A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)

G - Graecostasis - Graefe - Graefl - Graena - Graenzenstein - Graewenitz - Graf - Gräf - Graff - Graffiato - Grafikus ábrázolás

Graecostasis — 598 — Grafikus ábrázolás dsidás-ezred parancsnokává, 1884-ben vezérőr­nagygyá és a lembergi 21. lovasdandár, 1889. altábornagygyá és a bécsi lovas hadosztály pa­rancsnokává nevezték ki. 1893. a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1894. a sarajevói 15. hadtesthez osztották be, 1895. pedig v. b. t. tanácsos lett. 1897 okt. 27. a király a lovassági tábornoki címet adományozta G.-nek s a 78. gya­logezred tulajdonosává nevezte ki. Idegen ural­kodók által is több kitüntetésben részesült. 1903 ápr. nyugalomba lépett. Graecostasis v. graecostadium (lat.), nyílt csarnok az ókori Rómában, eredetileg a görög küldöttségek, de azután mindenféle más idegen követség részére, mely arra várt, hogy a szená­tus elé vezettessék. Graefe Alfréd Károly, német szemorvos, megh. Weimarban 1899 ápr. 12. Graefl József, főispán, szül. Szolnokon 1810., megh. Budapesten 1889 dec. 22. Tanulmányait otthon és Pesten végezte, már mint fiatal ügy­véd kitűnt kiváló szónoki tehetségével. 1839. Pes­ten ügyvédi irodát nyitott, 1847. Pest városi biróvá választotta meg, 1848. pedig Kossuth Lajos osz­tálytanácsossá nevezte ki,a szolnoki kerület ugyan­akkor megválasztotta országgyűlési képviselőnek. Az abszolutizmus idején visszavonult és Szabolcs vármegyében gazdálkodott. 1861. Pesten újra megválasztották főbírónak. A provizorium alatt visszalépett hivatalától. 1881. kinevezték Sza­bolcs vármegye főispánjává. Graena, fürdő, 1. Guadix (VIII. k.). Graenzenstein Bélát 1895-ben megbízták az 1896. ezredéves orsz. kiállítás igazgatóságával. Ugyanaz év febr. 5. pénzügyminiszteri államtit­kárrá nevezték ki. Még azon év dec. 4. ország­gyűlési képviselőnek választották. 1897. pedig megkapta a II. oszt. vaskorona-rendet és a spa­nyol Izabella-rend I. oszt. középkeresztjét, 1902 dec. 8. a francia becsület­rend közép­keresztjét. 1896. és 1901. újra megválasz­tották képviselőnek. Graevenitz Vik­tor gróf (walzheimi, waidellmbi és ober­limpachi báró), cs. és kir. lovassági tábor­nok, szül. Stuttgart­ban 1828 jul. 17-én. 1849. mint hadapród a 4. könnyű lovasez­redbe lépett. Részt vett az olaszországi háborúban s 1849 okt. 11-én hadnagygyá lé­pett elő. 1854 márc. 1. EjP. főhadnagy, 1854 110­ . 25. II. oszt. százados lett. 1854.1. oszt. századossá lépett elő. 1858 márc. I olyan könnyen áttekinthető képet, mint ha ugyan" 14. Windisch-Grätz herceg tábornagy szárnysegé-­ ezeket az adatokat egy rajzban tüntetjük fel déve, 1862 márc. 3. őrnagygyá nevezték ki. Részt­­ (1. ábra). A G. legelemibb módja : egyszerű, egy­vett a königgrätzi csatában. 1866 szept. 14. alezre­­dástól független mennyiségeket arányos hosszu­dessé nevezték ki. 1869 ápr. 1. a pesti lóavató-bi­­ságokkal v. területekkel ábrázolni. P. az iskolai­zottság elnöke, okt. 24. pedig ezredes lett. 1877 szept. 20. a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok lótenyész-intézeteinek katonai felügyelőjévé, 1877 nov. 1. vezérőrnagygyá, 1881 nov. 1. altábornagygyá nevezték ki. 1882 jan. 1. kamarás lett. 1884. a II. oszt. vaskorona-renddel tüntették ki. G. 1895. lovassági tábornoki jelleg­gel nyugalomba vonult és ez alkalommal a Fe­renc-József-rend nagykeresztjével tüntették ki. Számos külföldi érdemrend tulajdonosa. Graf Artúr, olasz költő és irodalomtörténet­iró újabb müvei : Miti, leggende e superstizioni del medio evo (1892—93, 2 köt.); Dopo il tramonto Versi (1893); Foscolo, Manzoni, Leopardi (1897); Le Danaidi (1897) ; Medusa és Morgana (1901); II riscatto (regény, 1901). Gráf Gusztáv, német festő, megh. Berlinben 1895 jan. 6. Graff Károly, német építész, szül. Grabowban (Mecklenburg) 1844 máj. 4. Tanult a hannoveri politechnikumon és a berlini építészeti akadé­mián . 1870. Bécsbe ment és ott az új opera, vala­mint Hasenauer alatt a világkiállítási palota épí­tésében vett részt. 1874. a drezdai műipariskola igazgatója lett. Grafflato (olasz), az agyagedények díszé­nek egy neme,mely úgy készül, hogy az edény falát festékréteggel bevonják, azután a rétegbe kar­colják (gráf fiare) a díszítményt, s azután az egész edényt mázzal burkolják. Grafikus ábrázolás, a számokkal kifejezhető tényeknek v. tüneményeknek rajzzal való képies bemutatása. Ha valamit csak igen sok számadat­nak a felsorolásával tudnánk megmagyarázni, sokkal helyesebb, ha egy u. n. grafikont rajzo­lunk. P. h­a a hőmérő járását egy nap alatt az óránként észlelt hőmérsékletek számbeli felsoro­lásával magyaráznánk, közelről sem nyernénk a 4 G 8 10 IM. S J1 G 9 10 ϊψ. 1 ^ hőmérő egy napi járásának grafikus ábrázolása.

Next