Pápa és Vidéke, 2003 (1. évfolyam, 1-37. szám)
2003-10-09 / 27. szám
2003. október 9. Pápa és Vidéke ,...ránk te sose célozz!” Szervátiusz Jenő kiállítása Október 3-án nyílt meg a Somogyi József Galériában Szervátiusz Jenő szobrász centenáriumi kiállítása. Az erdélyi művész majdnem teljes életútját bemutató tárlat igazi kuriózum: a Jókai-emlékmű alkotójának egyfajta hazatérése Pápára. A megnyitón a család nevében a művész menye, Szervátiusz Klára köszöntötte az érdeklődőket. Kedves szavakkal emlékezett meg szobrász apósáról, aki soha nem volt politikus alkat, de mindig az ifjúság és a megmaradás pártján állt. A megnyitó közönsége ezután Petrás Mária alkalomhoz választott énekében, és Juhász Zoltán furulya- és dudajátékában gyönyörködhetett. Dr. Kovács Zoltán, városunk polgármestere köszöntötte a Szervátiusz-csa ládot, majd Demeter Ervin volt minisztert és feleségét, akiknek köszönhetően a jubileumi kiállítás eljutott városunkba. A kiállított alkotásokat dr. Kövér László, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke méltatta, aki beszédében elmondta: Szervátiusz balladai ihletésű szobrai a magyar erdélyiség meghatározó jegyeit hordozzák magukban. Művészete, amelyet áthatott a szenvedés, az együttérzés és a remény, a népi motívumoktól átszőve egyenesen ívelt a mesterségbeli tudás magaslatáig. Alkotásai a gótikus oltárszobrokhoz hasonlíthatók. Kőből, márványból és fából készült művei történetek tanulságait fogalmazzák meg. Élni akarása, életereje, konoksága abban a szeretetben nyilvánul meg, amely művészetének forrásához, szülőföldjéhez, Erdélyhez köti ezer szállal. A galéria termeiben szemlélődő a szobrok láttán szinte érzi, hallja a Tamási Áron, Sütő András és mások által az irodalom nyelvén megfogalmazott segélykiáltásokat: „Soha el ne felejtsétek, hogy házatok megett gondokkal, bajokkal megrakodva, árvasághoz hozzászokva félmillió székely áll, kiknek térden állva kéne napestig hálálkodnotok: mert ők sok száz esztendeje nap nap után csodát cselekszenek. Hőségben, zivatarban, jó és rossz időben örökké kezükben tartják a munkát, és félelmetes hittel termésre kényszerítik a sovány földet... Én a félmillió székely fájdalmának a tetejébe állok. De amit onnan mondok, értelmét örökre eltegyétek, és rajta éjjel-nappal gondolkozzatok...” Szervátiusz alkotásai a székelyek sorsa. Legyenek robosztus kőből, égetett-füstölt fából, vagy méltóságteljes márványból, mind egy célt szolgálnak, egy akaratnak vannak alárendelve: megörökíteni az élethez való ragaszkodást, az „embernek lenni minden körülményben” hitét. A Hargita, a Kelemen-havasok, a Küküllő alakjai, mesefigurái elevenednek meg itt, s ki-ki eldöntheti, hogy a fa formája adta-e a témát, vagy a téma alakította-e az alkotó kezével a fát. Szervátiusz sok alkotásában továbblép a népiségtől. Mert képes mást is mesélni; Gilgamesről, Indiáról, Bartókról és Kodályról, s teszi mindezt olyan ösztönös természetességgel, amely csak a gátlásoktól megszabadulni tudó nagy művészek sajátja. Megszólított és elhivatott művész, aki lerázta magáról a rákényszerített kisebbségi lét összes szorítását, s így lett egyetemes, igazán rangjához méltóan elismert alkotó. A kiállítás a galéria nyitva tartási idejében november 14-ig látható. Nagy Imre 5 Rekord nézőszám a városi sportcsarnokban Pápai szuperbuli Lajcsival Folytatás az 1. oldalról - Azt gondolom, hogy a szuperbuli garancia a közönség számára, hiszen az emberek tudják, hogy ebben a műsorban valóban sztárok lépnek fel - mesélte Lajcsi. - Akik ma itt vannak - gondolok itt elsősorban Brédi Gusztira és a Fekete Szemekre valamint Máriára - ebben a szórakoztató műfajban a legnagyobb sztárok. - A népszerű előadók mellett felkarolsz fiatal tehetségeket is. - A válogatásunk nagyon egyszerű. El kell küldeni a hangfelvételt, amely alapján bárki bekerülhet, csak a tehetség dönt, protekció nincs. Egyébként jelentkeztek már Pápáról is előadók, például egy kéttagú együttes. Sajnos, a pápai duót nem választottuk ki, mert nem volt olyan a repertoárjuk, amelyet be tudnánk mutatni a műsorban. A szervezők elmondása szerint koncerten még nem voltak ennyien a városi sportcsarnokban. A jelenlévő háromezer ember mégis más dimenzió, mint a televíziós műsor több millió nézője. - Mit jelent háromezer ember? Nagyon jó érzés. Az országos Road Showkon általában tizenkét-tizenötezer ember volt, de egész más egy sportcsarnokban közelről érinteni az embereket. Mi ugyanúgy, sőt sokkal jobban zenélünk, mint a televízióban, mivel ha itt eltévesztjük, akkor annak nyoma van, a tévében azonban nem látja senki, mert ki tudjuk javítani. Itt nagyobb a tét. - Nem először jártok Pápán. Milyennek érzed a mostani közönséget? - Mi egy nagyon jó műsorral készültünk. A tavasztól tartó turnénkban ez volt az utolsó fellépésünk - hétfőn már az Egyesült Államokba utazunk -, és nagyon sok olyan dalt is játszottunk, amelyet majd Amerikában adunk elő. Pápa nekünk nagyon fontos, nagyon jó hely, szeretjük ezt a részét az országnak, remélem a közönség is jól érezte magát. Ha minden igaz, szilveszterkor újra találkozhatunk - akkor már kamerákat is hozunk ugyanis szeretnénk Pápán megrendezni az év végi szuperbulinkat is, tévéfelvétellel egybekötve. Polgár Szilárd Galambos Lajos váMl NET ozeressavu Internet szolgáltatás a Kábelszat-8500 Kft. kábeltelevíziós hálózatán. HOZZÁKERESZNÍVGJK 10.000,- Ft havidíj és a szerződés futamidejétől függő 6.000-10.000,- Ft-ig terjedő egyszeri belépési díj magánszemélyeknek és közületeknek azonos áron! (A fenti díjak az Áfá-t tartalmazzák.) A berendezéseket a Kábelszat-8500 Kft. bérleti díj nélkül biztosítja. Részletes tájékoztató és jelentkezés a Kábelszat-8500 Kft. ügyfélszolgálati irodájában. Pápa, Budai Nagy Antal u. 1. vagy a 324-698-as telefonon. A műn ,Lovakrul” A Ló-Art csoport képzőművészeti kiállítása a Hasikban Széchenyi 1828-ban írt, a lóverseny magyarországi meghonosodását célzó értekezését már jóval túlhaladta az idő. Akkoriban 224 magánménes volt az országban, s a lótartás „Magyarország ébredésére nézve elég nagyfontosságú ügy volt.” Nagyot változott azóta a világ. A lovaké is, akik több mint hatezer éve az ember társai. Kezdetben taligákat, harci szekereket húztak, majd ember ült a hátukra. Innentől kezdve felgyorsult az idő kereke, kitágult a tér. A múló idő elvette a lovaktól évezredes szerepüket. Mind közlekedési, mind mezőgazdasági eszközként kiszorították őket a gépek. De megmaradtak barátnak, sporttársnak, esztétikai élménynek. A Hasik Hotel kezdeményezése példaértékű. Mint Wagner Balázs igazgató elmondta, a lovas turizmusra is berendezkedő szálloda ideális helyszíne a kiállításnak, amelyet Lékó Sándor, az Évszakok lovasmagazin főszerkesztője méltatott. A tárlat ötlete Csontó Renátától és Csontó Zoltántól származik. Azokat a művészeket keresték meg, akiknek közös vonásuk, hogy művészetüket megihlette a ló, valamennyien szeretik, tisztelik, sokan tartják is közülük. A kiállítás több alkotása talán meghökkentő, de kiragad a megszokott, sematikus életritmusból, és gondolatokat ébreszt. Tény, hogy a változatos technikák (festmények, színes nyomatok, ceruzarajzok) és témák nem a megszokott módon mutatják be az ember társát. Lovak, nők, férfiak, a lovak érzelmi megnyilvánulásai néznek szembe velünk a falakról és a posztamensekről. Németh János robosztus szobrai, Mihály Gábor eleganciát sugárzó márvány táltosfeje, Györfi Sándor meghökkentő torzói, Nagy Benedek száguldó lova érdekes ellenpontozása a festők és a grafikusok alkotásainak. Szyksznian Wanda merített papíros, iniciálékat formázó unikornisai, Szunyoghy András, Dús László, König Róbert pontos, anatómiai ábrázolásai, tanulmányai, víziói a ló és az ember közti kapcsolat ábrázolásai. A kiállítás érdekes élmény, gyönyörű környezetben mindazok számára, akik szeretik a szokványostól eltérőt. Nagy Imre