Palócföld, 2007 (41. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 4-5. szám - PALÓC TÜKÖR - Baráthi Ottó: Az idegenforgalom főbb tendenciái és egyes jellemzői Nógrád megyében, (1990-2005)

feladatkörrel. Ismét szereplői lettünk az UTAZÁS kiállításnak. A turisztikai célelő­irányzatból sok programot támogattunk, a megyei területfejlesztési tanács forráso­kat biztosított az idegenforgalmi fejlesztésekhez. Fontos lépéseink a trendet nem fordíthatták meg, de elindítottak egy pozitív gondolkodást a turizmus szerepéről és jelentőségéről. Úgy látom, hogy az elmúlt négy évben ez a fajta mentalitás meg­akadt. Ugyanakkor a tradicionális megyei nagyrendezvények mellett több jó szín­vonalú program jelent meg, így például a bánki jazzfesztivál, a bokori traktor majá­lis, a kozárdi almafesztivál, a rétsági és bátonyterenyei repülőnap és más hagyo­mányőrző és újszerű rendezvény. Az más kérdés, hogy ezek nem fűződnek fel egy láncra. Lokálisan akár több ezer embert is vonz egy-egy nagyobb rendezvény, de ebből a megye egyelőre nem igazán profitál. Vendégforgalom - bántó „bojkottal" A vendégforgalom alakulását érdemes visszamenőleg hosszabb időszakra is górcső alá venni. Ugyanis az elmúlt évtizedek gazdasági és politikai változásai az átlagos­tól is erőteljesebben hatottak Nógrád idegenforgalmára. A külső hatásokra és a megyei változásokra (recesszióra, tőkeszegénységre) is érzékenyen reagáló vendég­­forgalom jellemzője az egyes évek közötti jelentős eltérés, a pulzáló idősor. Jól ér­zékeltetik ezt az 1970-1989 közötti időszak kereskedelmi szálláshely adatainak szélsőértékei. 1970-ben (42875 fő) volt a legkevesebb, 1987-ben a legtöbb (80940 fő) fizetővendég a megyében. Az 1970-es évekig gyerekcipőben járó idegenforgalom a '80-as évek közepére-végére - a külföldiek gyors növekedésének következtében - dinamizálódott. Közrejátszott ebben a „puha diktatúra" és a „legvidámabb barakk" országának viszonylag jó imágója éppúgy, mint a '80-as évek közepétől a „rend­szerváltó hangulat", amelyek érdekessé tették hazánkat és megyénket is, kíváncsi­vá a külföldieket. Ennek megfelelően az 1970-1989 között rendelkezésre álló éves adatokból számított vendégátlag magas (66156 fő), ezen belül a külföldieké (17467 fő) az összes vendégforgalom 26,4%-a, ami országos összehasonlításban is jónak mondható. A rendszerváltás utáni években jelentősen visszaesik, ám kevésbé hullámzik a vendégforgalom. Már az 1990-2005 közötti időszak szélsőértékei: 2005-ben (47519 fő), illetve 1994-ben (62738 fő) is jelzik a kiegyenlítődést, az átlag pedig (56340 fő) a hanyatlást. Drámai csökkenést jelez a külföldiek vendégforgalma, az éves átlag 6115 fője az előző időszak átlagának mindössze 35(!)%-a. Ennek fő oka­ a volt szocialista országokból elmaradó vendégsereg, amely a fejlett európai országok határainak megnyitásával mintha bántó módon bojkottálná megyénket. Számuk 1990-1997 kö­zött 17,4 ezer főről 4,1 ezerre, 13,3 ezer fővel zuhant vissza. Összetevője volt ennek a '90-es évek előtti magas bázis, a következő évtized árnövekedése, a fizetőképesség jelentős csökkenése és a nemzetközi csereüdültetés megszűnése is. 296

Next