Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Takács Sándor: A régi Magyarország jókedve. Dr. Mihályi Ernő
élvezetes olvasmány ez a munka és melegen ajánlható mindenkinek az átolvasásra. Dr. Sárközy Pál. Hajnal István: Esterházy Miklós nádor lemondása. Magy. Tud. Akadémia. Bp. 1929. 4°. 153. Mióta Szekfű megkezdte a partikularizmuson való felülemelkedést a magyar történetírásban s eljutott az európai egészben a specifikus magyar vonások meglátásáig, csekély fajsúlyú ellenmondásokon kívül mintha mindenkinek megnyílna a szeme az egyetemes szempontok szerinti látáshoz. Hajnal is olyan tárgyilagos, magas szempontból nézi Esterházy Miklósnak hittől, erőtől, szenvedélytől izzó nagy magyar barokk alakját, aminőt eddigi történetírásunk meg sem közelített. Pázmánnyal, a nyugati nemzetközi műveltséggel átitatott s már az abszolutizmushoz hajló főpappal folytatott élethalál harcát a nádori méltóság teljes hatalmáért való küzdelemre viszi vissza. Erre meg azért volt szüksége, mert élete középpontjában a török visszaszorításának a terve áll. Ezért gyűjt vagyont, ezért emészti ambíció, ezért írja memorandumait, ezért áldozza fel néha kath. restaurációs érzéseit a protestánsok megbékéltetése kedvéért. Az udvar rejtelmes terveinek avatott végrehajtója helyett, mint a magyar ügyek elkeseredett védelmezője áll előttünk, aki állandóan szívén hordozza az ország felszabadításának a vágyát. A nádor tiszteletreméltó emlékének felidézésében, Hajnal akadémiai székfoglalójában vigaszt és tanulságot találhat, minden különbség nélkül, az egész mai magyar nemzedék. Dr. Mihályi Ernő. Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. II. bővített kiadás. Athenaeum. 8°. 400 l. Takáts Sándor régi magánlevelezésekből lélektani és stílusvizsgálat alapján kedves, ódon, varázslatos világot tár elénk, mesteri rajzot ad őseink belső életéről, gondolkodás- és érzésvilágáról. A régi magyar méltóságok, bírák uralmék, az udvari emberek, a magyar katona, a diáki élet, a céhek, a polgárok világa, a paraszti példa mind-mind tollára kerülnek, a magánélet minden humora, mókája, zamatos közvetítőre talál benne. Nem csoda, ha minden saját szerető magyar ember szívesen olvassa Takáts Sándor munkáit. Nem csoda, ha minden tudományos értéke mellett a tömegek történetírójává lett Takáts Sándor, Dr. Mihályi Ernő, Vitéz Málnási Ödön dr. erdődi gróf Pálffy János nádor, Eger 1929. Málnási eddig majdnem ugaron hagyott területen dolgozik, királypárti politikusok életrajzával foglalkozik. Miközben a kath. megújhodás egyik legkimagaslóbb államférfiára, gróf Csáky Imre bíbornokra vonatkozólag gyűjti az adatokat, Pálffy Jánosnak is olyan értékes 93 levelét találta meg, hogy ezekből s a bécsi udvari levéltárban levő titkos udvari konferenciai jegyzőkönyvekből egészen külön életrajz kerekedett ki, mely mutatja azt aemzet- és országkonzerváló munkát, amit ezek a politikusok — itthon sokszor gyanúsításnak kitéve, ott fönn gyakran megnem értéssel küzködve — végeztek. A szatmári béke megkötése, sok magyar élet, magyar vagyon megkímélése, az ország felszabadításáért s a nép nyomorának enyhítéséért folytatott küzdelme örök érdeme marad Pálffy nádornak. Nagy érdeklődéssel várjuk a Csáky-életrajzot is!