Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)
1920-03-28 / 12. szám
2^ . PÁPA ÉS VIDÉKE. : 1920 március 28. jött a sokaság, szokatlan mozgalmasságot kölcsönözve az utcának. Tiz óra tájban megindult a Kath. Leánykör szeretet vására a Főtéren. Hét sátor sorakozott egymás mellé telve mindenféle csalogató portékával. Sör, bor, konyak, sóskifli, virstli, sonka, kalács, sütemény, kézi munkák, festmények, szép és értékes csecsebecsék, virág, cigaretta, szivar volt kapható. Egyik sátor a másikkal versenyzett, hogy túladjon a cikkén. Volt is kerete mindennek. 25000 K körül jár az összeg, amelyet a szeretetvásár hozott a munkásnapnak. Hozzá kell tennünk, hogy mindent, ami eladásra került, maga a kör tagjai szereztek be fáradhatatlan gyűjtéssel. A Kath. Leánykör büszke lehet a munkájára. Nehéz feladat volt, sok utánjárást igényelt. Szél, eső nem tudta kedvüket szegni a lelkes, fáradhatatlan kiárusítóknak. Sok szegény fog hálával gondolni ezekre a buzgó leányokra. Tizenegy órakor kezdődött meg Horváth K. és Füredi K. egyesített zenekarának hangversenye a Főtéren külön e célra fölállított emelvényen. Sajnos, keveset tudtak játszani, belekontárkodott a kellemetlen eső. A délutáni hangverseny 2-től 3-ig már jobban sikerült. Elismeréssel kell adóznunk zenészeinknek, akik oly készségesen és teljesen ingyen ajánlották föl szolgálataikat a nemes célnak. A délután folyamán míg egyrészt tovább folyt mind elevenebben és eredményesebben a szeretetvásár, másrészt a különböző egyletek rendeztek előadásokat. Három órakor kezdődött az alsóvárosi ifjúság szinielőadása a színházban. A Falurosszát adták elő ügyes, eleven játékban. Kaptak is sok tapsot a zsúfolt háztól! 6 órakor volt a Kath. Legényegylet Szt. József-estélye a bencés főgimnázium dísztermében. Énekszámok, szavalatok szerepeltek a műsoron. Az ünnepi beszédet az agilis elnök, Miklós József mondotta, rámutatva, milyen nagy szükségünk van Szt. József-féle munkás- és iparosjellemekre. A beszéd mély hatást gyakorolt. Az estély utolsó száma a Tűzoltók c. vígjáték volt. Kacagtató jelenetei a közönséget többször kitörő jókedvre hangolták. Az ügyes szereplők rászolgáltak az elismerésre, amelyben a nagyszámú közönség nem is fukarkodott. Ugyanezen időben volt az Ev. Leányegylet estélye az ev. egyház tanácstermében. Karének, szavalatok, klasszikus zeneszámok ,zongorán és hegedűn, bibliai élőképek szerepeltek a műsoron. Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök mondotta az ünnepi beszédet meghatódott, meleg hangulatot keltve hallgatói lelkébe. Szép intim estély volt. Este 8 órakor volt az Ébredő Magyarok s a Kath. Leánykör együttes estélye. A ref. . főgimn. énekkara hazafias dalokat adott elő lelkesen, szépen, Tóth Lajos énektanár vezetésével. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselőnk hatalmas, magas szárnyalású megnyitó beszédet mondott a tőle már megszokott szónoki készséggel. Bodor Jánosné és Krausz Adrienne dr. Hermann László finoman simuló zongorakíséretével egy kedves, vidám énekesi játékot adott elő. Régi ismerősök, sok élvezetet szereztek már meleg, csengő hangjukkal, elegáns játékukkal hálás közönségüknek. A színház most is megtelt vidámsággal, jókedvvel. Az utolsó szám Blaschcsókné Wimmer Marianna esztergomi úrhölgy nagyhatású darabjai, a „Nagymama mesél" volt. Nagyhatású, művésziesen összeállított képek vonulnak el a világháborúból, az átélt forradalmakból. Sok fájó emlék szakadt föl a lelkünkben. A nagymama mesélt s a hallgatóság némán figyelt. A nagy idők mindenkinek hagytak több emléket s ezeken merengtünk el. Szép, fölemelő momentum volt, mikor a kommunizmus bukását bemutató jelenetben behozták a nemzeti szinü zászlót. Az egész színházat betöltő hallgatóság föláll s a szereplőkkel együttesen, lelkesen, szivéből énekli a Hymnust. A darabot a Kath. Leánykör szerezte meg s adta elő Kiss Kázmér bencés tanár ügyes, szakavatott rendezésében. A szereplők egytől-egyig elsőrendűen állták meg helyüket. Finom, diszkrét, elegánsan, simán gördülő előadás volt, amelyhez csak gratulálni tudunk. Még a munkásnapot megelőzően rendezett szép, nívós estélyt a Ref. Leányegylet a helybeli tanítóképző helyiségében az inségakció javára. Karének, zenedarabok, műdalok, szavalat szerepeltek a szép műsoron. Az ünnepi beszédet Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő mondotta nagy hatást keltve. Az estély után tánc volt. (Nem tudunk elhallgatni egy megjegyzést: szerettük volna, ha ez utóbbi szám elmaradt volna. Sem a helyet, sem az alkalmat nem tartjuk megfelelőnek a táncra!) Nincs más szavunk: őszintén, melegen gratulálunk a munkásnap rendezőbizottságának. az egészséges élet, amelynek eredménye lesz az egész vonalon érezhető megkönnyebbülés és pénzünk vásárló erejének visszaállítása. A papírpénzről. A papírpénz tulajdonképen nem egyéb, mint az ércpénzt helyettesítő fizetési eszköz. Papírpénz azonban mindig több van, mint ércpénz, vagy akint mondják, ércfedezet, mert a nagy forgalmat simán csak kellő mennyiségű pénzzel lehet gyorsan lebonyolítani. Minden államnak több a papírpénze, mint az ércfedezete s hogy mégis a papírpénz jó, annak az az oka, hogy az ércfedezet mellett számításba jönnek az illető államnak egyéb értékei. A magyar állam papírpénzét a külföldön nem fogadják el olyan értékben, mint amilyen érték reá van nyomtatva, mert kevés ércfedezetünk mellett a külföld úgy van meggyőződve, hogy a magyar államnak nincsenek egyéb értékei. Pedig de sok érték van még "hiosz is elrejtve hazánkban, különösen olyan érték, ami az ércfedezetnél is jobb hangzású, t. i. a magyar föld termése, a gabonafélék. Ezt a mi, Istentől adott valutánkat azonban nem dugdosni, rejtegetni kellene, hanem mutogatni. Hadd irigyeljék meg tőlünk a többi nemzetek s akkor pénzünk értékét is meg fogják adni. Nincs célja tehát a rejtegetésnek, dugdosásnak. Nincs célja annak sem, megvárni azt az időt, hogy majd még jobban felmegy a gabonaneműek ára, mert ha pénzünk rossz, akkor bármily nagy halmaz pénzt is kapunk egy-egy zsák gabonáért, az mégis kevés lesz, mert az érte kapott pénz vásárló ereje kevés. Az értékek eldugva elértéktelenednek. A tőkét forgatni kell, hogy hasznot adjon. Hisszük és reméljük, hogy az a magyar nép, amely 1000 éven át okosságával fenn tudta tartani az országot, magától reá fog jönni erre és megindul végre a hitelszövetkezetek és a bankjegyfelülbélyegzés. A bankjegyfelülbélyegzésről szóló kormányrendelet a felülbélyegzés végrehajtásának oroszlánrészét az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, illetve a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek a kötelességévé tette. A hitelszövetkezetek a központ kiküldötteinek támogatásával e nagy és felelősségteljes feladatot a legteljesebb mértékben be tudják tölteni. E hivatásuk jelentősége elsősorban a vidéken emelkedik, hol a falusi lakosság körében felgyülemlett bankjegymennyiség felülbélyegzés végett való összegyűjtését és becserélését eszközli. A falusi lakosságnak, a gazdaközönségnek kényelmi szempontokból is nagy idő- és erőmegtakarítást jelent, ha pénzük felülbélyegzését a „falu bankjánál", a hitelszövetkezetnél eszközli. De nem kevésbé jelentős a hitelszövetkezetek szerepe még a falusi lakosság felvilágosítása terén is. A falusi lakosság körében a hitelszövetkezetek fogják felvilágosítani jóhiszemű népünket e rendelet lényegének és céljának mibenlétéről. Minden bizonnyal most is lesznek félrevezetők és álhírterjesztők, akik a népet azzal akarják majd megtéveszteni és a kormány intézkedései iránt bizalmatlanná tenni, hogy a pénz 50 °/C-a elvész. A pénz 50 °/C-a nem vész el, csak a forgalomból vonatik ki, ami csak előnyös lesz a papírpénzzel úgy is túltömött forgalomra nézve és hasznára válik az államnak, amely a haszon nélkül heverő terméketlen összegeket igen értékesen fogja felhasználni. Fel fogják világosítani a népet arra vonatkozólag is, hogy a ládafiában őrzött kék pénz értéke és vásárló ereje napról-napra csökkent és e vásárló erő hanyatlásával károsodott a gazda, aki értékes termékeit adta e pénzért. De fel fogják világosítani a népet arról is, hogy a lebélyegzetlenül maradt u. n. kék pénz nem törvényes fizetési eszköz, többé nem pénz, azzal semmi sem vásárolható, hanem csak értéktelen papírdarab, amelynek egyedül a felülbélyegzés ad ismét értéket. A magyar néppel a háború és a forradalmak megpróbáltatásaiban tanúsított mélységes hazafiassága meg fogja értetni, hogy az állam szörnyűséges kiadásainak fedezéséről, a pénzviszonyok rendezéséről valahára gondoskodni kellett, s a kormány a nép érdekeinek legjobban megfelelő módszert választotta, midőn a forgalomban levő bankjegyek felét magas kamatlábon kölcsön veszi s így egyrészt nem szorul új bankók kibocsátására — ami egyik szülőoka a drágaságnak —, másrészt csökkentve a forgalomban levő bankjegymennyiséget, megteremti a lehetőségét a rendes gazdasági élet helyreállításának, a termelés megindulásának. Nem szabad azt gondolni, hogy a kormánynak ez az egyetlen intézkedése, amellyel a gazdasági életet helyre akarja állítani. Ellenkezőleg ez csak bevezetője azoknak nagy körültekintéssel kidolgozott pénzügyi a