Pápa és Vidéke, 2003 (1. évfolyam, 1-37. szám)

2003-10-09 / 27. szám

2003. október 9. Pápa és Vidéke ,...ránk te sose célozz!” Szervátiusz Jenő kiállítása Október 3-án nyílt meg a Somogyi József Galériában Szervátiusz Jenő szobrász centenáriumi kiállítása. Az erdélyi művész majdnem teljes életútját bemutató tárlat igazi kuriózum: a Jó­­kai-emlékmű alkotójának egyfajta hazatérése Pápára. A megnyitón a család nevé­ben a művész menye, Szervátiusz Klára köszön­tötte az érdeklődőket. Ked­ves szavakkal emlékezett meg szobrász apósáról, aki soha nem volt politikus al­kat, de mindig az ifjúság és a megmaradás pártján állt. A megnyitó közönsége ez­után Petrás Mária alkalom­hoz választott énekében, és Juhász Zoltán furulya- és dudajátékában gyönyör­ködhetett. Dr. Kovács Zoltán, váro­sunk polgármestere kö­szöntötte a Szervátiusz-csa­­­ ládot, majd Demeter Ervin volt minisztert és feleségét, akiknek köszönhetően a ju­bileumi kiállítás eljutott vá­rosunkba. A kiállított alko­tásokat dr. Kövér László, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség országos választ­mányának elnöke méltatta, aki beszédében elmondta: Szervátiusz balladai ihleté­sű szobrai a magyar erdélyi­­ség meghatározó jegyeit hordozzák magukban. Mű­vészete, amelyet áthatott a szenvedés, az együttérzés és a remény, a népi motívu­moktól átszőve egyenesen ívelt a mesterségbeli tudás magaslatáig. Alkotásai a gótikus oltárszobrokhoz hasonlíthatók. Kőből, már­ványból és fából készült művei történetek tanulsá­gait fogalmazzák meg. Élni akarása, életereje, konok­­sága abban a szeretetben nyilvánul meg, amely művé­szetének forrásához, szülő­földjéhez, Erdélyhez köti ezer szállal. A galéria termeiben szemlélődő a szobrok láttán szinte érzi, hallja a Tamási Áron, Sütő András és mások által az irodalom nyelvén megfogalmazott segélykiál­tásokat: „Soha el ne felejt­sétek, hogy házatok megett gondokkal, bajokkal meg­rakodva, árvasághoz hozzá­szokva félmillió székely áll, kiknek térden állva kéne napestig hálálkodnotok: mert ők sok száz esztendeje nap nap után csodát cselek­szenek. Hőségben, zivatar­ban, jó és rossz időben örökké kezükben tartják a munkát, és félelmetes hittel termésre kényszerítik a so­vány földet... Én a félmillió székely fájdalmának a tete­jébe állok. De amit onnan mondok, értelmét örökre eltegyétek, és rajta éj­jel-nappal gondolkozza­tok...” Szervátiusz alkotásai a székelyek sorsa. Legyenek robosztus kőből, ége­­tett-füstölt fából, vagy mél­tóságteljes márványból, mind egy célt szolgálnak, egy akaratnak vannak alá­rendelve: megörökíteni az élethez való ragaszkodást, az „embernek lenni minden körülményben” hitét. A Hargita, a Kelemen-hava­sok, a Küküllő alakjai, me­sefigurái elevenednek meg itt, s ki-ki eldöntheti, hogy a fa formája adta-e a témát, vagy a téma alakította-e az alkotó kezével a fát. Szervátiusz sok alkotásá­ban továbblép a népiségtől. Mert képes mást is mesélni; Gilgamesről, Indiáról, Bar­tókról és Kodályról, s teszi mindezt olyan ösztönös ter­mészetességgel, amely csak a gátlásoktól megszabadul­ni tudó nagy művészek sa­játja. Megszólított és elhi­vatott művész, aki lerázta magáról a rákényszerített kisebbségi lét összes szorítását, s így lett egyete­mes, igazán rangjához méltóan elismert alkotó. A kiállítás a galéria nyit­va tartási idejében novem­ber 14-ig látható. Nagy Imre 5 Rekord nézőszám a városi sportcsarnokban Pápai szuperbuli Lajcsival Folytatás az 1. oldalról - Azt gondolom, hogy a szuperbuli garancia a kö­zönség számára, hiszen az emberek tudják, hogy eb­ben a műsorban valóban sztárok lépnek fel - mesélte Lajcsi. - Akik ma itt vannak - gondolok itt elsősorban Brédi Gusztira és a Fekete Szemekre valamint Máriára - ebben a szórakoztató mű­fajban a legnagyobb sztá­rok. - A népszerű előadók mel­lett felkarolsz fiatal tehetsé­geket is. - A válogatásunk nagyon egyszerű. El kell küldeni a hangfelvételt, amely alap­ján bárki bekerülhet, csak a tehetség dönt, protekció nincs. Egyébként jelentkez­tek már Pápáról is előadók, például egy kéttagú együt­tes. Sajnos, a pápai duót nem választottuk ki, mert nem volt olyan a repertoár­juk, amelyet be tudnánk mutatni a műsorban.­­ A szervezők elmondása szerint koncerten még nem voltak ennyien a városi sportcsarnokban. A jelenlé­vő háromezer ember mégis más dimenzió, mint a televí­ziós műsor több millió néző­je. - Mit jelent háromezer ember? Nagyon jó érzés. Az országos Road Show­­kon általában tizenkét-ti­­zenötezer ember volt, de egész más egy sportcsar­nokban közelről érinteni az embereket. Mi ugyanúgy, sőt sokkal jobban zenélünk, mint a televízióban, mivel ha itt eltévesztjük, akkor annak nyoma van, a tévé­ben azonban nem látja sen­ki, mert ki tudjuk javítani. Itt nagyobb a tét. - Nem először jártok Pá­pán. Milyennek érzed a mos­tani közönséget? - Mi egy nagyon jó mű­sorral készültünk. A tavasz­tól tartó turnénkban ez volt az utolsó fellépésünk - hét­főn már az Egyesült Álla­mokba utazunk -, és na­gyon sok olyan dalt is ját­szottunk, amelyet majd Amerikában adunk elő. Pá­pa nekünk nagyon fontos, nagyon jó hely, szeretjük ezt a részét az országnak, remélem a közönség is jól érezte magát. Ha minden igaz, szilveszterkor újra ta­lálkozhatunk - akkor már kamerákat is hozunk ugyanis szeretnénk Pápán megrendezni az év végi szuperbulinkat is, tévéfel­vétellel egybekötve. Polgár Szilárd Galambos Lajos váMl NET ozeressavu Internet szolgáltatás a Kábelszat-8500 Kft. kábeltelevíziós hálózatán. HOZZÁKERESZNÍVGJK 10.000,- Ft havidíj és a szerződés futamidejétől függő 6.000-10.000,- Ft-ig terjedő egyszeri belépési díj magánszemélyeknek és közületeknek azonos áron! (A fenti díjak az Áfá-t tartalmazzák.) A berendezéseket a Kábelszat-8500 Kft. bérleti díj nélkül biztosítja. Részletes tájékoztató és jelentkezés a Kábelszat-8500 Kft. ügyfélszolgálati irodájában. Pápa, Budai Nagy Antal u. 1. vagy a 324-698-as telefonon. A m­űn ,Lovakrul” A Ló-Art csoport képzőművészeti kiállítása a Hasikban Széchenyi 1828-ban írt, a lóverseny magyarországi meghonosodását célzó ér­tekezését már jóval túlha­ladta az idő. Akkoriban 224 magánménes volt az or­szágban, s a lótartás „Ma­gyarország ébredésére néz­ve elég nagyfontosságú ügy volt.” Nagyot változott azóta a világ. A lovaké is, akik több mint hatezer éve az ember társai. Kezdetben taligákat, harci szekereket húztak, majd ember ült a hátukra. Innentől kezdve felgyorsult az idő kereke, kitágult a tér. A múló idő elvette a lovak­tól évezredes szerepüket. Mind közlekedési, mind mezőgazdasági eszközként kiszorították őket a gépek. De megmaradtak barátnak, sporttársnak, esztétikai él­ménynek. A Hasik Hotel kezdeményezése példaérté­kű. Mint Wagner Balázs igazgató elmondta, a lovas turizmusra is berendezke­dő szálloda ideális helyszí­ne a kiállításnak, amelyet Lékó Sándor, az Évszakok lovasmagazin főszerkesztő­je méltatott. A tárlat ötlete Csontó Re­nátától és Csontó Zoltántól származik. Azokat a művé­szeket keresték meg, akik­nek közös vonásuk, hogy művészetüket megihlette a ló, valamennyien szeretik, tisztelik, sokan tartják is kö­zülük. A kiállítás több alko­tása talán meghökkentő, de kiragad a megszokott, se­matikus életritmusból, és gondolatokat ébreszt. Tény, hogy a változatos technikák (festmények, szí­nes nyomatok, ceruzarajz­ok) és témák nem a meg­szokott módon mutatják be az ember társát. Lovak, nők, férfiak, a lovak érzelmi megnyilvánulásai néznek szembe velünk a falakról és a posztamensekről. Németh János robosztus szobrai, Mihály Gábor eleganciát sugárzó márvány táltosfeje, Györfi Sándor meghökken­tő torzói, Nagy Benedek szá­guldó lova érdekes ellen­pontozása a festők és a gra­fikusok alkotásainak. Szyksznian Wanda merített papíros, iniciálékat formá­zó unikornisai, Szunyoghy András, Dús László, König Róbert pontos, anatómiai ábrázolásai, tanulmányai, víziói a ló és az ember közti kapcsolat ábrázolásai. A ki­állítás érdekes élmény, gyö­nyörű környezetben mind­azok számára, akik szeretik a szokványostól eltérőt. Nagy Imre

Next