A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
H - Heves - Hevesi - Heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvízszabályozó társulat - Hevitek - Hexacoralla - Hexagonális számok - Hexaplat - hey - Heydebrand und der Lasa - Heyden
Heves — 692 — hatóság' művelhető földjéből 191833 km 2 a szántóföld, az összterületnek 51%-a, a szöllők területe 5113 km'. Közlekedési eszközei: állami út 71,6 km, törvényhatósági út 1213 km. (de ebből csak 3739 km. van kiépítve), községi közlekedési út 3286 km. (ebből kiépítve 1264 km.). A nyilvános forgalmú vasutak hossza 256,3 km., miből 123Ό km. állami vasút. H. vármegye területén 67 postahivatal, 41 távírda- és 159 távbeszélő-hivatal áll működésben. Fennáll 4 bank, 9 takarékpénztár és 15 szövetkezet. A tanintézetek száma 334, összesen 55,673 tanulóval ; az intézetek közt van 113 kisdedóvó, 199 népiskola, 1 tanító- és 1 tanítónőképző, 2 gimnázium, 1 reáliskola, 1 jogakadémia és 1 hittani intézet ; továbbá 1 gazdasági, 9 ipar- és kereskedelmi, 4 emberbaráti jellegű iskola és 1 börtöniskola. A tanköteles gyermekek közül 93,44% jár iskolába. Területén van 2 rend. tan. város, 73 nagyközség és 42 kisközség, továbbá 542 puszta és telep. Heves, nagyközség Heves vármegyében, (1901) 7989 lak., anyakönyvi hivatal és csendőrőrs székhelye. Vasúti állomás: Hevesi, 1. József, újabban Hetényi Bélával irta : A négy évszak c. színművet (1897 febr. 12. került színre a Nemzeti Színházban). Karczag Vilmossal irta Hajnali harangszó népszínművet (1899 febr. 4. adták először a Népszínházban). Önálló műve : Piros narancsok (elbeszélés, 1900) ; Márkus-téri galambok (1903) ; A mama (vigj. 1 felv., először adták a Nemzeti Színházban 1904 máj. 5.). 2. II. Lajos újabb művei : Wilh. Junker, der Afrikaforscher (1896) ; Die Althofleute (Ein Sommerroman, 1897); Blaue Fernen (1897); Das bunte Buch (humoreszkek, 1898) ; Wiener Totentanz (nekrologok, 1899) ; Der zerbrochene Franz nebst andern Humoresken (1900) ; Mac Eck's sonderbare Reisen (1901) ; Élő muzeum (1901, javaslat a bpesti tört. muzeum kiegészítésére kinematografikus és fonografikus felvételekkel). Kiadta barátjának, Tilgner szobrásznak válogatott szobrait felölelő díszmunkát (1898) és egyik szerkesztője az Osztrák-magyar monarchia képben és Írásban c. díszműnek. Németre fordította Bérczik vígjátékát : Nézd meg az anyját, vedd el a lányát (Mutter u. Töchter címen). 3. H. Ödön, közgazda, a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ügyvezető igazgatója, szül. Hevesen 1855. Iskolai tanulmányainak befejeztével a pesti Wahrmann és fia bankcégnél kezdte meg gyakorlati pályáját. 1872. a budapesti iparbank főkönyvvezetője és igazgató-helyettese lett. Midőn 1878. az osztrák nemzeti bank osztrák-magyar bankká alakult át, működését nyomban az intézet vezértitkári hivatalában kezdte meg. 1887-ben az osztrák-magyar bank nagyváradi fiókjának főnöke lett és 1890. mint a budapesti főintézet főnöke tért vissza a fővárosba. 1892. meghívták a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület élére ügyvezető igazgatónak. Mint közgazdasági iró is jó nevet vívott ki magának. A Pester Lloydnak és a Trésornak hosszabb ideig állandó munkatársa volt. Felolvasásokat is tartott és a közgazdaság körébe tartozó tárgyakról (p. A postatakarékpénztári intézményről, A fizetési rendszer reformjáról) brosúrákat is irt. 1896. a III. oszt. vaskorona-renddel tüntették ki. 4. H. Sándor, iró, szül. N.-Kanizsán 1873 máj. 3. A budapesti egyetemen elvégezte a jogot és filozofiát, közben hírlapiróskodott (Magyarország, Pesti Napló), utóbb a tanári pályára lépett s 1902. a Nemzeti Színházhoz szerződött rendezőnek. Megjelent munkái: Dráma és színpad (tanulmányok, 1896) ; Katona József Bánk bánja s német nyelven Shakespeare Antonius és Kleopatra c. drámájának új alapon való színpadi átdolgozása a lipcsei Reclam-féle vállalatban. Irt azonfelül különböző lapokba és folyóiratokba egy csomó tanulmányt, kritikai cikket, főkép a dráma és színpad körébe vágó kérdésekről. Lefordította újból Molière-nak Fösvény, Dandin György, Kényeskedők, Úrhatnám polgár, Scapin furfangjai, Kénytelen házasság című darabjait; Shakespeareből Antonius és Kleopátrát, Goldonitól A fogadósnét, Schillertől A haramiákat s ezenfölül több modern regényt, drámát és novellát. A pótkötetbe a színészetre tartozó cikkeket irt. Heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvízszabályozó társulat (IX. k.). Árterülete 168,492 kataszt. hold, védőtöltéseinek hossza 116,646 km. Belső vizeit 5 nyilt, 24 csőzsilip és szifon, 41 tiltó, 5 szivattyútelep, 4825 km. árok vezeti le. Gátőreinek száma 25, töltésfelvigyázó 2 van, belvízcsatorna-őreinek száma 20. Van 144 km, hosszú telefonvezetéke 29 állomással. 1900 végéig befektetett építéstőkéje 10.176.639-89 K. Hevítek, 1. Hivvizek (IX. k.), Hexacoralla (állat), mindazok a virágállatok (Anthozoa), melyeknél a sugarak száma nyolcnál több vagy kevesebb, a tapogatók száma pedig 6, vagy e számnak a sokszorosa. Ezeket Zoantharia név alatt is említik. Hexagonális számok: 1. Idomszámok (IX. k.). Hexaplat (gör. a. 111. hatszoros), címe az Origenes által kiadott hatszövegü (ó-szövegü) szentírásnak. Első a héber szöveg héber betűkkel, második héber szöveg görög betűkkel, 3—6 négy különféle görög fordítás. Hey Gyula, német énektanár, szül. Irmelshausenben 1832 ápr. 29. Derék tájképfestő volt, mikor végkép zenészszó lett ; zenelméletet Lackner Ferenctől, éneket Schmitt Frigyestől tanult. A II. Lajos bajor király alapította müncheni zeneiskolában 1877—87., azóta Berlinben működik ; 1886. kiadta a Wagner Rikárd eszméi szerint jelesül kidolgozott gyakorlati művét, 4 kötetes Deutscher Gesangsunterxricht-jét s az épp oly nagy elismerésben részesült 16 gyermekdalt. Heydebrand und der Lasa Tasziló, német diplomata, hírneves sakkjátszó, megh. stordinesti birtokán 1899 jul. 27. Heyden, 1. Adolf, német építész, megh. Berlinben 1902. jun. 11. 2. II. Ágost, német festő, megh. Berlinben 1897 jun. 1. 3. H. Ottó, német festő, megh. Göttingában 1897 szept. 21. 4. H. Sebald, német pedagógiai iró, szül. Nürnbergben 1489 dec. 8. (más adatok szerint 1498. v. 1494.), megh. u. n. 1561 jul. 9. 1520 körül Heyden