A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
T - Turóci fakönyv - Turóci király - Turóci prépostság
Turóc — 434 — rét a XIII. sz. első felében a vármegye területén, midőn is a községek egymásután keletkeznek, s a templomok építése az ipar emelésére szolgál alapul. így keletkeznek egymásután: Folkusfalva 1230., Mattyuch 1235.,Pribóc 1235., Laszlóc 1240., Zanasán 1242., Draskfalva 1242., Rákóc 1244., Vendéghegy 1245., Videfelde 1245., Konopota 1248., Jordánfalva 1249., Kis-Maguch 1250. A XIII. sz.-ban három nevezetes mozzanata T. történetének Turuch várának felépítése még a tatárjárás előtt a Forgácsok őse Ivánka által, amely vár valószínűleg csak kiépítve lett akkor, mert a vármegye területe mint Turch, később Turuch és T. ezenTártól nyerte nevét, amely név jóval előbb használatos volt a várnak Ivánka által történt kiépítésénél. A második IV. Bélának a tatár részből 1242. lett menekülése, midőn is első menedékét a T.-i várban találta. Harmadik mozzanata a premontreiek konventjének megalapítása IV. Béla által 1252., hol is Znióváralján volt a prépostságuk, ott épülvén templomuk és monostoruk s az mint hiteles hely működött. A mohácsi vész után elpusztult, javai világi kézre kerültek . Nyári Ferenctől Révay-birtokba jutott, míg azt 1544. I. Ferdinánd magához váltotta s 1547. a prépostságot Várdas Tamásnak adományozta. 1586. a jezsuiták bírták, 1616. Forgács Ferenc esztergomi érseké,1621. ismét a jezsuitáké, ezek eltörlése után az egyetemi alapé lett. A premontreiek rendéből második prépostja Ivánka Andrásnak testvére volt az utolsó Majthény Uriel. T. területe mint királyi predium a vármegyék alakítása után a XIII. sz.-ban Zólyom vármegyéhez tartozott s mint annak függeléke, szervezetére nézve a zólyomi comeseknek volt alárendelve; mint önálló vármegyei terület az önkormányzatot és törvényhatósági jogokat csak a XIV. sz. első felének utolsó tizedében kezdette gyakorolni. A vármegyének mint önálló törvényhatóságnak első főispánja 1350—57. Tamás volt, 1528-tól kezdve a főispánok szakadatlan sorát a Révaycsalád tagjai töltötték be 1707-ig. Politikai betéletének és viszontagságainak főbb mozzanatai a XV. sz. elejétől kezdődnek, midőn is ott Szentmiklósi Pongrác befészkelte magát 1436. Blatnica várába s ezt későbben Necpáli László szakolcai várkapitánynak 7000 arany forintért eladta. Szentmiklósi Pongrác rettegett réme volt a felvidéknek ; az ő fegyveres hordáihoz sorakoztak a husziták pusztításai. 1449. Hunyadi Jánossal békét köt s az egyességbe Baliczky Miklóst is beleveszi szklabinyai várával. 1454. a T.-i prépostság javait Nebojsza Miklós bitorolja, a közelében erődítéseket emel s ugyanez évben Nebojszának a prépostság bitorlását Pongrác biztosítja Hunyadi Jánosnál, Szucsán várában pedig István testvérét helyezi el. 1469. Komorovszky Péterrel üldözik egymást és Pongrác dúlásaival T.-t egészen hatalma alá keríti . Herostratesi hírnevet szerez : T.-t királynak hívják. Árpád-házi királyaink uralkodása alatt gyakori tartózkodási helye II. Istvánnak, IV. Bélának, míg később Nagy Lajos, Zsigmond látogatták a vármegyét s mindannyiszor T. várában tartózkodtak. T. vára a huszita harcok alatt a XV. sz.-ban a husziták kezére kerül Hunyadi János kormányzósága alatt. A mohácsi vész után Szapolyai János veszi birtokába ; később Nyári Ferencé, ettől a Révayak veszik át, míglen a Thököly-mozgalom alatt leromboltatott. A szlávok által épített Szklabinya vára IV. Béla idejében Dettrich Mika comesé, utána Pap, azután Corom, ugy Czecze birtokolja, míg erre Bubek főispán kezébe kerül. Továbbá birtokolja Szentmiklósi Pongrác, mire Hunyadi János veszi át. Mátyás király Ernst János budai kincstári prefektusnak adományozza, később Szapolyai János és 1551. a Révayak birtokába jut. Amint a várak urai változtak, a szerint fordultak a vármegye társadalmi viszonyai, majd a felvidéki dinaszták, oligárkák dúlták, majd a huszita zsoldos hadak harácsolták, s bár az országos események színhelyétől távol esett a vármegye területe s hazánk általános történetének jelentős mozzanatai alig érintették. T. vármegye társadalmi viszontagságai a nagy hadjáratok nyomorával felértek. Politikai belszervezetében változás alig fordul elő. A vármegye adminisztrációjának központja Szentmárton volt, amely a korponaiakéhoz hasonló szabadalmát 1340. Róbert Károlytól kapta. Itt tartotta meg Bubek Imre országbíró 1391. a nemesi birtokok vizsgálatát. A vármegye területe négy járásra osztatván, ezen járások székhelyei a régi időkben Szklabinyán, Blatnicán, Mossócon és Znión volt. A vármegye törvényhatóságának pecsétjét 1638-ig a négy szolgabíró és alispán együttes magánpecsétje helyettesítette ; 1639-ben azonban T. is mint ilyen pecsétet kapott, amelyet 1709-ig használt. 1709. új címert kap, emlékére azon eseménynek, midőn az ónodi gyűlésen T. két követet (1707), Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot agyonvagdalták; ennek emlékére a vármegye új címerét az Okolicsányi- és Rakovszky-család címerképéből állították össze s azóta használatban van, valamint ezen gyászos eset emlékére a vármegye tanácstermének asztala piros posztóval van borítva. MAJLÁTH BÉLA. 2. T., a Vág baloldali mellékfolyója, ered T. vármegye déli határán, a Nagy-Fátra hegységben, a hegységből csakhamar kilépve, a termékeny T.-i lapályt öntözi és ezt DÉE-i irányban hasítva, Ruttkánál a Vágba ömlik. Hossza mintegy 60 km. Mindkét oldalról számos bővizű patakot vesz fel, így jobb felől a Stubnyai, Mossóci, Blatnicai, Necpáli és Szklabinyai, bal felől a Vinckói és Valcsai patakokat. b.v. Turóci fakönyv, nyírfahártyára irt állítólagos magyar irodalmi emlék. Szabó Károly bebizonyította, hogy Bél székely ábécéje segítségével szerkesztett koholmány. Közzétették az Akadémia Tudománytárában, új folyam 1840. VIII. köt. Turóci király, 1. Pongrácz (család) és Turóc (tört.). Turóci prépostság, alapította IV. Béla király Ζ ma-Váralján 1248. ; alapító levelét azonban a premontreiek részére csak 1252. adta ki (v. ö. Hazai Okm. VI, 6575; Századok 1896, 560— 562). A boldogságos szűz tiszteletére állítottt s dúsan ellátott prépostság gyorsan felvirágzott ; 1266. IV. Béla a monostor népeit, a királyi prépostság bíróságait kivéve, minden egyéb bíróság alól fölmentette. IV. László is sok kedvezésben részesítette a prépostságot. Az utolsó turóci pré- Turóci prépostság