A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

T - Turrel - Turrilites - Túr-Terebes - Turtmann - Turtukai - Turtur - Turuhanszk - Turul - Turul - Turunja Porin - Turvékonya - Tury - Túrzás

Turrel — 436 — Turrel (ejtsd: turel) Adolf, francia politikus és miniszter, szü­l. Ornaisonsban (Aude) 1856 márc. 28-án. Jogot végzett s az ügyvédi pályára lépett. 1883. köztársasági programmja alapján képvise­lőnek választották. 1896. a Méline-kabinetben az ipar-, kereskedelem- és postaügyi tárcát kapta. M. L. Turrib­l­es Lk. (állat), az ammoniták ama fa­jai, melyek geológiailag legkésőbb jutottak ki­fejlődésükre. A velük rokon Helicoceras és Hete­r­ocerasokkal együtt igen fontos a felső kréta­szisztémában (1. o.) mint vezérkövület. Túr-Terebes, nagyközség Ugocsa vármegye tiszántúli j.-ban, (1891) 3178 magyar lak., posta­hivatallal és postatakarékpénztárral. Turtmann (Tourtemagne), falu Wallis svájci kantonban, 14 km.-nyire Visptől a T.-i és Rhône­völ­gy találkozásánál, 646 m.-nyi magasban,vasút mellett, 548 lak. Régi erősségének a Turris mag­nának helyén most egy kápolna áll. A T.-i völgy a Bella Tola (2975 m.) és a Sch­warzhorn (3207 m.) közt a T. glecsertől a T. faluig nyúlik el, ahol a T. patak pompás vízesést alkot. A völgy gazdag legelőkben és erdőkben. Turtukai (Tutrakan), város Ruszcsuk bolgár kerületben, a Duna jobb partján, (rsss) 7926 bol­gár, román és török lak., egy kolostorral. T. a ró­mai Transmarisca volt. Turtur, 1. Gerle. Turuhanszk, az ugyanily nevű járás szék­helye Jenisszeiszk orosz szibériai kormányzóság­ban, a Turul­an (510 km.) és Jenisszei összefolyása közelében, (1892) 235 lak., folyami kikötővel. Turul (kurul, kardl, karvaly) v. saskeselyű, a magyar nemzet legrégibb hadi címere. Kázai sze­rént Attilától Géza vezér idejéig a koronás fejű T. volt a hadi címer. Az erdélyiek, mint 1321 óta okleveles adatok bizonyítják, sasos zászló alatt vonultak harcba s Magyarország összetett, illető­leg a régi Erdély címerében most is ott van a sas. Az Álmos-monda szerint Emesét T.-madár termé­kenyítette meg, s igy született Álmos, kit a hagyo­mány (Kézai szerint) T. fiának nevezett, s az Árpád-házat a T.-nemből eredetinek tartották. Az ogúz-törökök nemzeti címere szintén a T. volt. V. ö. Nagy Gyula, A T.-ról (T. 1883., 29-33. old.) és Thury József, A T.-madár (u. o. 1886, 124— 126. old.). M. Turul, a magyar heraldikai és genealógiai tár­saság közlönye , negyedévenkint jelenik meg, s a történelem társtudományainak, a heraldika, diplo­matika, pecséttan és genealógiának tudományos művelését és terjesztését szolgálja. Jelenleg a XV. évfolyama folyik. Az I—III. évfolyamot az igaz­gató választmány megbízásából Nyáry Albert báró és Fejérpataky László titkár, a IV—XIV. kö­tetet Fejérpataky László titkár egyedül szerkesz­tette, míg a XV. kötettől kezdve a szerkesztésben Schönherr Gyula társulati jegyző is részt vesz. Turunja Parin, finn kormányzóság, 1. Abo-Björneborg. Turvékonya, kisközség Szatmár vármegye szinyérváraljai j.-ban, (1891) 782 oláh lakossal. Az Avas-hegységben az u. n. Máriavölgyben több ég­vényes konyhasós forrás fakad, melyek mellett 5 házból álló, igen elhanyagolt fürdő van. Tulaj­donosa Vay Ádám grófné, b­.v. Tury Gyula, képíró, szül. Cegléden 1866 jul. 14-én. Tanulmányait a mintarajztanodában és rajztanárképezdében Lotz Károly vezetése alatt kezdte, majd állami ösztöndíjjal a bécsi akadé­mián folytatta, ahol L'Allemand, majd Eisenmen­ger tanítványa volt.Itt készült első műve : A haza­térő novicius, mely Samassa egri érsek tulajdona. Ezután beutazta Németországot, s a régi meste­rek tanulmányozása céljából 1896. megfordult Olaszországban is. A már említetten kívül ismer­tebb munkái : a Vármegyei csendélet, a középosz­tály életéből vett humoros genre, az Asztalbontás, Dobos János, Pálffy Andor gróf és Földváry István bír­ó altábornagyok arcképei. Foglalkozik a vallásos festészettel is és e nemű művei közül Má­ria és Jézus imádása az újszászi templomban, Szent Gellértje pedig a csanádi püspöki rezidencia kápolnájában látható. Túlzás, máskép kutatás, a bányajogban hasz­nos ásványoknak természeti fekvényeikben mű­szerű felkeresése. A T.-nak három fő osztályát szokás megkülönböztetni : a) a tulajd­onképen i­s­, bizonyos távolságban egymástól kutató­ vermek ásása ; b) az árkolás s­­) a fúrás. T.-ra a bánya­kapitányság engedélye szükséges , még a föld tulajdonosa is csak ily engedélylyel eszközölhet T.-t. A T. engedélyezése iránt benyújtandó kér­vényben meg kell jelölni a kérvényező szemé­lyes viszonyait és a túlzási tért. Az engedély egy évre szól, de évről-évre meghosszabbítható. Bi­zonyos helyeken való T.-hoz, jelesül épületeken belül kertekben, udvartereken, temetőkben a tu­lajdonos beleegyezése is szükséges. Megkülön­böztetendő a közönséges T. és a szabad T. A kö­zönséges T.-i engedély nem ad kizárólagos jogot, sőt ugyanazon téren egyszerre több személynek is adható ily engedély ; az 1854-iki bányatörvény által behozott szabad T. ellenben kizárólagos ku­tatási jogot ad s a bányaadományozásra elsőbbségi jogot biztosit. A szabad T. elnyerésére szüksé­ges, hogy a torzó a pontot, amelyen a kutató vá­lást megkezdeni s a szabad T.-i jegyet felállítani­­ szándékozik, a bányahatóságnak feljelentse ; ha ezt teszi, akkor attól az időponttól fogva, midőn jelentése a bányahatósághoz érkezik, a feljelen­tett pontra nézve kizárólagos T.-i joga van. A szabad T. jogosítványai : a) a szabad T.-i kör, amelynél fogva oly vízirányos körön belül, amely­nek sugara 224 öl és melynek középpontja a sza­bad T.-jegy (ennek alakját a hatóság állapítja meg) álláshelye, idegen kutató válást kezdeni nem szabad; b) elsőségi jog a szabad T.-i kör fekvése szerint meghatározandó bányaadományozásra. A szabad T. eredményéről minden félévnek el­telte után 14 nap alatt a torzó a bányahatóság­hoz jelentést tenni tartozik , erre pénzbüntetés alatt szorítható, sőt a kötelezettség elmulasztá­sáért a jogosítvány is megvonható. A T.-i jogo­sítvány elenyészik az idő eltelte után, amelyre azt adták vagy meghosszabbították, s lemondás folytán. Megemlítendő végül a földalatti T., mely földalatti kutató várások, az u. n. reményvágatok által történik. A földalatti T. által másnak szer­zett jogait sérteni nem szabad; bánya jogi hatá­sához a bányahatósághoz feljelentése szük­séges. H. Túlzás

Next