Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)

1920-03-28 / 12. szám

2­^­­ .­­ PÁPA ÉS VIDÉKE. : 1920 március 28. jött a sokaság, szokatlan mozgalmasságot kölcsönözve az utcának. Tiz óra tájban megindult a Kath. Leány­kör szeretet vására a Főtéren. Hét sátor sora­kozott egymás mellé telve mindenféle csalo­gató portékával. Sör, bor, konyak, sóskifli, virstli, sonka, kalács, sütemény, kézi munkák, festmények, szép és értékes csecsebecsék, virág, cigaretta, szivar volt kapható. Egyik sátor a másikkal versenyzett, hogy túladjon a cikkén. Volt is kerete mindennek. 25000 K körül jár az összeg, amelyet a szeretetvásár hozott a munkásnapnak. Hozzá kell tennünk, hogy mindent, ami eladásra került, maga a kör tagjai szereztek be fáradhatatlan gyűj­téssel. A Kath. Leánykör büszke lehet a munkájára. Nehéz feladat volt, sok utánjárást igényelt. Szél, eső nem tudta kedvüket szegni a lelkes, fáradhatatlan kiárusítóknak. Sok szegény fog hálával gondolni ezekre a buzgó leányokra. Tizenegy órakor kezdődött meg Horváth K. és Füredi K. egyesített zenekarának hang­versenye a Főtéren külön e célra fölállított emelvényen. Sajnos, keveset tudtak játszani, belekontárkodott a kellemetlen eső. A dél­utáni hangverseny 2-től 3-ig már jobban sikerült. Elismeréssel kell adóznunk zené­szeinknek, akik oly készségesen és teljesen ingyen ajánlották föl szolgálataikat a nemes célnak. A délután folyamán míg egyrészt tovább folyt mind elevenebben és eredményesebben a szeretetvásár, másrészt a különböző egy­letek rendeztek előadásokat. Három órakor kezdődött az alsóvárosi ifjúság szinielőadása a színházban. A Falu­rosszát adták elő ügyes, eleven játékban. Kaptak is sok tapsot a zsúfolt háztól! 6 órakor volt a Kath. Legényegylet Szt. József-estélye a bencés főgimnázium dísz­termében. Énekszámok, szavalatok szerepeltek a műsoron. Az ünnepi beszédet az agilis elnök, Miklós József mondotta, rámutatva, milyen nagy szükségünk van Szt. József-féle munkás- és iparosjellemekre. A beszéd mély hatást gyakorolt. Az estély utolsó száma a Tűzoltók c. vígjáték volt. Kacagtató jelenetei a közönséget többször kitörő jókedvre han­golták. Az ügyes szereplők rászolgáltak az elismerésre, amelyben a nagyszámú közönség nem is fukarkodott. Ugyanezen időben volt az Ev. Leány­egylet estélye az ev. egyház tanácstermében. Karének, szavalatok, klasszikus zeneszámok ,zongorán és hegedűn, bibliai élőképek sze­repeltek a műsoron. Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök mondotta az ünnepi beszédet meghatódott, meleg hangulatot keltve hall­gatói lelkébe. Szép intim estély volt. Este 8 órakor volt az Ébredő Magyarok s a Kath. Leánykör együttes estélye. A ref. . főgimn. énekkara hazafias dalokat adott elő lelkesen, szépen, Tóth Lajos énektanár veze­tésével. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képvise­lőnk hatalmas, magas szárnyalású megnyitó beszédet mondott a tőle már megszokott szónoki készséggel. Bodor Jánosné és Krausz Adrienne dr. Hermann László finoman simuló zongorakíséretével egy kedves, vidám énekes­i játékot adott elő. Régi ismerősök, sok élve­zetet szereztek már meleg, csengő hangjukkal, elegáns játékukkal hálás közönségüknek. A színház most is megtelt vidámsággal, jó­kedvvel. Az utolsó szám Blaschcsókné Wimmer Marianna esztergomi úrhölgy nagy­­hatású darabjai, a „Nagymama mesél" volt. Nagyhatású, művésziesen összeállított képek vonulnak­­ el a világháborúból, az átélt forra­dalmakból. Sok fájó emlék szakadt föl a lelkünkben. A nagymama mesélt s a hall­gatóság némán figyelt. A nagy idők min­denkinek hagytak több emléket s ezeken merengtünk el. Szép, fölemelő momentum volt, mikor a kommunizmus bukását bemu­tató jelenetben behozták a nemzeti szinü zászlót. Az egész színházat betöltő hallgató­ság föláll s a szereplőkkel együttesen, lel­kesen, szivéből énekli a Hymnust. A darabot a Kath. Leánykör szerezte meg s adta elő Kiss Kázmér bencés tanár ügyes, szakavatott rendezésében. A szereplők egytől-egyig első­rendűen állták meg helyüket. Finom, diszkrét, elegánsan, simán gördülő előadás volt, amelyhez csak gratulálni tudunk. Még a munkásnapot megelőzően rende­zett szép, nívós estélyt a Ref. Leányegylet a helybeli tanítóképző helyiségében az inség­akció javára. Karének, zenedarabok, műdalok, szavalat szerepeltek a szép műsoron. Az ünnepi beszédet Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő mondotta nagy hatást keltve. Az estély után tánc volt. (Nem tudunk elhall­gatni egy megjegyzést: szerettük volna, ha ez utóbbi szám elmaradt volna. Sem a helyet, sem az alkalmat nem tartjuk megfelelőnek a táncra!) Nincs más szavunk: őszintén, melegen gratulálunk a munkásnap rendezőbizottságá­nak. az egészséges élet, amelynek eredménye lesz az egész vonalon érezhető megkönnyeb­bülés és pénzünk vásárló erejének vissza­állítása. A papírpénzről. A papírpénz tulajdonképen nem egyéb, mint az ércpénzt helyettesítő fizetési eszköz. Papírpénz azonban mindig több van, mint ércpénz, vagy ak­­int mondják, ércfedezet, mert a nagy forgalmat simán csak kellő mennyiségű pénzzel lehet gyorsan lebonyo­lítani. Minden államnak több a papírpénze, mint az ércfedezete s hogy mégis a papír­pénz jó, annak az az oka, hogy az ércfede­zet mellett számításba jönnek az illető állam­nak egyéb értékei. A magyar állam papír­pénzét a külföldön nem fogadják el olyan értékben, mint amilyen érték reá van nyom­tatva, mert kevés ércfedezetünk mellett a külföld úgy van meggyőződve, hogy a magyar államnak nincsenek egyéb értékei. Pedig de sok érték van még "hiosz is elrejtve hazánk­ban, különösen olyan érték, ami az érc­fedezetnél is jobb hangzású, t. i. a magyar föld termése, a gabonafélék. Ezt a mi, Istentől adott valutánkat azon­ban nem dugdosni, rejtegetni kellene, hanem mutogatni. Hadd irigyeljék meg tőlünk a többi nemzetek s akkor pénzünk értékét is meg fogják adni. Nincs célja tehát a rejtege­tésnek, dugdosásnak. Nincs célja annak sem, megvárni azt az időt, hogy majd még jobban felmegy a gabonaneműek ára, mert ha pén­zünk rossz, akkor bármily nagy halmaz pénzt is kapunk egy-egy zsák gabonáért, az mégis kevés lesz, mert az érte kapott pénz vásárló ereje kevés. Az értékek eldugva elér­téktelenednek. A tőkét forgatni kell, hogy hasznot adjon. Hisszük és reméljük, hogy az a magyar nép, amely 1000 éven át okos­ságával fenn tudta tartani az országot, ma­gától reá fog jönni erre és megindul végre a hitelszövetkezetek és a bankjegyfelülbélyegzés. A bankjegyfelülbélyegzésről szóló kormány­rendelet a felülbélyegzés végrehajtásának oroszlánrészét az Országos Központi Hitel­szövetkezetnek, illetve a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek a kötelességévé tette. A hitelszövetkezetek a központ kiküldöt­teinek támogatásával e nagy és felelősség­teljes feladatot a legteljesebb mértékben be tudják tölteni. E hivatásuk jelentősége első­sorban a vidéken emelkedik, hol a falusi lakosság körében felgyülemlett bankjegy­mennyiség felülbélyegzés végett való össze­gyűjtését és becserélését eszközli. A falusi lakosságnak, a gazdaközönségnek kényelmi szempontokból is nagy idő- és erőmegtakarítást jelent, ha pénzük felül­bélyegzését a „falu bankjánál", a hitelszövet­kezetnél eszközli. De nem kevésbé jelentős a hitelszövet­kezetek szerepe még a falusi lakosság fel­világosítása terén is. A falusi lakosság köré­ben a hitelszövetkezetek fogják felvilágosítani jóhiszemű népünket e rendelet lényegének és céljának mibenlétéről. Minden bizonnyal most is lesznek félrevezetők és álhírterjesztők, akik a népet azzal akarják majd megtévesz­teni és a kormány intézkedései iránt bizal­matlanná tenni, hogy a pénz 50 °/C-a elvész. A pénz 50 °/C-a nem vész el, csak a forga­lomból vonatik ki, ami csak előnyös lesz a papírpénzzel úgy is túltömött forgalomra nézve és hasznára válik az államnak, amely a haszon nélkül heverő terméketlen összegeket igen értékesen fogja felhasználni. Fel fogják világosítani a népet arra vonat­kozólag is, hogy a ládafiában őrzött kék pénz értéke és vásárló ereje napról-napra csök­kent és e vásárló erő hanyatlásával károso­dott a gazda, aki értékes termékeit adta e pénzért. De fel fogják világosítani a népet arról is, hogy a lebélyegzetlenül maradt u. n. kék pénz nem törvényes fizetési eszköz, többé nem pénz, azzal semmi sem vásárolható, hanem csak értéktelen papírdarab, amelynek egyedül a felülbélyegzés ad ismét értéket. A magyar néppel a háború és a forra­dalmak megpróbáltatásaiban tanúsított mély­séges hazafiassága meg fogja értetni, hogy az állam szörnyűséges kiadásainak fedezé­séről, a pénzviszonyok rendezéséről valahára gondoskodni kellett, s a kormány a nép ér­dekeinek legjobban megfelelő módszert vá­lasztotta, midőn a forgalomban levő bank­jegyek felét magas kamatlábon kölcsön veszi s így egyrészt nem szorul új bankók kibo­csátására — ami egyik szülőoka a drága­ságnak —, másrészt csökkentve a forgalom­ban levő bankjegymennyiséget, megteremti a lehetőségét a rendes gazdasági élet helyre­állításának, a termelés megindulásának. Nem szabad azt gondolni, hogy a kor­mánynak ez az egyetlen intézkedése, amel­­lyel a gazdasági életet helyre akarja állítani. Ellenkezőleg ez csak bevezetője azoknak nagy körültekintéssel kidolgozott pénzügyi a

Next