Pannonia, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4-10. szám - Birkás Géza: A magyarság francia barátai

184 BIRKÁS GÉZA sin­e munkája nemcsak Petőfinek, hanem egyszersmind a magyar szabadságharcnak is lelkes apológiája. Chassinen kívül voltak a múlt század második felében egyéb Petőfi-barát franciák is, akik révén a francia olvasóközönség tu­domást szerzett a magyar irodalom létezéséről. Többen fordították Petőfit, sőt a magyar költőt utánzó francia költők is akadtak. Mindezek általában nemcsak Petőfinek, hanem a magyar nemzet­nek is lelkes barátai voltak. Név szerint nem sorolom fel őket, csak az egyiknek Bernard Thalesnek idézem következő sorait, melyek egy magyar tárgyú regényének előszavában olvashatók: „A magyar meleg rokonszenvre érdemes nép, amely egymagában hősies ellenállást fejtett ki a muzulmán hódítóval szemben, s amelynek Nyugat- Európa hálával tartozik. Szeretem Magyarországot, mert hasonlít Francia­­országhoz... Miként Franciaország, Magyarország is önzetlen ország, mely bátran küzdött az európai ügy érdekében s melynek ezért hálátlanság és fe­ledés volt az osztályrésze.“ A francia Petőfi-fordítók nagy része német fordításokat hasz­nált, akadt azonban olyan fordító is, Auguste Dozon diplomata, aki megtanult magyarul, hogy Petőfi műveit eredetiben élvez­hesse. Dozon szép tanulmányt írt Petőfiről, akinek tizenkét költe­ményét és a János vitézt fordította le anyanyelvére. Petőfit össze­hasonlítja Béranger-val és a francia költővel szemben Petőfinek adja az elsőséget. Kertbeny Károly és Jámbor Pál révén ismerte Petőfi nevét és költészetét Bér­anger, valamint az idősb Dumas is, akit bizal­mas barátság fűzött az emigráns Teleki Sándor grófhoz. Teleki ismertette meg a magyar költővel a francia regényírót, aki kü­lönben híres volt előzékenységéről, szeretetreméltó modoráról és vendégszeretetéről s akit ezért a Párizsba kikerült magyarok kö­zül többen felkerestek, mint pld. Irinyi József pesti ügyvéd és újságíró, Hugó Károly író, Petrichevich-Horváth Lázár, a Honderű szerkesztője, Károlyi Gábor gróf, Egressy Gábor színész. Dumas volt a mentora Párizsban Bulyovszky Lilla színésznőnek, akivel éveken át leveleket váltott. 1865-ben két ízben több hetet töltött Budapesten, ahol előadásokat tartott és nagy ünneplésben volt része. A magyar szimpátia viszonzásául magyar díszruhát csinál­tatott magának: attilát, sarkantyús csizmát, kócsagtollas kucsmát s több felolvasását e magyar öltönyben tartotta, ami komikus lát­vány volt, de nagy lelkesedést keltett és nagyszerű reklám volt Dumas számára. Több Petőfi-verset lefordított franciára, közülük egyik a Vasárnapi Újságban meg is jelent, kettőnek kézirata ma­gyar tisztelőinek birtokában maradt.

Next