Állami reálgimnázium, Pancsova, 1897

A nyilvános népoktatás kezdete és szervezése Végvidékünkön (Bevezetés „A pancsovai állami fő­gymnasium történeteiből), Tordai Györgytől. A pancsovai főgymnasium nem tartozik azon szerencsés iskolák közé, a­melyek százados, vagy még régibb múlttal dicsekedhetnek. — Még középiskolai alapító­ levelet sem mutathat fel, mert egyenest a nép­iskolából fejlődött ki. De még a rendszeres népiskolának sincs itt a Végvidéken valami régi múltja, mert csakis a 18. század második felének derekán — a­mikor az ország egyéb boldogabb tájain a humanisticus szellemben régóta működött és a reformationak, illetőleg az ellenreformationak mereven felekezeti czéljait szolgált tiszteskorű gymnasiumokat az első „Ratio Educationis“ (1777) már egységes tanrendszer mellett az állam­­hatalom befolyása alá vonni törekedett — tehát csak Mária Terézia uralko­dása alatt kezdték a Végvidéken a rendszeres n­époktatást tulajdonképpen szervez­n­i. Végvidékünkön ugyanis a mohácsi gyászos nap után teljes pusztulás­nak indultak és aztán jó két századon át parlagon hevertek az iskolák is. — Nem annyira az emberek voltak ennek oka, hanem a ránk szakadt szomorú és végzetes viszonyok. Pedig boldog időket láthatott valaha ez a vidék is, a­mikor azt még a magyarság sűrű népessége lakta ; a­mikor a keletről Krassó-, nyugat­ról Torontál-, éjszakról Temes megye és délről a Duna által határolt egykori N­eve vármegye (Verbőczy Tripartitumában a felsorolt megyék közt a 63. helyen­­­o v­­­n megye) még fennállott, a­melynek egyik nevezetesebb és megerősített helye Pancsova volt. Abban sincsen okunk kételkedni, hogy ezen időkben a közművelődési állapotok itt a Végvidéken sem állottak hátrább, mint az ország belsejében, és hogy kivált Hunyadi Mátyás dicső uralkodása alatt a nagyszabású tudományos mozgalmak (humanisták !), melyek általában magasabb szín­vonalra emelték országszerte a művelődési intézményeket, az ország ezen déli széleire is visszahatottak.

Next