A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
P - Pegmatolit - Pegucatechu - Pehelypenész - Pehelysúly - Pehuelcse - Peiden - Peignoir - Peine - Peinture au fusain - Peisistratos - Peissenberg - Pejacsevich - Pejk - Pejo - Pekár
Pegmatolit 424 - Pegmatolit (ásw), 1. (trokiasz (XIII. ke.), Pegucatechu v.japáni föld (terra Japonica), az Acacia Catechu (1. Akác, I. k.) nedve. Pehelypenész v. hőpenész (növ.: Lanosa Fr.), fehér, gyapjunemű fonálgomba, a földön vagy a hó alatt növényeken él, helyenként a spórájából pirosabb porcsomócskái vannak. Némely vidéken és esztendőben hirtelen, töméntelen számmal jelentkezik, a hómaradékkal a rétet és füves mezőt egyszerre elborítja, de vagy 8 nap múlva a hó utoljával egyszerre eltűnik. Azt hiszik, hogy közte meg a vetés kitelelése közt összefüggés van, a vetésen, t. i. a hó alatt fejlődni szokott. Fackel a Rhizodtonia vagyis gyökérgyilkos gomba fejlődése első stádiumának tartja. BORD: Pehelysúly, a galoppversenyekben annak a tehernek a neve, amely jóval (5—15 kg.) kisebb annál, amit 1. a ló a kortehertáblázat szerint vinni kötelezve volna, ez főleg a handicapokban fordul elő, ahol a produkált futások qualitása szerint róják ki a terheket ; és 2. ha valamelyik futam propozíciói által megszabott teher sokkal alacsonyabb annál, mint amennyi ezen versenyben induló egyik vagy másik lovat mutatott képességeire való tekintettel megilletné. Pehuelse, néptörzs, 1. Puelse (XIV. k.). Peiden, fürdő Graubünden svájci kanton Luguez völgyében (Glenner kerület), 941 m.-nyire a tenger szine fölött, 116 lak. és három gipsztartalmu vasas forrással, melyek az 1868-iki árviz következtében eldugultak, de 1874. ismét fölfakadtak. Peignoir (franc., ejtsd: penyvár), fésülködő köpeny, a nők elegáns reggeli öltönye. Peine, porosz város, (1895) 12,591 lak. Peinture au fusain, 1. Fusain, Peisistratus, 1. Pisistratus (XIV. k.). Peissenberg (Hoher-Peissenberg), messzire ellátszó hegycsúcs a bajor fensíkon, a Lech és Ammer között, Weilheimtől délkeletre, 973 m. a tenger szine fölött. Az alpesekre szolgáló szép kilátása miatt Bajorország Rigijének nevezték el. Széles csúcsán búcsújáró templom áll, plébániával, meteorologiai állomással és vendéglővel. V. ö. Ott, Der Hohe P. (München 1871). Pejacsevich-család (XIII. k.). P. László 1896. megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét. — P. Tivadar 1898. megkapta a Szent-István-rend kiskeresztjét. Pejk, régibb török hadászati műszó. Igy nevezték a szultánok egyik testőrezredét, kik feltűnően díszes és aranyozott ruhát viseltek. Később a hírnököket nevezték igy. Pejo, falu Cles tiroli kerületben, Noce mellett, (1896) 447 olasz lak., régi, a XIII. sz.-ban épült templommal. A falutól délnyugatra van P. fürdő, 1390 m.-nyire a tenger szine fölött, vastartalmú savanyuvizforrással. Pekár, 1. Gyula, szépirodalmi iró, szül. Debrecenben 1867. A gimnáziumot Budapesten a reformátusoknál végezte, kivéve a VI. osztályt, melyet Amerikában a bostoni Latin Schoolban végzett. Eleinte festőnek készült, de már 15 éves kora óta irogatott tárcákat a Vasárnapi Újságba és a Pesti Naplóba. A két irány közt ingadozva várt s elvégezte a jogot. A két első évet Bécsben hallgatta, a két utolsót Budapesten s itt is avattatott jogtudományi doktorrá. Három évig gyakornokoskodott a váltó- és pestvidéki törvényszékeknél s aztán a diplomáciára készült. 1891. ismerkedett meg Justh Zsigmonddal, kivel való barátsága végkép az irodalom felé terelte. 1892. mint tárcaíró belépett a Magyar Hírlaphoz s ott tűnt fel először Dodó főhadnagy problémáival. 1893 nyarán hosszabb útra indult. Bejárta Spanyolországot és Marokkót s azontúl egész 1896 őszéig Párisban lakott. Itt a Collège de Francéban és a Sorbonneban irodalmi, esztétikai és nyelvtudományi tanulmányokkal foglalkozott. Időközben bejárta Olaszországot, Svájcot, Németországot, Hollandiát, Svéd- és Norvégországot. 1894-től 1896-ig a Pesti Naplóba irt, 1896-tól a Budapesti Naplónak a novellistája. Fordított angolból, franciából és oroszból. Utóbb azonban mindinkább a román nyelvek s különösebben a spanyol és a francia felé fordult. Román tanulmányainak eredményei : Spanyol útlevelei s tanulmányai és Don Juanja. Az esztétikában Taine tanítványa. Könyvei : Dodo főhadnagy problémái (1894); Homályban (1894) ; Lavina (regény, 1895) ; Az aranykertyüs kisasszony (1896); Hatalom (regény, 1897) ; A szoborszép asszony (1897) ; Délen és Északon (2 köt., spanyol, olasz és skandináv útirajzok, 1898); Az esztendő legendája (1899); A jukker leány és egyéb esetek (elbeszéli Dodo főhadnagy, 1899) ; Don Juan (1899) ; Livin főhadnagy (regény, 1899) ; Dodo főhadnagy (vígjáték 3 felv., 1899). 2. P. Imre közgazda 1899 szept. 9. «rozsnyói» előnévvel magyar nemességet kapott. 3. P. Károly, esztétikus, szül. Aradon 1869 dec. 16-án. Elemi és középiskoláit u. o. végezte, a budapesti tud.-egyetemen négy évet hallgatott a bölcsészeti karnál. Két éven át a tanárképző intézet évi 300 frtos ösztöndíját élvezte. 1890. Az aesthetikai érzések psychologiája c. pályamunkájával megnyerte az egyetem esztétikai pályadíját. A pályamunka utolsó ötöde mutatványkép megjelent a Magyar Philosophiai Szemle 1891. utolsó füzetében s ugyanakkor különlenyomatban is, melynek alapján 1891. doktori diplomát szerzett az esztétikából, a magyar irodalomból és a francia filologiából.Ugyanez évben tanári szakvizsgálatot tett a magyar nyelvből és irodalomból és a francia nyelvből és irodalomból. Az 1891—92-iki iskolai évre 1000 frtos állami ösztöndíjjal Párisba és Dijonba volt kiküldve a francia nyelv és irodalom tanulmányozása céljából. 1892—93. önkéntes évet szolgált a cs. és kir. 33. gyalogezrednél Aradon s a megfelelő vizsgálat letétele után tartalékos tisztté neveztetett ki ugyanahhoz az ezredhez. 1893—94-iki iskolai évre már a lőcsei m. kir. állami főreáliskolához került helyettes tanárnak. Ez első gyakorlati év után letette a filozofia-pedagogiai vizsgálatot s 1894. tanári oklevelet nyert. 1896. rendes tanárrá nevezték ki. 1898. szünidei tornatanító-tanfolyamot végzett s tornatanító-oklevelet szerzett. A lőcsei vívó- és tornaegyesületnek évek óta művezetője a vívásban, újabban a tornászásban is, e mellett számos gyalogtpurt rendezett a szép Szepességen és a szomszédos vármegyékben. Pekry Károly néven vagy Pekár