A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)

G - Graecostasis - Graefe - Graefl - Graena - Graenzenstein - Graewenitz - Graf - Gräf - Graff - Graffiato - Grafikus ábrázolás

Grafikus ábrázolás — 599 — Grafikus ábrázolás atlaszokban gyakran látjuk, hogy a nagy városok a lakosság számával arányos területű­ körökkel ábrázoltatnak, amely egyszreű rajzokon a szem azonnal meglátja, hogy mely városok közt van jelentékeny különbség és melyek az egyenran­gúak, habár lakosszámuk nem is egészen egy­forma. Sokkal becsesebbek azok az ábrák, ame­lyek két mennyiségnek egymással való össze­függését mutatják. Bizonyos természettüneményeknél majd­nem lehetetlen nélkülöznünk ezt a módszert. Ott­­ is, ahol csak néhány adatunk van, ame­lyek­ valamiképen a két mennyiség összefüg­gésére utalnak és azután ebből a néhány adat­ból nem lehet kitalálni olyan egyszerű törvényt, mint p. amilyen a kör sugara és annak területe között van. Ha p. valamely folyóban bizonyos vízállás mellett megmérjük, hogy mennyi víz folyik át a folyó egy keresztszelvényén egy másod­perc alatt, ebből még nem következik, hogy kétszer olyan magas vízállás mellett kétszer annyi fog keresztül folyni. Ha többféle vízál­lásnál mérjük meg a vízmennyiséget, ezeket az adatokat egy grafikonban szemlélhetővé te­hetjük úgy, mint a 2.ábra mutatja.Rajzoljunk fel ugyanis egy vízszintes vonalra egyenlő távolságokat és jelezzük ezeket számokkal, amelyek a vízállásokat jelentsék úgy, amint azt a méréséről leolvastuk. Mondjuk­­,h­ogy + 3 m. vízállásnál 400 m3 víz folyik el másod­percenként. Akkor a +3 m. vízállásnak megfe­lelő pontra állítsunk egy függőleges vonalat s erre mérjünk le egy tetszőleges hosszúságot, amire nézve kijelentjük, hogy a 400 m. víznek felel meg. További mérések p. arról győznek meg bennünket, hogy nem + 6 m., hanem + 8*2 m. vízállás mellett folyik a keresztszelvényen két­szer annyi út, mint az első esetnél, akkor azon a ponton, ahová a vízszintes vonalon a 8­2 számot kell írnunk, oda állítunk fel egy függélyes vona­lat s arra viszszük fel a 800 m8-nek megfelelő hosszúságot, ami persze éppen kétszer akkora, mint a 400 m.-nek megfelelő. Így mehetünk to­vább és felrajzolhatjuk mindazokat az adatokat, amelyeket mérés útján nyertünk. Azt találjuk, hogy ezek a pontok közelről sem jutnak egy sza­bályos vonalba, hanem egy zeg-zugos vonal sze­rint helyezkednek el. A 2. ábrán ezeket az egy­szerű szerkesztés által nyert pontokat kis körök­kel jeleztük , azok összeköttetése, a ponto­zott vonal egészen szabálytalan. Nagy haszna lehet azonban egy ilyen ábrának ! Ha ugyanis nem felejtjük el, hogy a ter­mészettünemények legnagyobb része foly­tonos, vagyis ugrások nem igen vannak benne, akkor föl kell tennünk azt is, hogy p. a folyóban a vízállás növekedésével az átfolyó vízmennyiség is fokozatosan és sokkal egyenletesebben nő, mint ezt a mé­résadatokból nyert vonal mutatná. Hogy ez a vonalunk ilyen szabálytalan lett, an­nak az egyik oka az, hogy méréseink nem tökéletesek. A legvalószínűbb vonalat egy jóval egyenletesebb, folytonosan görbe vo­nal mutatja, amit a vastag vonal (Q— Q) mutat. Ezt a vonalat nevezzük a vízmeny­nyiségek grafikus ábrájának. Igen fontos p. ez a módszer a hídépítés­tanban, ahol a híd terhelése és az alkotó részek igénybevétele között az összefü­g­gést kiszámítani teljesen áttekinthetetlen szám­tömegre vezetne. Ezért különösen és éppen a híd­építéstanban alkalmazzák a Gr. szigorúan tudomá­nyos módszereit s ezeket a módszereket grafo­sztatika (VIII. k.) név alatt külön tudománynyá is fejlesztették. Sokszor a mennyiségeket csak területekkel adhatjuk vissza s a különfajta mennyiségeket 2. ábra. A­­vízmennyiségek ábrája a vízállások szerint. 3. ábra. Magyarország népessége az életkor és a családi álla­pot szerint, az 1890. évi népszámlálás adatai szerint.­­ A víz­szintes vonalon a számok a lakosság számát jelentik százez­rekben. A függélyes vonalakon az életkorok tűnnek fel. A ritka vonalkázás a­ nőtleneket,illetőleg hajadonokat, a sűrűbb a nősöket, illetőleg férjezetteket, a fekete az özvegyeket jelenti.

Next