Palócföld, 2012 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 4. szám - KUTATÓTERÜLET - Menyhért Anna: A másság kánontalansága, a boszorkány (Czóbel Minka)
58 tóterület Jegyzetek Szóbel Minka: Újabb költemények. Bp.: Singer és Wolfner, 1892. 64-67. 2 Pór Péter: Utószó. In: Czóbel Minka: Boszorkány-dalok. Bp.: Szépirodalmi, 1974. 241-263. 242., 245., 246., 248., 249., 250. Kiemelések: M. A. 3 A Száz gyertyát és száz liter bort... az Opálok (1903) című kötetben jelent meg. A magyar nótának több szövegváltozata létezik, és az interneten keresve azt láttam, hogy sehol sem tüntetik fel Czóbel Minkát szerzőként. Kis Margit számol be arról, hogy mivel Fráter Loránd, aki a nótát megzenésítette, nem nevezte meg Czóbel Minkát szerzőként. Czóbel Minka nyilvános vitába keveredett Fráterrel, miután egy lapban megírta, hogy ő a dalszöveg szerzője. Dr. Kis Margit: Czóbel Minka. Szabolcs- Szatmár Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1980.146-147. Erről lásd még: H. I. [Havas Iván, a Petőfi Társaság alelnöke]: Czóbel Minka nyolcvan éves. Koszorú, 1940. január, 108-109. 4 Büttner Helén képei a Művészet 1902/6. számát illusztrálják, ahol Czóbel Minka róla szóló írása jelent meg. (Egy festőnőről. Művészet, 1902/6. 369-371.) Érdekesség, hogy ugyanebben a számban látható Olgyai Viktor egy képe is (Téli szürkület, 367.), akivel Czóbel Minka több forrás szerint majdnem szerelmi viszonyra lépett. Lásd a 6. lábjegyzetet: „Az 1969, munkám befejezése, után megjelent irodalmat már nem veszem figyelembe." Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége. Bp.: Akadémiai, 1971.15. 6 „Sosem ment férjhez; bizonyára minden túlpoétizált magyarázat helyett - egyszerűen azért, mert kifejezetten csúnya volt." Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. 108. 7 Radics Rozi idézi Takács György anarcsi lakos szóbeli közlését: „Minka nagysága szép volt, kedves volt, jóságos volt. Nem is értem, miért írta róla az az irodalomtörténész, hogy csúnya volt..." Radics Rozi: Anarcsi boszorkányok. Czóbel Minka és Büttner Helén. Élet és Irodalom, 2010/38. Szintén Takács György nyilatkozik a Kertész Zoltánné által összeállított kötetben: „Édesapám, Takács József (...) még emlékezett a fiatal Minka kisasszonyra. Ő mindig úgy emlegette, hogy »takaros menyecske« volt." Czóbel Minka: Hullámzó fény. Szerk. Kertész Zoltánné, Anarcs, 2005. 118. Czóbel Minka „csúnyaságának" kérdését elemzi Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain. In: Nő, tükör, írás. Szerk. Varga Virág-ZsÁvoLVA Zoltán, Bp.: Ráció, 2009. 68-81. 8 Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. 117. 9 Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. 118. 10 A határ nélküli irodalom. Szegő János interjúja Pór Péterrel [online]. Litera.hu, 2010. augusztus 14. http://www.litera.hu/hirek/por-peter-a-hatar-nelkuli-irodalomban. Nem lehet nem külföldinek lenni - homo duplexek egymás között. Pór Péterrel és Vajda Mihállyal Angyalosi Gergely beszélgetett a Nyitott Műhelyben arról, hogy mindannyiunknak számos énünk van [online]. Beszélő, 2007/1. http://beszelo.c3.hu/ cikkek/nem-lehet-nem-kuelfoldinek-lenni-%E2%80%93-homo-duplexek-egymaskozott.