Állami reálgimnázium, Pancsova, 1897
A nyilvános népoktatás kezdete és szervezése Végvidékünkön (Bevezetés „A pancsovai állami főgymnasium történeteiből), Tordai Györgytől. A pancsovai főgymnasium nem tartozik azon szerencsés iskolák közé, amelyek százados, vagy még régibb múlttal dicsekedhetnek. — Még középiskolai alapító levelet sem mutathat fel, mert egyenest a népiskolából fejlődött ki. De még a rendszeres népiskolának sincs itt a Végvidéken valami régi múltja, mert csakis a 18. század második felének derekán — amikor az ország egyéb boldogabb tájain a humanisticus szellemben régóta működött és a reformationak, illetőleg az ellenreformationak mereven felekezeti czéljait szolgált tiszteskorű gymnasiumokat az első „Ratio Educationis“ (1777) már egységes tanrendszer mellett az államhatalom befolyása alá vonni törekedett — tehát csak Mária Terézia uralkodása alatt kezdték a Végvidéken a rendszeres népoktatást tulajdonképpen szervezni. Végvidékünkön ugyanis a mohácsi gyászos nap után teljes pusztulásnak indultak és aztán jó két századon át parlagon hevertek az iskolák is. — Nem annyira az emberek voltak ennek oka, hanem a ránk szakadt szomorú és végzetes viszonyok. Pedig boldog időket láthatott valaha ez a vidék is, amikor azt még a magyarság sűrű népessége lakta ; amikor a keletről Krassó-, nyugatról Torontál-, éjszakról Temes megye és délről a Duna által határolt egykori Neve vármegye (Verbőczy Tripartitumában a felsorolt megyék közt a 63. helyeno vn megye) még fennállott, amelynek egyik nevezetesebb és megerősített helye Pancsova volt. Abban sincsen okunk kételkedni, hogy ezen időkben a közművelődési állapotok itt a Végvidéken sem állottak hátrább, mint az ország belsejében, és hogy kivált Hunyadi Mátyás dicső uralkodása alatt a nagyszabású tudományos mozgalmak (humanisták !), melyek általában magasabb színvonalra emelték országszerte a művelődési intézményeket, az ország ezen déli széleire is visszahatottak.