Pápa és Vidéke, 2003 (1. évfolyam, 1-37. szám)

2003-10-23 / 29. szám

4 110 gvgs és Pd­pai Jókai Kör Folytatás az 1. oldalról­­ A kiállítás színes, han­gulatos epizódjaival kite­kintés nagyobb távolságok­ra. Kulturális őrjáratok, ön­­képzőköri ülések, előadá­sok, rendezvények sora kö­szön vissza a képekről do­kumentatív hitelességgel, tételesen lépegetve az idő­ben 1984-től 2003-ig. Hu­szár Jánosnak, a kör volt fő­titkárának szenvedélyes tenniakarása, a többi tiszt­ségviselő hatékony segítsé­gével nagyon szép s ered­ményes időszakot terem­tett. A jeles személyiségek­kel - Lőrincze Lajos, Rab Zsuzsa, Bánffy György, többek között­­ való talál­kozások élménygazdagsá­gukkal maradandó emlé­kekké váltak. A Jókai Körnek köszön­hetően valósult meg váro­sunk európai hírű művész­tanárának, A. Tóth Sándor­nak emlékkiállítása kezdő lépésként. A kör irodalmi estjeivel (Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond) ugyancsak sikert aratott, mint ahogy szervezett uta­zásaival is hazánk több pontjára. Láthatók még a kiállításon a Jókai Kör ki­adványai, plakettek, kéz­iratok, megannyi dokumen­tuma az eredményes mun. Vathy Zsuzsa,Alexay Zoltán kának, egy A Jókai Kör elnöksége értesíti a kör tagjait, hogy technikai okok miatt az október 30-ára hirdetett Deák Ferenc-megemlékezés időpontja 17 óra helyett 18 órá­ra módosult. A megemlékezés helyszíne változatlan. Események a Szegfű Klubban 2003. évi őszi és a 2004-es tavaszi, illetve téli időszakra összeállított programjának megfelelően a klub tagságá­nak egy része 2003. október 5-én Herendre látogatott. A korábbi években már többször jártak az ott lévő Porcelán Múzeumban, de nagy érdeklődéssel tekintették meg az átalakított helyszínen lévő kiállítást. A minimanufaktúrában pedig a gyakorlatban ismer­hették meg a porcelánké­szítés műveleteit. A múze­umlátogatást Farkasgye­pűn egy rövid bakonyi séta követte. Már hagyományosnak mondható, hogy az éves programokban színházláto­gatás is szerepel. 2003. ok­tóber 19-én a Győri Nem­zeti Színházba vitt a klub­tagok és a hozzájuk csatla­kozók útja. Az odautazó 44 fő a Valahol Európában cí­mű tragikus musicalt nézte meg, és ismét kiemelkedő színházi élményben volt ré­sze. Legközelebb dr. Pákozdi Béla főorvost látják vendé­gül előadásra Pozsonyból, 2003. november 5-én 17 órakor a Pedagógus Műve­lődési Házban. Ez az elő­adás folytatása lesz a ta­vasszal tartottnak, mely az ételkiegészítők szerepéről szólt egészségünk megőrzé­sében. 16 órától személyes kon­zultációra is lehetőségük lesz azoknak, akik sajátos kérdéseikre várnak választ a főorvostól. A szervezők szeretettel várnak minden kedves ér­deklődőt. K. J. Élménydús foglalkozás Október 15-én élmény­dús, nagy érdeklődést kivál­tó foglalkozást bonyolított le Huszár János, Bél Má­tyás-díjas helytörténész ál­tal vezetett Várostörténeti Honismereti Kör. Az alka­lom vendége Fejes Sándor kutató volt, aki a Rákóczi­­-féle szabadságküzdelem évfordulója alkalmából a fejedelem kalandos életút­­ján keresztül, térképpel, ké­pekkel, relikviákkal színesí­tett előadást tartott kellő precízséggel elemezve a ki­emelkedő mozzanatokat. Nagyváradi József, a nagy­múltú Jókai Kör elnöke hozzászólásában kassai él­ményeit taglalta. A körve­zető előkészítette a jövő évi programtervezetet, amely­ben a pedagógiatörténeten, a sporttörténeten az érdeke­sebbnél érdekesebb témák szerepelnek majd. A megjelentek egyperces néma felállással megemlé­keztek Szállás László pápai lokálpatriótáról és Huszár Jánosné tanárnőről, akik a város kulturális életében nagy szerepet játszottak. A helytörténeti ülés végén le­hetőség volt a nemrégiben napvilágot látott Jókai Köri Emlékkönyv szerző általi dedikáltatására is. Ifj. Kerecsenyi Zoltán Pápa és Vidéke 2003. október 23. „Intim körben” / Új és hagyományos programok a Nevelési Tanácsadóban Az iskolákhoz hasonlóan a Nevelési Tanácsadóban is szeptember elsején indult el az új tanév. Az intézmény az idén is gazdag és változatos programokkal kíván segítsé­get adni a gyermekneveléshez a szülőknek és pedagógu­soknak. Míg az előző tanévekben az iskolakezdés témáját jár­ta körül hangsúlyosan a Ne­velési Tanácsadó, addig az idén egy korábbi életsza­kasz, az óvodáskor jellem­ző kérdésköreit, azon belül is az óvodába való beszok­­tatás problémáját mutatják be az érdeklődő édesanyák­nak, édesapáknak egy új előadássorozat keretében, melynek az „Intim körben” elnevezést adták a szakem­berek.­­ Azt szeretnénk, hogyha minél kevésbé viselné meg a szülőket és a gyerekeket is az egymástól való elválás. Az anyához való kötődés három éves kor tájékán na­gyon érdekesen alakul, mert a gyerekben egyre in­kább él a függetlenedés vá­gya, az anyában meg ugyan­akkor a megtartás érzése munkálkodik. Természetes lélektani folyamat tehát az, hogy nehéz az egymástól való elválás, de azt gondo­lom, hogy ha ilyenkor segít­jük a szülőket abban, hogy értsék ezt a helyzetet, akkor talán könnyebb szívvel tud­ják otthagyni csemetéjüket az óvodában - mondta Si­monná Zachár Anna, a Ne­velési Tanácsadó vezetője. A tanácsadó szakembe­reinek tapasztalata az volt, hogy sajnos nagyon sok kis­gyerek nem fordul bizalom­mal a környezete iránt, nagy nehézséget jelent szá­mára, ha nincs az édesanyja a közelében. Éppen ezért gondolták, hogy bizony itt segíteni kell, nemcsak a szülők, hanem a gyerekek miatt is.­­ Ez a programunk első­sorban a szülők szemszögé­ből járja körül a problémát, persze ez nem jelenti azt, hogy a gyerekekkel foglal­kozó óvónők ne vehetné­nek részt a foglalkozásain­kon. Az is igaz, hogy nem feltétlenül csak az anyukák­hoz szeretnénk szólni, ha­nem az apukákhoz is, hi­szen a kettejük érzelmi hoz­záállása együttesen szüksé­ges ahhoz, hogy gyermekük elválása tényleg sikeres és örömteli legyen - tette hoz­zá Simonné Zachár Anna. Az „Intim körben” négy előadásból áll. Az elsőt már meg is tartották szeptem­berben, a második október 29-én szerdán, délután öt órakor lesz. -Amennyiben a megjele­nő szülők igénylik, folytatni fogjuk a programot január­ban és februárban is. Ter­mészetesen más előadása­ink is lesznek a tanév során. November 4-ére például egy olyan alkalmat szervez­tünk pedagógus kollégáink számára, melyen megis­merkedhetnek azzal, hogy milyen lehetőségeink van­nak az érzelmi nevelés te­rén, hogy mit tehetünk az érzelmekkel azért, hogy a gyerekek személyisége min­den irányba maximálisan fejlődjön. Az előadás pon­tos címe Az érzelmi intelli­gencia és a szociális kompe­tencia fejlesztése lesz. Egyébként létezik egy hat­van órás akkreditált tréning is a témával kapcsolatban, amelyet akár el is végezhet­nek a pedagógusok, ha megtetszett nekik az elő­adás -jegyezte meg a Neve­lési Tanácsadó vezetője, aki elmondta azt is: az idei tan­évben tovább folytatódik a már jól ismert Gordon-tré­ning, valamint a serdülők­nek szóló „kamasz panasz” is az intézményben. vb Milyen az igazi barátság? A barátságról nagy íróink, költőink, de akár az egysze­rű emlékkönyvszövegek is sok szép gondolatot fogalmaz­tak már meg, jelezve, hogy az élet egyik legcsodálatosabb kapcsolata rendkívül fontos mindenki számára. Ugyan­akkor napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy sok embernek nincs igazi barátja, magányos, nincs kivel örömét vagy éppen bánatát megossza. Ezen a héten arról érdeklődtünk három fiatal diáklánytól, hogy mit je­lent számukra a barátság, s van-e olyan barátjuk, akire mindenben számíthatnak. Tóth Zsófia (Pápa): - Mivel egyedüli gyerek vagyok, talán az átlagnál jobban törekedtem arra, hogy minél több barátom legyen. Egy lakótelepen nőttem fel, ahol sok gyerek élt, s ennek én nagyon örül­tem. Általános iskolás ko­rom óta van egy nagyon jó barátnőm, úgy hívják, hogy Szatori Szilvia, s vele min­dig mindent meg tudunk beszélni. Hasonló lelküle­­tűek vagyunk, s nemcsak az örömünket, hanem a prob­lémáinkat is megosztjuk, s gyakran adunk egymásnak tanácsokat. Segítjük egy­mást a tanulásban is. S hogy milyen az igazi barát? Egye­nes, nem képmutató. Nem kell feltétlenül azonos ér­deklődésűnek lennie, de azért legyenek közös érint­kezési pontok. Azt mond­ják, hogy a jó barátság min­dent kibír. Szerintem ez nem teljesen igaz, illetve ta­lán a szituáció jellegétől függ. Egyszer nagyot csa­lódtam az egyik barátnőm­ben, s meg is szakadt a kapcsolatunk. Vasvári Renáta (Pápa): - Szerintem igazi jó ba­rátja nem lehet egyszerre sok valakinek. Legalábbis én így gondolom. Nekem több olyan ismerősöm van, akikkel jóban vagyok, ked­velem őket, együtt járunk szórakozni, de nem beszél­jük meg minden személyes problémánkat. Nyolc éve van egy nagyon jó barát­nőm, akivel annak idején egy osztályba kerültünk, s véletlenül egymás mellé ül­tünk. Az évek során jól megismertük egymást, s ki­derült, hogy hasonlóak va­gyunk. Persze nem előfelté­tele a barátságnak az azo­nos életkor, fontosabb a belső azonosság, s az, hogy mindig mindenben számít­hassunk egymásra. Nem könnyű, de mindenképpen érdemes alaposan kiismer­ni azt, akit a barátunkká fo­gadunk, mert csalódni na­gyon kellemetlen. Egyszer én is csalódtam már, de ba­rátnőm pozitív tulajdonsá­gait figyelembe véve, meg tudtam bocsátani. Úgy gon­dolom, hogy az igazi jóba­rátok nem akarják megvál­toztatni egymást, elfogad­ják a másikat olyannak, amilyen az valójában. A másik sikerének, boldogsá­gának ugyanúgy örülnek, mint a sajátjuknak. Kassai Boglárka (Ajka): - Olyan típusú ember va­gyok, aki szereti a társasá­got, s szívesen köt barátsá­gokat. Nekem több jó bará­tom is van, akikkel mindig őszinték vagyunk egymás­hoz, tanácsot és segítséget nyújtunk egymásnak, ha kell. Ahhoz, hogy a barát­ság kialakuljon, nem kell egyformának lennünk, az egyik barátnőm például szinte teljes ellentétem, s mégis jól megértjük egy­mást. Mikor Ajkáról Pápá­ra kerültem középiskolába, több barátnőmet elveszítet­tem, mert nem tudtunk ta­lálkozni eleget, mások vol­tak a programjaink és az el­foglaltságaink. Mindössze egy barátság állta ki a „tá­volság” próbáját, a többi mostani barátnőm az osz­tálytársaim közül került ki. Az életben szerintem fon­tos a barátság, s erre igen vigyáznunk kell. Van egy nővérem, akit nagyon sze­retek, de ő más, mint egy barátnő. N. É. Tóth Zsófia Vasvári Renáta Kassai Boglárka

Next