Pannonhalmi Szemle 1935

1. szám - TANULMÁNYOK. - DR. BOGNÁR CECIL: A jelenkor pedagógiája.

TANULMÁNYOK. A jelenkor pedagógiája. Dr. Bognár Cecil. A XIX. SZÁZAD terhes örökséget hagyott ránk: az ellentétes felfo­gások zűrzavarát, egységes, átfogó gondolatok hiányát, csaló­dást, kiábrándulást azokból az eszmékből, amelyeket feltűnésükkor örökérvényűeknek tartottak. Innen magyarázható az a lázas keresés, amely jelen századunkat jellemzi. Soha sem volt olyan erős a vágy valami új után, mint a mostani századfordulónál. A szinte megszám­lálhatatlanul sok irány, az „-izmusok" óriási serege nem könnyen olvasztható be egyetlen átfogó gondolatba. Ha a mi korunkban nem is sikerül ez, annyi haladást megállapíthatunk, hogy bizonyos nagy ellentéteket némiképen sikerült egy magasabb szintézisben feloldani, mint majd tárgyalásunk folyamán látni fogjuk. Jellemző korunkra, hogy a legtöbb szellemi áramlat hullámai átcsapnak a pedagógia területére is. A nevelés kérdése napjainkban az érdeklődés középpontjában áll. Az elméletek és a gyakorlati pró­bálkozások tarka sokasága tűnik elénk. A társadalom, a különböző közönségek és az egyesek soha sem foglalkoztak annyit a nevelés ügyével, mint napjainkban. Krieck mondása: mindenki nevel min­denkit, oda módosítható : mindenki nevelni akar mindenkit. Ennek a „pánpedagógizmusnak" egyik mozgatója a meggyőződés heve : mentől jobban meg van győződve valaki felfogásának, irányának helyességéről, annál inkább iparkodik minden téren diadalra juttatni, tehát a jövendő generációt is ennek megfelelőleg alakítani. A másik mozgató erő pedig a jelennel való elégedetlenség, ami mindig a jövőre irányítja tekintetünket. A jobb jövő előkészítésének egyik leg­hathatósabb eszköze az utánunk következő nemzedéknek helyes nevelése. A reakció valamely iránnyal szemben a pedagógia terén is megnyilvánul, a csalódás, kiábrándulás magával hozza, hogy más­ként akarunk nevelni, mint ahogyan bennünket neveltek, a jövendő hordozójának, a gyermeknek más utat mutatni, mint amelyen a jelenben járnak. A különböző pedagógiai irányok tehát végső elemzésben világ­nézeti különbségeknek szüleményei. A világnézetek harcaikat rész­ben a pedagógia területén vívják meg. Ha a jelenkor nevelési irá­nyait vizsgáljuk, megtaláljuk mögöttük azokat a hatalmas mozgató erőket, amelyek az emberiség életében ma a legnagyobb szerepet játszanak.

Next