A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Strakonitz - Strakosch - Strakosch - Stralcio - Stralsund - Strand - Strange - Strangulatio - Stranguria - Stranraer - Strapazzo - Strasburg - Strasburger
Strakonitz vezetője, a gyarmatügyi titkár, a pulopinangi és marakkai rezidensek, a főügyész, a kincstartó, a főhadbíró és a gyarmat főmérnöke. A törvényhozó testület 10 hivatalos és 7 nem hivatalos személyből áll ; ez utóbbiak közül ötöt a korona nevez ki és egyet-egyet a szingapúri, illetőleg pulopinangi kereskedelmi kamarák választanak. A kormány székhelye Szingapúr. Irodalom. Blue book for Ihe S., Szingapúr, évenkint; Birel, The golden Chersonese, London 1883; Dennys, A descriptive díctionary of British Malaya, u. o. 1894; Swettenham, Malay sketches, u. o. 1895. Strakonitz (Strakonice), az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye, a Wottawa és vasút mellett, (1896) 5419, a szomszédos Új-S. (azelőtt Bezdekau) beleszámításával 7455 lak., gyapjúfonással, szappan-, illatszer-, szódavíz- és sörgyártással, jelentékeny mennyiségű felkészítéssal és élénk kereskedéssel. Strakosek Sándor, recitátor, szül. Sebesen (Sáros) 1845 dec. 3. Fiatalabb éveiben a kereskedői pályával próbálkozott meg, majd szinészszó lett és 1879 óta mint recitátor működik. Első rendű művész felolvasás, interpretáció, színezés és tagolás dolgában. Az irodalom legnehezebb remekeit (így Goethe Faust-ját) szokta vándorútjain fölolvasni, minden alakot jellemzőleg, művészi olvasásban mutatván be. Strakosek Móric, zongoraművész és énekoktató, később tanítványának és sógornőjének Patti Adélnak s más nagy művészeknek imprezáriója, szül. Lembergben 1825., megh. Párisban 1887 okt. 9. Szerzett két operát ; megjelentek zongoradarabjai és emlékiratai. Leánya Febea koloraturénekesnő. Strabio (pl., ejtsd : sztrátoso) a. m. barátságos egyesség, felszámolás. Stralsund, 1. közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a Keleti-tenger és Mecklenburg közt, 4010 km 2 területtel,(1890) 208,303 lak. , magában foglalja Új-Pomerániát és Rügen szigetét és a következő 5 járásra oszlik : a. S., egykoron svéd Pomerániának, jelenleg az ugyanily nevü porosz kerületnek fővárosa, a Rügen szigetét a kontinenstől elválasztó, 25 km. széles Strelasunde nevü tengerszoros és vasutak mellett, a tenger és tavak által alkotott szigeten, (1895) 30,107 lak., kártya-, gép-, keményítőgyárakkal és olajprésekkel, jelentékeny halászattal ; rendes hajóösszeköttetéssel Malmö és Rügen felé ; gabona- és maláta-exporttal ; hajós- és másféle iskolákkal ; néhány jótékonysági intézettel. A szűk, de rendes utcákból álló, régies külsejű város kiválóbb épülete 4 gót izlésű főtemplomán kívül a szép városháza restaurált homlokzattal, nyilvános könyvtárral és múzeummal. S.-ot 1209. Jaromar, Rügen hercege alapította. Mint a hanza tagja már a XIV. sz.-ban élénk kereskedést űzött. A 30 éves háborúban 1628 máj. 13-tól jul. 24-ig Wallenstein sikertelenül ostromolta. 1678. Frigyes Vilmos brandenburgi választó elfoglalta ugyan, de már 1679. kényszerült visszaadni Svédországnak. Az északi háborúban 1715. a szövetségesek szintén elfoglalták, de 1720. visszaadták a svédeknek. 1807. Brune francia marsal kényszerítette megadásra. 1809. a Schill önkéntes csapatai által megszállott várost a dánok és hollandok rohammal vették be. Az 1814-iki kieli béke az egész svéd Pomerániával Dániának, az 1815 júl. 4-iki szerződés pedig Poroszországnak juttatta. Azóta erődítményeit lerombolták és csupán Danholm szigetének erődítvényei maradtak meg. Önállóságának utolsó maradványait 1849. vesztette el. V. ö. S.-sche Chroniken, herausgegeben. Mohnike u. Zober (2 köt., 1833-34) ; Lorenz, S., Plan u. Fremdenführer (1883) ; Israel, Die Stadt S. (1893); Die zwei S.-er Jahrbücher, kiadták Fabricius és Reuter (1896). Strand (ejtsd: sztrend), London (10.) egyik része a City és Westend közt, 64,733 lak. Strange (ejtsd: sztrends) Róbert, angol rézmetsző, szül. az Orkney-csoport Pomona szigetén 1721 jun. 26., megh. Londonban 1792 jul. 5. Fiatal korát Edinburgban töltötte és Stuart trónkövetelő pártjára állott, ennek bukása után azonban Párisba menekült, és Le Bas rézmetsző tanítványa lett. 1751. Londonba ment, 1759. Olaszországba utazott, azután hosszabb időt töltött Párisban, végre Londonban telepedett le. Főleg Van Dyck (I. Károly király képmása), Correggio (Szt. Jeromos), Tizián és más olasz festők művei után készítette metszeteit, melyek rendkívül hatásosak, finom kivitelűek, ha rajtuk nem is mindig szabatos. W. O. Dennistoun, Memoirs of Sir Robert S. (2 köt., London 1855). E. L. Strangulatio, 1. Megfojtás. Stranguria, 1. Húgyerőltetés. Stranraer (ejtsd: sztrennar), kikötőhely Wigtown (ettől 37 km.-nyire) skót grófságban, a Loch Ryan D-i végében, vasút mellett, (1891) 6193 lak., halászattal, több mint 200,000 t. tartalmú hajóforgalommal ; a közepén egy XV. sz.-beli erősség romjaival. S.-t a szemben az ír parton fekvő Larnenal rendes hajójáratok kötik össze. Strapazzo (olasz, ejtsd: sztrapacco), eredetileg rosszul bánás, aztán megerőltetés, kifáradás. Strasburg, 1. S. in Westpreussen, az ugyanily nevű járás székhelye Marienwerder porosz kerületben, a Drewenz és vasút mellett, (1890) 6122 lak., gépgyárral és gőzfürészmalommal. — 2. S. in der Ubermark, város Potsdam porosz kerületben, 22 km.-nyire Prenzlautól, vasút mellett, (1890) 6241 lak., vasöntéssel, bőr-, cukor-, kályha-, gépes gyümölcsborgyártással. Strasburger Eduárd, német botanikus, szül. Varsóban 1844 febr. 1-én. 1864 óta Bonn és Jena egyetemein jobbatlán növénytanból készülve,1863. a varsói egyetemre, 1869. Jenába tanárnak és a növénykert igazgatójának ment. Itáliát, Egyiptomot és Arábia nyugati részeit beutazván, 1881. a bonni egyetemre kapott meghívást. Munkálkodását a szövetek kibontakozására, a megtermékenyítés műszereire és kifejlődésükre irányítja. Az utóbbi tekintetben említhetők : Die Befruchtung bei den Koniferen (Jena 1869) ; Die Bestäubung A járás neve Területe km-ben Lakosok száma Rügen. . ... 968 19 1102 962 959 45,185 27,814 40,860 59,868 34,576 968 19 1102 962 959 45,185 27,814 40,860 59,868 34,576 Franzburg ... 968 19 1102 962 959 45,185 27,814 40,860 59,868 34,576 Greifswald Grimmen — _ 968 19 1102 962 959 45,185 27,814 40,860 59,868 34,576 Amely szók az S betliben nincsenek meg, az alatt keresendők! 13* Strasburger