A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
Z - Zilahi nyelvjárás - Zilahy - Zilhiddse - Ziliz - Zilki'de - Zillerthal - Zilzer - Zima
Zilahi nyelvjárás 11 pesti Hírlap alapításában. Csukássi halála után, amikor az egész vállalat Rákosi Jenő tulajdonába ment át, Z.-nak igen nagy munkakör jutott osztályrészül. Az ő kezdeményezésére és igazgatása alatt létesült a Budapesti Hírlap saját nyomdai vállalata. Z. eszméje a Divat Újság, Patyolat és Gyermekdivat női divatlapok, a Kakas Márton élc lapi megalapítása és végül az ő alkotása az Esti Újság. Zilahi nyelvjárás, noha mindenfelől a felsőtiszai nyelvjárás veszi körül, jellemző sajátságaira nézve a keleti palócos nyelvjáráshoz csatlakozik. P. az a á helyett a ě-t ejt, az a ő helyett pedig kettős hangzót : aő, eö. Egyébiránt e nyelvjárás még nincs kellően ismertetve. Zilahy (Kiss), 1. Imre, Z. Károly költőnek testvérmescse, szépirodalmi iró és műfordító, született Zilahon 1845 febr. 3., megh. Pesten 1867 febr. 17. Már 12 éves korában vidéki leveleket irogatott a Magyar Néplapba, később Pestre költözött és egészen az irodalom terére lépett. Itt eredeti költeményeket, kritikai és széptani cikkeket és külösen műfordításaival okozott feltűnést. Fordította Byron Manfrédját, Racine Andromacheját s orosz költőkből (Lermontov, Puskin stb.) egy kötet műfordítást adott ki Északi fény címmel (Pest 1866). Ezenkívül szerkesztette Nagy Miklóssal a Háború könyvét és Aldor Imrével az Aurora-Albumot. Megfeszített munkássága azonban aláásta egészségét és midőn válogatott eredeti költeményei (Pest 1867) megjelentek, már betegágyon feküdt s csakhamar meghalt. V. ö. Szász K. (Fővárosi Lapok 1867., 44. sz.). 2. Z. (Kiss) Károly, költő és kritikus, született Zilahon 1838 okt. 28., megh. Pesten 1864 máj. 15. Irodalmi érdeklődése korán kezdődött és 1853-ban jelent meg első kísérlete, egy fürdői tudósítás a kolozsvári Hetilapban. Atyja bevezette a római klasszikusokba s már 15 éves korában eredetiben olvasta a francia és német költőket is. Atyja 1855, meghalván, az özvegy anyjának, mint testvérei közt legidősebb, ő volt fő segítsége. 1856 elején Kolozsvárra ment a ref. kollégiumot végezni. 1857 őszén Pesten jogásznak iratkozott be s itt maradt 1860 elejéig ; ezalatt a Vasárnapi Újságba és Pesti Naplóba irt cikkeket és írói életrajzokat s midőn betegeskedése miatt 1858. négy hónapot Gräfenbergben töltött, barátságot kötött a rokonirányú Bajza Jenővel. 1859-ben az ifjúság hazatafias mozgalmában részvétele miatt kitiltották Pestről. 1860 febr. Bécsbe ment, de onnan is kitutották, mire hazatért, őszig maradt otthon családja körében, mely rövid pár év alatt három új halottját siratta. A politikai fordulatra Pestre sietett s előbb Arany Figyelőjénél, később a politikai lapoknál dolgozott ; költeményeket, elbeszéléseket, bírálatokat és egyéb cikkeket irt, melyek miatt nem egyszer heves összeütközései voltak. 1861 végén egyre növekedő betegeskedése miatt hazatért, itthon életrajzokat irt és dramaturgiai tanulmányokkal foglalkozott. 1862-ben Német- és Franciaországon keresztül Nizzába utazott s megfordult Olaszországban is. 1863. Vajda János Magyar Sajtójának volt munkatársa, ekkor erős polémiája volt Gyulai Pállal Molière Tartuffe-jéről. Megírta úti rajzait, Petőfi életrajzát s miután a nyár egy részét Balaton-Füreden töltötte, befejezte az Alföldi Album szerkesztését, a Hölgyek Lapja című antologiát és kiadta 1863 okt. 28. elvesztett barátjának Bajza Jenőnek Zách című tragédiáját. 1864 elején a Fővárosi Lapoknak lett dolgozótársa ; itt kezdte közölni Petőfi életrajzát s bírálatokat irt. De betegeskedése és a családi ügyekben való fáradozása kimerítették s pünkösd hétfőjén Ariosto Orlando Furioso-jának fordítása közben elérte a halál. Az oly ifjan elhunyt költő egyike volt máris a jelesebb íróknak, ki jelentékeny világirodalmi olvasottságot, elméleti készültséget, talentumot s mindenekfölött határozottságot vitt pályájára. Főleg mint széptani író és kritikus vált ki. Munkái : Magyar koszorúsok albuma; Petőfi életrajza; Leláncolt Prométheusz (Aischylos után) ; mint lírikus és útirajzíró is emlékezetes ; irt novellákat is. Halála után barátai adták ki dolgozatait Z. K. munkái cím alatt (2 köt., Pest 1867). V. ö. Dömötör János, Z. K. munkái előtt. Zilhiddse, 1. Zulhiddsa. Ziliz (növ.), 1. Mályva. Zilhide, 1. Zulkáda. Zillerthal, az Inn 28 km. hosszú mellékvölgye Schwaz tiroli kerületi kapitányságban, a Tuxi és Z.-i Alpok közt, 1030 m. átlagos magasságban. A Zillerbach folyik rajta át. Mairhofen falunál a fő völgy legyezőszerüleg négy hegyszakadékhoz hasonló mellékvölgyre oszlik ; ezek a Zillergrund, a Stillup-, Zemm- és Tuxi völgy. A glecserek a Keleti Alpokban sehol sem nyúlnak le mélyebbre, mint itt. A völgy lakóinak száma (1890) 13,414, akik főképen állattenyésztők ; sokan mint házalók, énekesek és citerások idegen földön keresik a kenyerüket. A bécsi kormány a tiroli rendek sürgetésére 1837. a Z.-i protestánsokat kivándorlásra kényszerítette, amidőn aztán sok ezer elhagyta a Z.-t. Legnagyobb helységek: Fügen (991 lak.), Zell am Ziller (10.) és Mairhofen (1094 lak.). A völgyet természeti szépségeinél fogva sokan látogatják. V. ö. Sonklar, Die Z.-er Alpen (Gotha 1872) ; Gasteiger, Die Z.-er Protestanten und ihre Auswanderung aus Tirol (Meran 1892). Zilzer Antal, festőművész, szül. Pesten 1861. Szülei az építészeti pályára szánták s mint ilyen került Bécsbe és később Münchenbe, ez utóbbi helyen azonban búcsút mondott a kenyérpályának s beíratta magát a képzőművészeti akadémiába, hol Raupp, Hackl, Seitz és Herterich voltak a tanárai. Az akadémiát szép sikerrel elvégezvén, önállóan kezdett dolgozni s először II. Lajos bajor király arcképével, s II. Lajos a ravatalon című festményével tűnt ki, azután pedig 1887. aranyéremre érdemesítették Miksa bajor hercegnek, királynénk édes atyjának szépen sikerült képmásáért. Budapesten kiállított első képeit a király és a képzőművészeti társulat vásárolták meg, mint arra buzdította, hogy további tanulmányozás végett Párisba és Londonba menjen. I. 1892. Budapesten telepedett le s főleg mint arcképfestő vált ismeretessé. Művei közül nevezetesebbek : Budenz, Salamon Ferenc, Hunfalvy Pál, Jedlik Ányos, Baross Gábor és Wahrmann Mór arcképei. Zima, 1. Télfy, Zima