A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
A, Á - Aranyamalgám - Arany-ereklyék - Aranygaluska - Arányi - Aranykúra - Aranylile - Aranyosmarót - Aranyosmegyes - Aranynyomat - Aranypart
Arany amalgám — 79 — köt., u. o. 1901) Gyulai Pál rendezte sajtó alá, írtak róla : Gyulai Pál a Bevezetésben, Voinovich Géza az Új Magyar Szemle 1901 dec. számában. Aranyamalgám (Au4Hg), szin- vagy 22 karatos aranyból készül. Jobb az arany-ezüst-, mint az arany-réz-örvény, mert a rézamalgám igen gyorsan kőkemény lesz és különben is nehezen kenhető a tárgyra. Az amalgám készítésére krétával bekent grafittégelyt használnak, az aranyat pedig kikalapálják és vörös izzásig hevített tégelybe adják. Midőn az arany is élénken vörös izzó lett, súlyának 8—9-szeresére rugó meleg kénesőt adnak hozzá. Ezután egy percig vaspálcával kevergetik, mire a tűzről levett tégely tartalmát vizzel telt edénybe öntik. Arany-ereklyék. Az Arany János után maradt ereklyéket, amelyek 1885 óta a nagyszalontai ref. gimnázium egy szobájában, az Arany-szobában voltak elhelyezve, 1899. átvitték az e célra közadakozásból megvásárolt és a költő fia, Arany László tervezete szerint megújított Csonka-toronyba (Szalonta), ahol az ereklye - muzeumot .1899 aug. 27. avatták fel és adták át ünnepélyesen a nyilvánosságnak. Lehetőleg össze van itt gyűjtve a nagy költő életére vonatkozó minden ereklye. A földszinti helyiségben látható Arany szülőházának képe és az iskola, ahol 13 évig tanított. Ezeket az épületeket az 1847-iki nagy tűzvész elhamvasztotta s Rozvány György, Nagyszalonta történetírója emlékezetből festette meg. Ugyancsak ő festette meg Arany Jánost, amint a szabadságharcban, nemzetőr-őrmesternek öltözve, első szolgálatára indul. Itt áll a budapesti Arany-szobor Toldi alakjának a mintája is (Stróbl szobrász ajándéka). A torony első emeletén a költő háló- és dolgozószobájának bútorai vannak. Ott áll a díszes mahagóni íróasztal, amelyet a magyar hölgyek ajándékoztak Aranynak, aki ezen az asztalon dolgozott 1867-től haláláig. Ott a nádszék is, amelyen ült s rajta a párna : Széll Piroska, a költő unokájának műve. Az ágy, a kerevet s a költőnek Izsó Miklós mintázta mellszobra egészítik még ki a szoba berendezését. Egy megfakult kis kép is van a fotográfiák között , a tragikus végű Teleki László gróf arcképe, amely mindig ott állt a költő íróasztalán. A második emeleten láthatók a költő eredeti kéziratai : a Toldi szerelme, a Szentivánéji álom és Murány ostroma. A falon függ nemesi levele; ott van a belügyminiszteri fogalmazóvá történt kinevezéséről szóló okirat, amelyet Szemere Bertalan miniszter írt alá, s a budapesti egyetem tiszteletbeli doktorságáról szóló oklevele, valamint a részvétiratok, melyek halála alkalmából érkeztek özvegyéhez. Köztük van a király részvéttávirata. Itt láthatók a költő koszorúi is. A szalagok közt függ Arany arcképe, amelyet Barabás Miklós festett. Itt van végül a költő könyvtára, 1750 kötet könyv, egyszerű diófa-szekrényben. Aranygaluska, tésztás étel, mely következő módon készül : a fánktésztát formájával kibökdösik, egyenként olvasztott vajba mártogatva cukorral kevert tört dióba hempergetik, behintett formába rakják, kelesztik és aranysárgára megsütik. Arányi, 1. (Rajner) Dezső, bártfai városi tanácsnok-számvevő és szerkesztő, szül. Nemes-Militicsen (Bács-Bodrog) 1854 ápr. 18. Iskoláit Baján és Szegeden végezte. 1872. Szegeden szinész lett s volt 12 évig. 1886. Bártfán a rendőrség kötelékébe lépett; csakhamar tiszt, alkapitány s 1896. tanácsnok-számvevő lett. Nagy tevékenységet fejtett ki a magyarosítás terén. 1890. Bártfán megteremtette a kötelező tűzoltóság intézményét, melynek főparancsnoka volt. 1891. alapította a Bártfa és Vidéke heti lapot. Önálló művei közül megemlítendők Színházi évkönyv (Kecskemét 1881, Miskolczy Henrikkel) ; Festett, világ (Pécs 1884). 2. A. Dezső, énekművész, szül. Szatmár-Németiben 1859., hol gimnáziális tanulmányait is végezte. Bellovics Imre énekiskolájában képezte magát. 1890. Brünnben lépett fel először mint színpadi énekes s egy csapásra meghódította az ottani közönséget ; onnan Berlinbe s más nagyobb németországi városokba ment. A 90-es évek elején állandóan a budapesti operához szerződött. Neje , szül. Lange Emília, szintén kitűnő operaénekesnő kiváló sikereket aratott Német-, Olasz- és Oroszország különböző színpadjain. 1891. ment nőül A.-hoz s azóta visszalépvén a színpadtól, mint koncert-énekművésznő hol egyedül, hol férjével együtt arat elismerést a hangversenytermekben.„ Aranykúra. A régi orvosok nagy jelentőséget tulajdonítottak neki a bujakór kezelésében. Az aranyport 0Ό2 10 20 g. napi mennyiségben adták belsőleg. A század közepétől fogva a kéneső e térről teljesen és méltán kiszorította az aranyat. Aranylile (állat), 1. Lilefélék, Aranyosmarót, nagyközség Bars vármegyében (1900) 2786 lak., anyakönyvi hivatal és csendőrörs székhelye. 1898 óta állami elemi fiu- és 1876 óta leány- és 2 gazdasági ismétlő iskolája van. Aranyosmegyes, kisközség Szatmár vármegyében, (1900) 3142 lak., körjegyzőség és anyakönyvi hivatal székhelye. 1896 óta vegyes állami elemi, gazdasági ismétlőiskolája és kisdedóvodája van. Aranynyomat a. m. bronznyomás (III. k.). Aranypart (II. k.). Az angolok által adminisztrált része 38,800 km 2, a protektorátus területe pedig 118,680 km 2; az előbbiben a lakosság száma (1893) 1.473,882. A francia Elefántcsontpart felől határai még nincsenek véglegesen megállapítva. A német Togo felé Daka folyó a határ. Az angolok e gyarmat felvirágoztatására újabban is nagy tevékenységet fejtettek ki. Földmivelés, ipar, kereskedés évről-évre emelkedik. Hajóforgalom 1899-ben 1.250.410 tonna. Legértékesebb kiviteli cikkek : kaucsuk (1901-ben 828,150 font sterling), olajpálma, aranypor, kóladió. A bevitel tett 1900-ban 1.294,963, a kivitel 885,446 font sterlinget. A telegráf vonalak hossza 1899-ben 1100 km. Szekondi és Tarkva közt vasút van. A helyőrség 300 haussza katonából áll, akik ha kiszolgáltak és kívánják, Akkra közelében földeket kapnak. Az A. fölfedezőiül a portugálokat tekintik. Azonban már a XVII. században a poroszok is alapítottak az Ancobra és Prea folyók közt fekvő Ahanta nevű négerországban gyarmatokat, amelyeket 1717. az amsterdami nyugatindiai társaságnak adtak el. Az angolok 1895-ben Aranypart