Pannonia, 1900. január-március (29. évfolyam, 1-74. szám)
1900-01-03 / 1. szám
Hassa, 1300 Előti«tési »í»*1 : &séM.*vre '«^T *>/« ,WUOMI*B> legolcsóbb d 11 sra oefifll felvételitek tíá96hivsztalb*tj: Róna Viktor kőn** *tójáfcan Kassán Sí Lajos - utcza ifi. szám alatt. I0.CJ7OJ6 Szerda, január 3. XXIX. évf., I. szám. Szerkesztőség, hová s kéziratok és levelek iotézendfik. Kassán Kossuth Lajos-utcza ifi. szám alatt. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő : LEKLY GYULA. Felelős szerkesztő MIKLÓS GYULA. O / / / Hirdetések felvétetnek: Bpesten; •Általános Tua&ité«. Eckstein B. GoMberei A. V., Blockner ]• Fischer f. D. — Bécs. oe»: Brosse Rudolf. Haasenstein & Vogler, Schalek Henrik, Oppelik A., Daniseberg J., Dukes M. — Frankfurt: Daube G. L. & Co. — Hamburgban: Károly, & Liebmann Kiadóhivatal, a hová a hirdetések és előfizetési pénzek tűidendfik, Kassán Kossuth Lajos-utcza iö. Az uj rend. * Kassa, 1899. jan. 2. Amilyen zavarosan végződött a múlt év az Ausztriával való kiegyezés ügyében, és olyan örvendetesen kezdődik a mi belügyeinknek új rendje. Nincs ugyan költségvetésünk, a közösügyi kiadásunkra pedig indemnitást kellett adnunk, a kvótát is királyi döntéssel fogják meghatározni, mint halljuk félévre, mégis az 1900. évi január elseje igen nevezetes dátum lesz a magyar alkotmány- és jogtörténetben. Nevezetes reformkorszakot jelent. Eltekintve azon apróbb törvényhozási és kormányzási intézkedésektől, amelyek január 1-én lettek aktuálisak, ekkor lépett életbe az új bűnvádi perrendtartás, az új italmérési törvény, mely adórendszerünknek egyik fogyasztási legjelentékenyebb, legtöbb és legbizonyosabb jövedelmet hajtó intézménye lett. Ugyancsak már január folyamán kell megtenni azokat a törvényhozási és kormányzási intézkedéseket, melyek az új választási törvény végrehajtására vonatkoznak. A bíróságok, a pénzügyi és közigazgatási hatóságok roppantul el lesznek foglalva az új törvények végrehajtása körüli teendőkkel. De az egész ország csakhamar érezni fogja ezen három nagy reformnak jótékony hatását. Ezek közül kétségkívül a legjelentékenyebb az uj bűnvádi perrendtartás, mert ebben érdekelt mindenki. A törvény nem tudásával senki sem védekezhetik és ettől az uj rendtől függ vagyonunk, életünk biztonsága. Több mint harmincz esztendeig várakoztunk erre a napra, az új bűnvádi eljárás életbeléptetésére, amely most 1-én végre bekövetkezettnebb jogászelmék fog,január ezen reform előkészítésével, de csak most tudtunk azzal dűlőre jutni. A magyar igazságügynek egyik hatalmas oszlopát helyezik el most, jogszolgáltatásunk immár minden oldalról lassanként kiépített hatalmas épületében. A koszorúünnepély minden zaj és ünnepség nélkül, oly komolyan, mint amilyen maga a justitia, fog végbe menni. De azért ez a nap semmit sem veszthet jelentőségéből, fontosságából. Ezen a napon szűnt meg az önkénynek egy neme, amivé gyakran fajult az eddigi bűnvádi eljárásunk, mely miniszteri rendeleteken, bírói gyakorlaton alapult, mert írott törvény eddig nem volt róla. Csakis a magyar bírói kar előkelő műveltségének és humánus, emberies érzésének lehet azt köszönnünk, hogy bűnügyi igazságszolgáltatásunknak nem lett több áldozata. Mert a magyar bíróság mindig azt az elvet vallotta és vallja, hogy inkább maradjon büntetlen száz bűnös, mintsem egy ártatlan szenvedjen. Most azonban az igazi bűnös nem menekülhet, viszont az ártatlanul üldözöttet a törvény védeni fogja. Az egész uj rend a vád elvén nyugszik. De a terhelt már az első pillanatban látni fogja, hogy kivel A „PANNÓNIA“ TÁRCZAjs Katinka asszony levelei. — A szerkesztőhöz. — Kedves barátom, az Alkotmány czimű ttjság, úgy hallottam egy kedves ismerősömtől, egy szép, fiatal tisztelendő úrtól, (honny sóit qui mal y pense !) azt a kérdést tűzte az olvasói elé : ki volt a hanyatló század 3 legnagyobb embere ? Én erre a kérdésre könnyen meg tudok felelni. Elsősorban a férjemet tartanám a legnagyobb embernek, ha jóvá tenné a karácsonyi mulasztását és megvenné azt az igazgyöngyös colliert, amire oly régóta vágyom. Mert most Karácsonyra csak egy divatos prémes gallért, egy hozzá való muffot, egy szalon asztalkát és egy olajfestményt vett a fösvény! Másodsorban legnagyobb embernek tartom azt a városatyát, aki ötvenéves ellenzés után, a mai szűk világban neki mert fogni a téli színház fölépíttetésének és azt tető alá is hozta. Harmadszor pedig a legnagyobb embernek tartom Kassay Vidor bácsit, a Népszínház feledetlen Saint Hypothését, akitől az a nagy mondás származik, hogy : Miért is van a világon pénz, és ha már van, hát miért nincsen ? Mikor éreztük jobban ennek a mondásnak a rettenetes igazságát, mint mostanában ? És nemcsak a szegény emberek érezték és érzik, de olyan hatalmas, fényes, bámult, irigyelt urak is, mint például a bukott fővárosi épitővállalkozó : Weisenbacher Endre ? Tömérdek fővárosi bérpalotája, óriási gyára, terjedelmes földbirtoka, halom értékpapirosa — s voltaképen annyi vagyona sincs, mint annak a favágónak, a ki napi munkája után a hatvan krajczárját megkapja ! Hát olyan veszedelmes szelek járnak mostanában, hogy a fényes pénzfejedelmek trónusait is földöntik ? Az ember szinte azt várja, mikor veszi hírül már a Rotschilda ház fizetésképtelenségét és mikor olvassa Vanderbildtek nevét a hivatalos lap utolsó oldalán ? Nem megrázó szeszélyeivel találkozunk a Szerencse istenasszonyának ? A nábobnak, aki azelőtt a mellényzsebéből ki tudott volna fizetni vagyonokat, most annyi pénze sincs, hogy egy vasúti jegyet váltson, amivel világgá fut az elszegényedés szégyene elől. Még ezt a pénzt is váltóra veszi föl — a czégtársa tudta nélkül . . . Micsoda megrendítő tragédiája ez a pénznek ! Mondja rá az általános fölfogás. Én pedig tisztelettel ellen mondok az általános felfogásnak Weisenbacher úrral semmiféle megrendítő tragédia nem történt. Ő bukása után is kocsin hajtatott ki a vasúthoz, első osztályú jegyet vásárolt, elsőrangú hotelbe szállott és az ebédje, vacsorája is bizonyára több fogásból állott. S hadig maradni végkép el is bukik, még minfog neki annyi pénze, hogy ezrek, százezrek, milliók által irigyelt életmódot folytathat. Én az életben egészen más drámáit látom a pénznek. Az a pénz igazi tragédiája, amikor a szegény napidíjas hazaviszi a harmincz forint havi jövedelmét és feleségestel együtt majd elemészti őket a gond: hogy lehetne abból legalább Az a pénz ötven forintnyi kiadást fedezni ? tragédiája, amikor a szegény varrólánynak egész családját el kell tartania az munkát s éjjeli munkájával — s nem kap Avagy az, amikor a szülőknek zálogba kell tenni a párnájukat, hogy a meghalt gyermeküket eltemethessék. És az, amikor a boldog családok ujjonállják körül a ragyogó karácsonyt" szegény özvegy asszony kényeadni a gyermekeinek ! A^ diáját látom a pénznek sajnálni Weis nba'’ osztályú kupé f redve, rófája Lap-uriik aasásn.©. Q oldalra