A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
G - Graecostasis - Graefe - Graefl - Graena - Graenzenstein - Graewenitz - Graf - Gräf - Graff - Graffiato - Grafikus ábrázolás
Grafikus ábrázolás — 599 — Grafikus ábrázolás atlaszokban gyakran látjuk, hogy a nagy városok a lakosság számával arányos területű körökkel ábrázoltatnak, amely egyszreű rajzokon a szem azonnal meglátja, hogy mely városok közt van jelentékeny különbség és melyek az egyenrangúak, habár lakosszámuk nem is egészen egyforma. Sokkal becsesebbek azok az ábrák, amelyek két mennyiségnek egymással való összefüggését mutatják. Bizonyos természettüneményeknél majdnem lehetetlen nélkülöznünk ezt a módszert. Ott is, ahol csak néhány adatunk van, amelyek valamiképen a két mennyiség összefüggésére utalnak és azután ebből a néhány adatból nem lehet kitalálni olyan egyszerű törvényt, mint p. amilyen a kör sugara és annak területe között van. Ha p. valamely folyóban bizonyos vízállás mellett megmérjük, hogy mennyi víz folyik át a folyó egy keresztszelvényén egy másodperc alatt, ebből még nem következik, hogy kétszer olyan magas vízállás mellett kétszer annyi fog keresztül folyni. Ha többféle vízállásnál mérjük meg a vízmennyiséget, ezeket az adatokat egy grafikonban szemlélhetővé tehetjük úgy, mint a 2.ábra mutatja.Rajzoljunk fel ugyanis egy vízszintes vonalra egyenlő távolságokat és jelezzük ezeket számokkal, amelyek a vízállásokat jelentsék úgy, amint azt a méréséről leolvastuk. Mondjuk,hogy + 3 m. vízállásnál 400 m3 víz folyik el másodpercenként. Akkor a +3 m. vízállásnak megfelelő pontra állítsunk egy függőleges vonalat s erre mérjünk le egy tetszőleges hosszúságot, amire nézve kijelentjük, hogy a 400 m. víznek felel meg. További mérések p. arról győznek meg bennünket, hogy nem + 6 m., hanem + 8*2 m. vízállás mellett folyik a keresztszelvényen kétszer annyi út, mint az első esetnél, akkor azon a ponton, ahová a vízszintes vonalon a 82 számot kell írnunk, oda állítunk fel egy függélyes vonalat s arra viszszük fel a 800 m8-nek megfelelő hosszúságot, ami persze éppen kétszer akkora, mint a 400 m.-nek megfelelő. Így mehetünk tovább és felrajzolhatjuk mindazokat az adatokat, amelyeket mérés útján nyertünk. Azt találjuk, hogy ezek a pontok közelről sem jutnak egy szabályos vonalba, hanem egy zeg-zugos vonal szerint helyezkednek el. A 2. ábrán ezeket az egyszerű szerkesztés által nyert pontokat kis körökkel jeleztük , azok összeköttetése, a pontozott vonal egészen szabálytalan. Nagy haszna lehet azonban egy ilyen ábrának ! Ha ugyanis nem felejtjük el, hogy a természettünemények legnagyobb része folytonos, vagyis ugrások nem igen vannak benne, akkor föl kell tennünk azt is, hogy p. a folyóban a vízállás növekedésével az átfolyó vízmennyiség is fokozatosan és sokkal egyenletesebben nő, mint ezt a mérésadatokból nyert vonal mutatná. Hogy ez a vonalunk ilyen szabálytalan lett, annak az egyik oka az, hogy méréseink nem tökéletesek. A legvalószínűbb vonalat egy jóval egyenletesebb, folytonosan görbe vonal mutatja, amit a vastag vonal (Q— Q) mutat. Ezt a vonalat nevezzük a vízmenynyiségek grafikus ábrájának. Igen fontos p. ez a módszer a hídépítéstanban, ahol a híd terhelése és az alkotó részek igénybevétele között az összefüggést kiszámítani teljesen áttekinthetetlen számtömegre vezetne. Ezért különösen és éppen a hídépítéstanban alkalmazzák a Gr. szigorúan tudományos módszereit s ezeket a módszereket grafosztatika (VIII. k.) név alatt külön tudománynyá is fejlesztették. Sokszor a mennyiségeket csak területekkel adhatjuk vissza s a különfajta mennyiségeket 2. ábra. Avízmennyiségek ábrája a vízállások szerint. 3. ábra. Magyarország népessége az életkor és a családi állapot szerint, az 1890. évi népszámlálás adatai szerint. A vízszintes vonalon a számok a lakosság számát jelentik százezrekben. A függélyes vonalakon az életkorok tűnnek fel. A ritka vonalkázás a nőtleneket,illetőleg hajadonokat, a sűrűbb a nősöket, illetőleg férjezetteket, a fekete az özvegyeket jelenti.