa többi országaiban nem találhatók. A gibraltári sziklán él az egyedüli európai majomfaj ; a Pireneusokban a Myogale pyrenaica Geoffr. és D­en­a Herpestes Widdring­toni Gray). Szintúgy vannak S.-nak karakterisz­tikus madárfajai és rovarformái. Földmívelés. Az esőhiány és sok helyen a la­kosok indolenciája miatt S. egy része puszta és kopár ; csakis 79'60­0 termékeny ; ebből 33'80/0 szántóföld és kert, 8'7% szőllő, 1'6°/0 olajfaliget, 19'7°/0 legelő, 20'8°/0 gyümölcsös. A termőföld nagy számú tulajdonos közt oszlik meg. A föld­adókivetés szerint a birtokok száma 3.426,083 , 6 — 600 ezer körülbelül azon birtokok száma, ame­lyek 1—10, illetőleg 10—20 reál egyenes adót és 279,188 azok száma, amelyek 600 reálnál több adót fizetnek. A m­egmívelhető föld, erdőt és lege­lőt is beleszámítva, száraz (campos secanos) és öntözött (campos regadios) vidékekre, vagyis huertákra s vegákra oszlik.Az előbbiek 26.814,869 ha.-t, az utóbbiak pedig csak 1.152,052 ha.-t fog­lalnak magukba. Legtermékenyebb a föld Valen­cia, Murcia, Granada és Malaga tartományokban, ahol a földmívelés a lehető legintenzívebb és ahol ugyanazon földön éven kint 2—4-szer aratnak. A legelterjedtebb gabonanem egész S.-ban a búza, amelyet főképen mindkét Kasztília, Leon és Estre­m­adura termékeny részeiben, továbbá az andalu­siai alföldön termelnek. A hegyes és esőkben gaz­dag északi vidékek fő kenyérterméke a kukorica és a zordabb hegyi vidékeké a rozs. A Földközi­tenger partjai mellékén a meszes talajon sok a szentjánoskenyérfa, Valencia, Tarragona (Ebro deltája), Murcia, Alicante, Castellon huertái ösz­szesen 28,429 ha.-on sok rizst termelnek. Nagy a szerepe a spanyol földmívelésben a hüvelyesek­nek, különösen a borsónak (garbanzos) és babnak. Burgonyát mindenfelé termesztenek ugyan, de sehol nagyobb mennyiségben, mivel D­en a ba­tára, a hűvösebb É-i vidékeken pedig a gesztenye nyújt érte kárpótlást. A huerták zöldségei közül az édes spanyol bors (Pimiento comun dulce) a leg­elterjedtebb, de rajta kívül dinnyéket és vörös­hagymát is exportálnak. Az olajfa a déli vidéke­ken mindenütt látható, de leginkább Andalusiá­ban, ahol Cordoba és Andujar közt a Sierra Mo­rena lábánál a Guadalquivir mentén valóságos erdők vannak belőlük ; az évi átlagos faolajter­melést 2*­2 millió hl.-re becsülik. Kendert főképen Aragónia, Asturia, Új-Kasztília és Granada, leg­jobb minőségűt pedig Granada meg az orihuelai huerta termel. Elég jelentékeny exportcikk az eszpartó-fű is, amely leginkább S, K-i és D-i vi­dékein vadon nő ; a déli vidékeken vannak nagy számmal a paratölgyek is. A pamuttermelés na­gyon el van hanyagolva. Cukornádat a meleg DK-i partokon, cukorrépát a granadai vegán, édes gyö­keret Katalóniában, Aragóniában és részben An­dalusiában, almát és körtét nagy mennyiségben É-­ S.-ban termelnek, ahol sok almabort (sidra) is készítenek. Jelentékeny a sáfrántermelés, amely kiviteli cikk. A déli gyümölcsök a keleti és D-i partvidékeken nagy területeket foglal­nak el. Banána van Malagában, datolyapálma csak Elche körül Alicantéban. A legtöbb narancs-és citromfa Valencia, Murcia és Malaga Imertáin található. Az erdőségek az összes területnek leg­fölebb 8°/0-át takarják és így a szükségletet tá­volról sem fedezik ; csakis Leon, Ávila, Cuenca, Teruel és Huesca tartományoknak vannak na­gyobb kiterjedésű erdői. A szőllemívelés egyik fő ága a nemzeti vagyonnak. 1. Spanyol bor. Az ál­lattenyésztés rég idők óta fontos foglalkozás. Az 1895-iki becslés szerint volt ló 383,113, öszvér és szamár 1.496,703, szarvasmarha 2.071,326, juh 16.469,303, kecske 2.820,827 és sertés 1.910,368. A szarvasmarhatenyésztés legjelentékenyebb az É-i tartományokban, ahol sok sajtot és vajat ké­szítenek. A legnagyobb ménes a cordobai állami ménes ; a lovakra azonban nem fordít a spanyol olyan gondot, mint az öszvérre és szamárra, ame­lyeket a maga hegyes országában jobban hasz­nálhat. A juhtenyésztés, amely egykoron oly hí­res és oly jövedelmező volt, hanyatlásnak indult. 1830-ban számuk még 23 millió volt, míg most csak 16 millió , köztük alig 2 millió mel­inó. Legje­lentékenyebb a juh-, valamint a sertéstenyésztés Estremadurában. A legnagyobb sertésvásárok Zaf­rában (okt. 4-től 7-ig) vannak. A házi szárnyasok közül leginkább tyúkokat tartanak. Galíciából, illetőleg Vigóból sok tojást exportálnak. A selyem­hernyót legnagyobb számmal Murciánál és Ori­huela körül tenyésztik. Az 1890-iki selyemterme­lést 957,000 kg. gubóra s 83,000 kg. nyers selyemre becsülik. Nagy fontossága van még a halászat­nak, még­pedig csakis a tengeri halászatnak, amely évenként mintegy 36 millió peseta értéket termel. S.-ban a mezőgazdaság mellett a legfon­tosabb foglalkozás a bányászat. Ásvány országi kincseiről ez ország már az ókorban is nagyon híres volt. Hannibal itt szerezte be a római had­járatához szükséges ércpénzt és a rómaiaknak is S. volt a kincses bányájuk. Későbben azonban S.-ban a bányászat hanyatlásnak indult. Az 1859-iki bányászati törvény az országot 17 bánya­kerületre osztja és mindegyikben a felügyeletet királyi bányászokra ruházza. S. gazdag vas-, réz-, ólom-, cink-, antimon-, ezüst- és kénesőércekben, továbbá barnaszéntelepekben ; azonkívül van bő­ven kő- és tengeri sója, gipsze, kénje, márványa és mindenféle épületköve. Szenben a leggazda­gabb tartomány Asturia, amelyben Oviedótól DK-re Tudela, Langreo, Mieres a legfontosabb bányák; a belmezi és espieli szénmedencék 50 — 70 km.-nyire vannak Cordobától ; kisebb szénte­lepek vannak még Palenciában Cervera de Pi­suergánál, Leonban Saberónál, Navarrában Corel­lánál, Leridában, Geronában stb. Az asturiai szén­telepek mellett, különösen Bilbao körül, nagy ki­terjedésű, kitűnő ércet szolgáltató vasérctelepek is vannak, kisebbeket találni Guipuzcoa, Alava, Navarra, Malaga és más tartományokban. Az ólomércekben leggazdagabb tartomány Jaen a híres Linares és La Carolina nevű bányákkal ; vas- és ólomércekben gazdag a Cartagena és Mar Menor közti vidék, Murcia Ny-i része, főképen a Sierra Almagrera és Almeriában a Sierra de Gádor. Az itt bányászott ólomfény le­adja a leg­több ezüstöt is, többet mint a Guadalajarában Amely szók az S betűben nincsenek meg, Sz alatt keresendők! 9* Spanyolország­

Next