Állami Reálgimnázium, Pancsova, 1880

I. Néhány test és sík tehetetlenségi nyomatékának meghatározása. Mielőtt a kitűzött feladat bővebb tárgyalásába bocsátkoznám, szükségesnek vélem azon fontos körülmény megemlítését, mely arra indított. Köztudomású tény az, hogy a középtanodák két utolsó osztályában, tehát a hetedik és nyolc­adikban, a természettan tananyaga, már tekintve az e czélra szerkesztett tankönyveket, oly nagy terjedelemben van tárgyalva, hogy azt a legnagyobb erőlködés és megszorítás mellett lehet csak bevégezni. Az így bevégzett egész magában foglalja azután azon természettani tünemények általános törvényeit, melyek a tanterv keretébe tartoznak, azonban a­nélkül hogy azok kellő példák alkalmazása által felvilágosíttathatnának. Nem lévén tehát az előadások közben azok alkalmazására physikai idő, tanácsosnak véltem egy természeti törvényre vonatkozó oly példák kidolgozását, melyek egyszersmind a praktikus természettanban is nagy szerepet játszanak. Részint ez, részint pedig az indított az ilynemű feladatok tárgyalására, hogy a főreáltanodák hetedik osztályának tananyagában a felsőbb rendű számtani haladványok fejtegetése fordul elő , és miután azok mikénti alkal­mazására nem nyúttathatik a tanuló ifjúságnak eléggé alkalom, nem tarthatom fölöslegesnek azoknak az ily utón való bemutatását. Lássuk már most, hogy mit értünk tehetetlenségi nyomaték alatt. — Ha egy gyorsító erő valamely szilárd tengely körül forgó emeltyű karjába kapasz­kodva, egy körülforgást eszközölni törekszik, úgy minden tehetetlen anyag, mely ezen tengelylyel szilárd összekötésben van és a forgásban részt vesz, a gyorsító erő ellenében ellenállást fejt ki ; a körülforgás gyorsasága függni fog a gyorsító erőnek a tehetetlenségi ellenállás nagyságához mért viszonyától. Az ellenállás nagysága, melyet egy tehetetlen tömeg az őt körülforgatni törekvő erő ellenében kifejt, függ nem csak a tömeg nagyságától, hanem annak a szilárd tengelytől való távolságától is. A tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó általános képlet már a mechanikából ismeretes ; annak újbóli leszármaztatása, azt hiszem, fölösleges. Annyit azonban még megemlíthetek, hogy ha a gyorsító erő változatlan erőssége és támadási pontja mellett tehetetlen tömegeket kénytelen forgásba hozni, kell, hogy ugyanazon szögsebességnél a tehetetlen tömegek fordított arányban álljanak a forgási tengelytől mért távolságok négyzetével. 1*

Next