Állami Reálgimnázium, Pancsova, 1880
I. Néhány test és sík tehetetlenségi nyomatékának meghatározása. Mielőtt a kitűzött feladat bővebb tárgyalásába bocsátkoznám, szükségesnek vélem azon fontos körülmény megemlítését, mely arra indított. Köztudomású tény az, hogy a középtanodák két utolsó osztályában, tehát a hetedik és nyolcadikban, a természettan tananyaga, már tekintve az e czélra szerkesztett tankönyveket, oly nagy terjedelemben van tárgyalva, hogy azt a legnagyobb erőlködés és megszorítás mellett lehet csak bevégezni. Az így bevégzett egész magában foglalja azután azon természettani tünemények általános törvényeit, melyek a tanterv keretébe tartoznak, azonban anélkül hogy azok kellő példák alkalmazása által felvilágosíttathatnának. Nem lévén tehát az előadások közben azok alkalmazására physikai idő, tanácsosnak véltem egy természeti törvényre vonatkozó oly példák kidolgozását, melyek egyszersmind a praktikus természettanban is nagy szerepet játszanak. Részint ez, részint pedig az indított az ilynemű feladatok tárgyalására, hogy a főreáltanodák hetedik osztályának tananyagában a felsőbb rendű számtani haladványok fejtegetése fordul elő , és miután azok mikénti alkalmazására nem nyúttathatik a tanuló ifjúságnak eléggé alkalom, nem tarthatom fölöslegesnek azoknak az ily utón való bemutatását. Lássuk már most, hogy mit értünk tehetetlenségi nyomaték alatt. — Ha egy gyorsító erő valamely szilárd tengely körül forgó emeltyű karjába kapaszkodva, egy körülforgást eszközölni törekszik, úgy minden tehetetlen anyag, mely ezen tengelylyel szilárd összekötésben van és a forgásban részt vesz, a gyorsító erő ellenében ellenállást fejt ki ; a körülforgás gyorsasága függni fog a gyorsító erőnek a tehetetlenségi ellenállás nagyságához mért viszonyától. Az ellenállás nagysága, melyet egy tehetetlen tömeg az őt körülforgatni törekvő erő ellenében kifejt, függ nem csak a tömeg nagyságától, hanem annak a szilárd tengelytől való távolságától is. A tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó általános képlet már a mechanikából ismeretes ; annak újbóli leszármaztatása, azt hiszem, fölösleges. Annyit azonban még megemlíthetek, hogy ha a gyorsító erő változatlan erőssége és támadási pontja mellett tehetetlen tömegeket kénytelen forgásba hozni, kell, hogy ugyanazon szögsebességnél a tehetetlen tömegek fordított arányban álljanak a forgási tengelytől mért távolságok négyzetével. 1*