A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Spanyolok - Spanyolország
Spanyolország — 128 — is vannak. Ezek közül a legnagyobb az aragóniai. A déli ilyes pusztákat nagyobbára a hasznos eszpartó-fű takarja. A fauna szintén mutat fel oly állatfajokat, amelyek Európa többi országaiban nem találhatók. A gibraltári sziklán él az egyedüli európai majomfaj ; a Pireneusokban a Myogale pyrenaica Geoffr. és Dena Herpestes Widdringtoni Gray). Szintúgy vannak S.-nak karakterisztikus madárfajai és rovarformái. Földmívelés. Az esőhiány és sok helyen a lakosok indolenciája miatt S. egy része puszta és kopár ; csakis 79'600 termékeny ; ebből 33'80/0 szántóföld és kert, 8'7% szőllő, 1'6°/0 olajfaliget, 19'7°/0 legelő, 20'8°/0 gyümölcsös. A termőföld nagy számú tulajdonos közt oszlik meg. A földadókivetés szerint a birtokok száma 3.426,083 , 6 — 600 ezer körülbelül azon birtokok száma, amelyek 1—10, illetőleg 10—20 reál egyenes adót és 279,188 azok száma, amelyek 600 reálnál több adót fizetnek. A megmívelhető föld, erdőt és legelőt is beleszámítva, száraz (campos secanos) és öntözött (campos regadios) vidékekre, vagyis huertákra s vegákra oszlik.Az előbbiek 26.814,869 ha.-t, az utóbbiak pedig csak 1.152,052 ha.-t foglalnak magukba. Legtermékenyebb a föld Valencia, Murcia, Granada és Malaga tartományokban, ahol a földmívelés a lehető legintenzívebb és ahol ugyanazon földön éven kint 2—4-szer aratnak. A legelterjedtebb gabonanem egész S.-ban a búza, amelyet főképen mindkét Kasztília, Leon és Estremadura termékeny részeiben, továbbá az andalusiai alföldön termelnek. A hegyes és esőkben gazdag északi vidékek fő kenyérterméke a kukorica és a zordabb hegyi vidékeké a rozs. A Földközitenger partjai mellékén a meszes talajon sok a szentjánoskenyérfa, Valencia, Tarragona (Ebro deltája), Murcia, Alicante, Castellon huertái öszszesen 28,429 ha.-on sok rizst termelnek. Nagy a szerepe a spanyol földmívelésben a hüvelyeseknek, különösen a borsónak (garbanzos) és babnak. Burgonyát mindenfelé termesztenek ugyan, de sehol nagyobb mennyiségben, mivel Den a batára, a hűvösebb É-i vidékeken pedig a gesztenye nyújt érte kárpótlást. A huerták zöldségei közül az édes spanyol bors (Pimiento comun dulce) a legelterjedtebb, de rajta kívül dinnyéket és vöröshagymát is exportálnak. Az olajfa a déli vidékeken mindenütt látható, de leginkább Andalusiában, ahol Cordoba és Andujar közt a Sierra Morena lábánál a Guadalquivir mentén valóságos erdők vannak belőlük ; az évi átlagos faolajtermelést 2*2 millió hl.-re becsülik. Kendert főképen Aragónia, Asturia, Új-Kasztília és Granada, legjobb minőségűt pedig Granada meg az orihuelai huerta termel. Elég jelentékeny exportcikk az eszpartó-fű is, amely leginkább S, K-i és D-i vidékein vadon nő ; a déli vidékeken vannak nagy számmal a paratölgyek is. A pamuttermelés nagyon el van hanyagolva. Cukornádat a meleg DK-i partokon, cukorrépát a granadai vegán, édes gyökeret Katalóniában, Aragóniában és részben Andalusiában, almát és körtét nagy mennyiségben É- S.-ban termelnek, ahol sok almabort (sidra) is készítenek. Jelentékeny a sáfrántermelés, amely kiviteli cikk. A déli gyümölcsök a keleti és D-i partvidékeken nagy területeket foglalnak el. Banána van Malagában, datolyapálma csak Elche körül Alicantéban. A legtöbb narancs-és citromfa Valencia, Murcia és Malaga Imertáin található. Az erdőségek az összes területnek legfölebb 8°/0-át takarják és így a szükségletet távolról sem fedezik ; csakis Leon, Ávila, Cuenca, Teruel és Huesca tartományoknak vannak nagyobb kiterjedésű erdői. A szőllemívelés egyik fő ága a nemzeti vagyonnak. 1. Spanyol bor. Az állattenyésztés rég idők óta fontos foglalkozás. Az 1895-iki becslés szerint volt ló 383,113, öszvér és szamár 1.496,703, szarvasmarha 2.071,326, juh 16.469,303, kecske 2.820,827 és sertés 1.910,368. A szarvasmarhatenyésztés legjelentékenyebb az É-i tartományokban, ahol sok sajtot és vajat készítenek. A legnagyobb ménes a cordobai állami ménes ; a lovakra azonban nem fordít a spanyol olyan gondot, mint az öszvérre és szamárra, amelyeket a maga hegyes országában jobban használhat. A juhtenyésztés, amely egykoron oly híres és oly jövedelmező volt, hanyatlásnak indult. 1830-ban számuk még 23 millió volt, míg most csak 16 millió , köztük alig 2 millió melinó. Legjelentékenyebb a juh-, valamint a sertéstenyésztés Estremadurában. A legnagyobb sertésvásárok Zafrában (okt. 4-től 7-ig) vannak. A házi szárnyasok közül leginkább tyúkokat tartanak. Galíciából, illetőleg Vigóból sok tojást exportálnak. A selyemhernyót legnagyobb számmal Murciánál és Orihuela körül tenyésztik. Az 1890-iki selyemtermelést 957,000 kg. gubóra s 83,000 kg. nyers selyemre becsülik. Nagy fontossága van még a halászatnak, mégpedig csakis a tengeri halászatnak, amely évenként mintegy 36 millió peseta értéket termel. S.-ban a mezőgazdaság mellett a legfontosabb foglalkozás a bányászat. Ásvány országi kincseiről ez ország már az ókorban is nagyon híres volt. Hannibal itt szerezte be a római hadjáratához szükséges ércpénzt és a rómaiaknak is S. volt a kincses bányájuk. Későbben azonban S.-ban a bányászat hanyatlásnak indult. Az 1859-iki bányászati törvény az országot 17 bányakerületre osztja és mindegyikben a felügyeletet királyi bányászokra ruházza. S. gazdag vas-, réz-, ólom-, cink-, antimon-, ezüst- és kénesőércekben, továbbá barnaszéntelepekben ; azonkívül van bőven kő- és tengeri sója, gipsze, kénje, márványa és mindenféle épületköve. Szenben a leggazdagabb tartomány Asturia, amelyben Oviedótól DK-re Tudela, Langreo, Mieres a legfontosabb bányák; a belmezi és espieli szénmedencék 50 — 70 km.-nyire vannak Cordobától ; kisebb széntelepek vannak még Palenciában Cervera de Pisuergánál, Leonban Saberónál, Navarrában Corellánál, Leridában, Geronában stb. Az asturiai széntelepek mellett, különösen Bilbao körül, nagy kiterjedésű, kitűnő ércet szolgáltató vasérctelepek is vannak, kisebbeket találni Guipuzcoa, Alava, Navarra, Malaga és más tartományokban. Az ólomércekben leggazdagabb tartomány Jaen a híres Linares és La Carolina nevű bányákkal ; vas- és ólomércekben gazdag a Cartagena és Mar Menor közti vidék, Murcia Ny-i része, főképen a Sierra Almagrera és Almeriában a Sierra de Gádor. Az itt bányászott ólomfény leadja a legtöbb ezüstöt is, többet mint a Guadalajarában Amely szók az S betűben nincsenek meg, Sz alatt keresendők! 9* Spanyolország