Pannonhalmi Szemle 1937
Könyvismertetések - 3
cserkész múlt és tapasztalat, a tábortüzek lelket formáló melege, életté lesz benne. S amikor a tarlótűz lángja átcsap a magyar határon, az oláh megjelenik Erdély hegyein, ott küzd Gergely emberfeletti erővel és megállásra kényszeríti az alattomos ellenséget. Legendák szállnak róla. A kommunizmus leverésénél, a csehek viszszaszorításánál ott van Gergely is. Ez utóbbinál éri jobb karját egy lövés. Azóta alig használhatja. De ez nem akadályozza meg abban, hogy szívvel-lélekkel dolgozzék a cserkészetért. Erős meggyőződése, hogy a nemzetet cserkészet-nevelte fiai menthetik meg. A szerző gondolatai és érzései azonban sokszor küzdenek a nyelvvel. ./cs. Holler András: Provánszi költők. Pécs. 771. Birkás Géza egy tanár biztatására fogott hozzá a fordító a provánszál nyelv elsajátításához és a költészettel való foglalkozáshoz. Több évi tanulmányozásnak, szerető elmélyedésnek és lelkesedésnek a gyümölcse most ez a szép füzet, amely Európa első műkedtészetének születési helyére, Provance-ba vezet bennünket és megismertet bennünket a trubadúrok XIX. századi utódaival, a félibre-ekkel, főkép pedig Provance legnagyobb fiával Mistrallal. Rajta kívül megszólal a lelkesen katolikus és ügyesen szervező Roumanille, a tüzes temperamentumú Aubanellel együtt. Az élő költőket Jeuse dArbaud képviseli. A kötet végén két középkori trubadúr énekli el legjellemzőbb dalait: a legőszintébb Bernart de Ventadora és a „legbolondosabb" Petre Vidal. A fordító minden dicséretet megérdemel. Nemcsak azért, mert olyan műveket ismertet meg, amelyek eddig nem részesültek műfordítóink részéről kellő méltánylásban, hanem azért is, mert a felsorolt költők legszebb, legjellemzőbb darabjait nyújtja pompás, gondosan kidolgozott, nagy verselőképességről tanúskodó, művészi formában és sima, hajlékony, könnyed magyar nyelven. Ternyey Árpád: Halálos szélben. Versek, Budapest, 1936. Az ízlésesen kiállított kötet tehetséges és rokonszenves költői egyéniséget mutat be, aki azonban magán viseli még a nemrég elindultak jellemző vonását, a kiforratlanságot és a saját hang keresését. Mondanivalója felszínes és nem meggyőző. Nincs igazi mély élménye, és ezért hangulatai is gyökértelenek. Lelke nyugtalanul csapong és szívesen pihen meg általános filozofálgatásban vagy megmarad a jelenségek felszínén. Formáiból még kiütköznek a tanult elemek. Simulékony tanulékonysága, hajlékony lelki világa és nem utolsó sorban ügyes formaérzéke azonban arra mutatnak, hogy ha lesz mély, egész lelki világát átjáró, megrázó, nagy élménye és szembe mer azzal nézni, jó költő lehet belőle,le Wiseman—Haudek: Fabiola vagy a Katakombák Egyháza. Budapest, Szent István Társulat, 351 lap. Az őskeresztény századok életének e kedves rajzát nem kell bemutatni olvasóinknak. Jelen kiadásban több változtatást eszközölt a kiadó a régebbi kiadásokkal szemben. Itt-ott a hosszabb mondatokat rövidebbre fűzte, a stílus régiességét átalakította, s több helyen egy-egy szakasz, vagy néhány sor is kimaradt s ezzel az elbeszélés folyása könnyedebb lett, Wiseman munkája megérdemelné egy új és átdolgozott fordítás kiadását, mert a Haudek-félének nyelve még az eszközölt változtatásokkal is több helyen elavult, itt-ott néhány hiba is kijavításra szorulna. — Id — Bene István! Karácson Imre élete és művei, (1863—1911.) Különlenyomat a Győri Szemle 1936. évf.-ból, Győr, 1936. 371, 3 képpel. A tudomány egyik vértanújának szerető gonddal összeállított életrajzát kapjuk e füzetben. Karácson Imre a győri püspöki kisebb papnevelőintézet rektora volt, amikor 1907-ben a magyar kormány Konstantinápolyba küldötte, hogy az ottani levéltárakban felkutassa és összegyűjtse a Rákóczi-emigrációra vonatkozó okleveleket. Négy évig tartó fáradhatatlan munkával meg is felelt feladatának. Munkájának gyümölcsét nyomtatott alakban azonban ő már nem láthatta, mert kutatásai közben szerzett vérmérgezésben 1911 elején elhúnyt. Pannonhalmi Szemle