Palócföld, 2012 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 4. szám - KUTATÓTERÜLET - Menyhért Anna: A másság kánontalansága, a boszorkány (Czóbel Minka)
Kutatóterület városellenes verseket (részletes felsorolásukat lásd bírálatomban [...]), hanem a költőnő falusi életképeit, balladás kísérleteit is". Ez utóbbi műfajjal viszont nem így kellett volna eljárnia. Ennek ellenére „Pór Péter jól összefogott utószava újat is ad már említett munkájához [a monográfia] képest. Csak javára írhatjuk, hogy szemlélete életrajzibbá lett, tisztázza a születési és a halálozási évet, beszél a családi környezetről, fölidézi a költőnő élete legfőbb válságát, Olgyai festőművésszel való szakítását. Kettejük ellentéte az érzékiségés a szellemiekbe menekülő, zárkózott frigiditásé. Kulcsot kaptunk ezzel a Donna Juanna megértéséhez". De az erőfölényét hangsúlyozó recenzensnek éppen az ad lehetőséget egy Pór Péter vállalkozásának egészét megkérdőjelező záró oldalvágásra, hogy a bírákt megpróbált - részben - megfelelni neki. Pór Péter - helyesen - több szempontból is bírálja Czóbel Minka költészetét, bólint Nagy Miklós. „Ám így végül az a gondolat is feltámad a kételkedő irodalomtörténészben: megérdemli a külön kötet ma oly ritka kitüntetését Reviczkyhez, Komjáthyhoz hasonlóan Czóbel Minka? Nem lenne igazságosabb helyét egy immár régóta időszerű századvégi antológiában kijelölni?"39 A hatalmi pozícióból beszélő recenzens értékel, osztályoz, rangot ad, s helyet és terjedelmet oszt ki a tárgyalt szerzőnek a kánonban, s ez a monográfus egzisztenciális sorsára és a női - irodalmi hagyományra is kihatással van. (Nem is meglepő, hogy ebben az időszakban, az 1970-es években terjedt el Magyarországon az ebből a szempontból biztonságos, a szövegen kívül minden mást külső elemnek és így az értelmezés szempontjából érdektelennek tartó strukturalista szövegelemzés.) 6. Csúnya, csúnya, kánonképtelen Czóbel Minka recepciójában a mai napig erőteljes a „csúnya boszorkány" értelmezési vonala. Ez terjedt el a legjobban, nyilván azért is, mert ez a legérdekesebb, de a gyökere minden bizonnyal az, hogy a boszorkány - mely Czóbel Minka alteregója - képzetéhez hozzátapad a csúnyaság. Ezen az image-en próbált végül Márton László 2000-ben a „csúnya tündér" fordulattal 40 finomítani, nem sok sikerrel, szerintem. A másik hangsúlyos szólam Kis Margittól indul, aki 1942-ben megírta Czóbel Minka életrajzát,41 s ezt 1980-ban egy második életrajzban-monográfiában 42 fejlesztette tovább. Kis Margit tisztelettel, klasszikus komolysággal és némi kultikus felhanggal, rajongó csodálattal közelít Czóbel Minkához, akit személyesen is ismert - többször vendégeskedett rövidebb ideig Czóbel Minka anarcsi otthonában. Sok szóbeli közlést használ fel könyvében, a magától Czóbel Minkától származók mellett Anarcs idősebb lakosainak visszaemlékezéseit 55