Pannonhalmi Szemle 1933
Rendi hírek - 4
modern mű felsorolása a laikus olvasó további érdeklődésének akar szolgálatot tenni —, mégis nem egy helyen vehető észre, hogy a szerző önálló véleményt nyilvánít. Ebben józanság, alaposság jellemzi. Egyébként természetesen marad még elég megoldásra váró kérdés ezután is Ausoniusszal kapcsolatban. Szövegét Peiperére és Hosiuséra építi. Ausonius „Mosellá"-jának ezen valóban sokoldalú, újszerű megvilágítása igazi nemes élvezet forrása lehet az olvasó számára. Egy darab múst elevenedik meg előttünk a pogány világ lassú haldoklásának és a kereszténység diadalmas előtörésének a kora, melyet félelmetes háttérként zár be a népvándorlás zivatarának a távolból egyre erősödő moraja. Örömmel kell üdvözölnünk azt, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette is meg tudott jelenni egy ilyen egészen eszményi célt szolgáló és a célt meg is valósító munka, ilyen előkelően ízléses kiállításban. Klasszika filológia. Hense—Leonard: Griehisch-römische Altertumskunde, 1933. 6, neubearb. Aufl. Aschendorf, Münster in Westfalen, VIII. -+- 472 1. Egészvászonban 7'50 RM. Hense hasznos segédkönyvét immár a 6. átdolgozott kiadásban nyújtja Leonard, aki több más munkatárs közreműködésével rendezte sajtó alá ismét ezen újabb kiadást. A mű magában foglalja mindazt, amit görög-latin ókortudomány néven foglalunk össze. Pompás bevezető fejezet vázolja az antikvitásnak a világtörténelemre és a jelenkorra gyakorolt döntő befolyását a kultúra összes területein. Azelső rész a görög kultúrával foglalkozik Tárgyalja először az irodalmat : görög költészet, történetírás, bölcselet, szónoklat. Majd a régiségtan keretében : reáliák Homeroshoz, reáliák a tragikusokhoz (színház), hadügy, reáliák a politikai szónoklattal kapcsolatban, magánélet. Athén topográfiája. — A második rész a római kultúrát tárgyalja. A római irodalomtörténet foglalkozik a költészettel, történetírással, szónoklattal. A keresztény irodalom se marad ki, miként a görögben sem. Majd régiségtani fejezetek következnek : hadügy, a római állam, magánrégiségek, Róma topográfiája. Csak ezután tárgyalja a görög vallást, majd a rómait . Igen tanulságos a klasszikus városok helyén végzett ásatokról, színhelyéről szóló (Tiryns, Mykene, Trója, Pompeji stb.) és „Németország a római korban" című fejezet, mely utóbbi a németeknél anynyira fejlett római provincia-hatást váltja az iskola számára is már aprópénzzé. A befejező rész a görög és római mértékekről szól. E mű világosan, de egyúttal mindig tömören nyújtja az anyagot az egyes fejezetek keretében, melyeket egyszersmind mindig kitűnő áttekinthetőség is jellemez (lényeges, kevésbé fontos dolgok feltüntetése más-más szedéssel, áttetsző felosztás stb.). A legmodernebb kutatások (ásatások, napírások stb.) eredményei is ügyes feldolgozásban részesülnek. Az írók tárgyilagos megjellemzését, fontos műveik tartalmát is kapjuk. A művek görög és latin címeit is hozza, azután a szakkifejezéseket, tulajdon főnevek, közfőnevek etimológiáját. Sokszor találunk az íróktól eredeti nyelven vagy műfordításban közölt részleteket. Mindez e munkának épen mint segédkönyvnek a céljait szolgálja alkalmasan. Több képmelléklet is járul a szöveghez : fényképfelvételek, tervrajzok (ház, csataterek stb.), térképek, rajzok, melyek azonban nem állíthatók e folyóirat u. e. számában ismertetett John-féle Ausonius : Mosolla etc. című munka mintaszerű illusztrációi mellé. Ezen illusztrációkhoz csatoltan a jelen műben sokszor magyarázó jegyzetek is találhatók. Rendkívül hasznos szolgálatot tehet itt-ott még tökéletesíthető (legújabb kiadás, stb.) könyvészete, mely az egyes fejezeteket hűségesen végigkíséri. Német viszonyok szemmeltartásával csakis németnyelvű munkákra utal. Olyan könyveket, értekezéseket sorol fel, melyek — elgondolása szerint — a tanároknak az egyes könyvtárakban könnyen rendelkezésére állanak. Főképen tehát a továbbiakban akar az ismeretek mélyítése céljából a tanár kezére járni, de egyúttal a ta-