A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

SZ - Szegedvidéki nyelvjárás - Szegedy - Szegély

Szegedi Kis — 508 — nov. 20-ig tűrte Perviz, a börtönre ügyelő vajda kegyetlenkedéseit, a durva szavakat, lekötözte­tést és vérig korbácsolást. A Szolnokra áthelye­zett Mahmud bég magával vitte a szenvedő fog­lyot. Maga János Zsigmond erdélyi fejedelem is közbelépett (1562 elején) tekintélyes követei : Né­methi Ferenc tokaji várkapitány, Melius Péter deb­receni és Czeglédi György váradi lelkészek által, de személyes megjelenésük is siker nélkül ma­radt. Csak annyi könny­ülés esett, hogy bilincsben látogathatta hitrokonait, s egy nagy cellában volt elzárva, itt dolgozhatott. Mező Ferencné meglátta átutaztában a vértanuskodó apostolt, ki oly hatást tett rá, hogy haldokló ágyán szivére kötötte férjé­nek Sz. minden áron kiszabadítását. A nő elhalt he­vében. A keves kereskedő Mező a bégtől 1200 frt váltságdíj mellett, kezességére csakugyan ki­nyerte Sz. elbocsáttatását a gyulai várparancs­nok és Debrecen támogatása mellett. Duskás Fe­renc debreceni tekintélyes polgár vitte Sz.-t saját szekerén Debrecenbe, s ott a váltságdíj egy részét összegyűjtötte. Hosszas körútja után, mindenütt részvéttel fogadtatván, részt vett a kálmáncsai hivek által rendezett örömünnepélyen, s a nyugal­masabb ráckevei egyházba választatott lelkésznek (1563) ; itt folytak le utolsó évei köztiszteletben és munka közben. Sz. volt a legtudományosabb fő a reformátorok közt, európai hírben állt, műveit külföldön több ízben nyomtatták s felette kapósak voltak, be is iktatta azokat a római kúria a tiltott könyvek sorozatába. Paksi Mihály (1573), a genfi akadémiáról hazaérkezett s később egri lelkész, «apostoli századba méltó» férfiúnak, Béza Tódor pedig «örök emlékezetre méltó athlétának» ne­vezte Sz.-t. Művei : Assertio vera de trinitate (az erdélyi unitáriusok alapos cáfolata,­­Genf 1573, elül Béza levele s a szerző méltatása, 2. kiad. 1576) ; Speculum romanorum pontificum (Basel 1584, Sz. fia István adta ki. A Kádas Péter kevei polgárhoz szóló ajánló levelet Béza irta. Ez a Kádas idősb Sz. barátja s jóakarója volt. Még ért 4 kiadást 1586., 1592., 1602. és 1624., németre fordította Hönigern Miklós, Spiegel des weltlichen Römi­schen Bapsis, Basel 1586) ; Theologiae sincerae. Loci communes de Deo et homine (nagy hittani műve, Basel 1585. Estil Sz. életrajza Skaliczá­tól és arcképe. Ajánlva Frigyes herceghez, Lajos bajor herceg fiához. Az életrajz és arckép meg­van minden kiadásban. A többi kiadások 1588., 1593., 1599. és 1608. jelentek meg. A munkában van függelékül Confessio de trinitate is) ; Tabulae Analyticae (a prófétákra, zsoltárokra, evangélis­tákra és apostoli levelekre irt elemzések és tár­gyalások prédikátorok használatára, Schaffhau­sen 1592, 2. kiadás London 1593, 3. kiadás Basel 1599, 4. kiadás 1610). Énekei (öt darab) a Sz. Ger­gely-féle Énekeskönyvben (1569) jelentek meg ; a Jövei Szent Lélek Isten a mai ref. énekesköny­v­ben a 73-ik dicséret. Sz. maga is értett a zenéhez, kedvelte azt. Kéziratban maradtak : Meliusszal váltott fejtegetései (Carmina et libelli, 1557, mely­nek töredékeit Skaricza őrizte) ; Panthanus pesti kámzsás baráttal tartott nyilvános hitvitája (Dia­lógus) a kevei templomban (1564) ; négy levele Skariczához távolléte alatt. Mindezek elvesztek vagy lappanganak. Irodalom: Skariczától, Vita Szegedini, 5. kiad.; Bod, Ma­gyar Athenas. Balogh P., A magy. prot. egyh. tört. rész­letei, Debrecen 1872; Földváry László, Sz. élete, Budapest 1894, arcképpel; Borovsky ,Samu, Csanád vármegye törté­nete, u. o. 1896; Sziládi Áron, Magyar Költők Tára, u. o. 1896, 6 köt. BALOGH F. Szegedvidéki nyelvjárás, az u. n. alföldi nyelv­járásterület három nyelvjárásának egyike. Közép­pontja Szeged városa ; ehhez csatlakozik Cson­grád vármegye déli része, továbbá Csanád vár­megye és Békés vármegyének vele érintkező déli határszéle. Ezt a nyelvjárást beszéli Temesköz magyar lakossága is Torontál és Temes várme­gyében. A Sz. hangzórendszere teljesen egyezik a kiskunságiéval (1. o.) ; a hangtan egyáltalán ke­vés eltérést mutat s fontosabb különbségek csakis az alaktanban láthatók. A névragok közül eltérő a -ház alakja, melyet így használnak : -hon, -hőn , karóhon, házhon , tű­zhön, székhön. A leglénye­gesebb különbséget az igeragozásban látjuk. A tárgyas alak 3-ik személyét a mélyhanguak is mindkét számban a magas hanguaknak módjára képezik : láti, tudi, akarik, használik, rondáik; és : huzitok. Azonban magának a nyelvjárásnak eredeti gócpontján, Szegeden e legjellemzőbb sa­játsága már kivesző félben van. Hódmező-Vásár­hely nyelvében nyoma sincs ennek a sajátságnak, de Csanád, Békés és Csongrád vármegyék egyéb e nyelvjáráshoz tartozó községeiben mindenütt él. V. ö. Balassa J., A magyar nyelvjárások. SIM. Szegedy Ferenc Lénárd, egri püspök, egyházi iró és költő, szül. Nagyszombatban, megh. Kassán 1675 szept. 12. A bölcsészetet Bécsben, a teolo­giát Rómában végezte. Pappá szenteltetvén, ne­velő volt Drugeth János gróf családjánál, kinek ajánlására 1644 szept. 29. esztergomi kanonok lett, 1651. nagyszombati plébános, 1652. címzetes prépost, 1655. apát, 1658. az egri püspök segéde, 1661. káptalani nagyprépost, később erdélyi püs­pök, 1663. pozsonyi javadalmazott prépost, és u. a. évben váci püspök, 1667. királyi kancellár, 1669 szept. 13. egri püspök. Kiadta a következő mun­kákat : Rituale Strigoniense (Kassa 1672) ; Cantus Catholici Latino-Hungariei (u. o. 1674, 2. kiadás Nagyszombat 1675 ; Toldy írja erről, hogy az ős­magyar jellemet tisztán fentartó dallamok tekin­tetéből a század legnevezetesebb művei közé tar­tozik) ; Hiszek egy Istenben stb (Kassa 1671) stb. V. Ö. Zelliger J., Egyh. írók csarnoka. 7.B. Szegély, a ruhanemüek beszegett széle (1. Sze­gélyszalag); bútoron a szélső keret vagy ráma darabja (fríz); katonaságnál egy erős pontnak (erődített helynek vagy helységnek, sáncnak stb.) egyik fő része. Áll halántékokból (Face), oldalak­ból (Flanken) és torokvonalból (Kehle) ; tulajdon­ságánál fogva mint védővonal, födözék és aka­dály szerepel. A torokvonal vagy egy egyenes vonalú födözékből áll, vagy arc-oldalvédelemre van berendezve ; a torok végre nyitott is lehet és ekkor külső művek védelmezik. Mint akadály a tömeges és közvetlen betörést gátolja , más aka­dályokkal egyetemben a rohamot is megnehezíti. Oly erős pontokat, melyek minden oldalról körül vannak zárva : zárt, h­a a torokvonal csak egy akadályból vagy oldalozó berendezésből áll : félig zárt, ha mindkettő hiányzik , nyilt pontoknak ne­vezik. G. T. Amely szók az Sz betűben nincsenek meg, S alatt keresendők! Szegély

Next