Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)

1920-05-28 / 21. szám

2. elvakultaknak ne lássunk, tekintsünk csak magunk körül szét. Körülöttünk a kis államokból lett mohó nagy államok, ellenségeink kopói. Lesik minden lépésünket és a sokat szenvedett nemzetet elözönléssel, iszaplávával fenyegetik. Egész Európában, de a világon mindenütt bomlás és erjedés. Ettől a bomlástól, erjedéstől meg kell menteni a meglevő kis magyarságot. A rendbejövésnek útja a béke. Gazdasági helyzetünk kilátástalan, rászorulunk még ellenségeinkre is. Bármilyen fordulat következzék is, nekünk először kell készen lennünk. Annak a kis földnek kell nekiesnünk, amely még megmaradt, hogy megélhessünk. Ellenségeink hadd agyarkodjanak, mi dolgozni, haladni akarunk, mert ez a boldogulás számunkra. A feszültséget akarja a kormány megtágítani a lelkekben, mert nem tudjuk, hogy milyen következményei lennének az alá nem írásnak. A vonakodással, az elhamarkodottsággal csak elrontanánk azt a rokonszenvet, amely az egész világon egyre fokozódik irántunk. Még egy gondolat van, mely bennünket megnyugtathat. Ez volt ellenségeink épen olyan cinikus, mint amilyen lelkiismeretlen viselkedése velünk szemben. Ha ők voltak elég lelkiismeretlenek lehetetlenségeket kivánni tőlünk, mi ne csináljunk belőle lelkiismeretbeli ügyet, hiszen mindketten tudjuk, hogy lehetetlen a feltételeket megvalósítani. A szomorú múlt csak okulás és példa legyen ezután. Helyzetünk minden szomorúsága mellett sem kilátástalan. Magyarország Középeurópa politikai rendszerének értékes eleme, melynek belső megszilárdulása Európának egyetemes érdeke. Az a szerep, melyet a múltban betöltött jobb jövőre teszi érdemessé. Bízunk Istenünkben, ki mindig erős várunk volt, a magyar vitézségben, mely most van föllángolóban, az ősi földben, mely bennünket soha cserben nem hagyott. Nem bucsuzunk Erdélytől, melynek története multunknak egyik legszebb része, kincsei a legszebb gyöngyei koronánknak, nem borulunk sirva a Felföld szikláihoz és nem hullatjuk könnyeinket a Felföld folyóiba, a hatótok a mieink és mi az övéik vagyunk. Nyugatmagyarország, Bácska, Bánát mind a mienk még most is és tőle elbúcsúzni kegyetlenség volna. Ne is sirassatok bennünket testvérek, leszünk mi még boldogok. Dereng már nekünk is. A külföld Mefisztói érzik is az igazságtalanságot, de csak lassan akarják reparálni. Leszünk mi még kedvesek a külföld előtt. Leszünk mi még kapós szövetségesek és majd keresni fogják a mi barátságunkat azok, akik most ellenünkre járnak, csak akkor már késő ne legyen. A Kath. Legényegylet 25 éves jubileuma. F. hó 23-án tartotta a Kath. Legényegylet fennállásának 25 éves jubileumát. Az egylet vezetősége mindent megtett, hogy ez negyedszázados örömünnep minél fényesebb, a minél impozánsabb legyen. Az ünnepségek legelső programmpontja a hálaadás volt: a lelki jubileum. D. e. fél 10 órakor a jubiláló egyleti zászló és a testvér-egyletek zászlóinak megkoszorúzása, felszalagozása után a m. kir. áll. Tanítóképző fúvós zenekarának kísérete mellett, legelői lovasbandériummal vonult fel az egylet zászlója alatt a plébánia főtemplomba ünnepélyes „Te Deum"-ra. felvonulásban részt vettek a jubileumra megjelent testvér-egyletek is zászlóikkal. Itt voltak a budapesti központi Kath. Legényegylet, a győri és a celldömölki Kath Legényegylet. Szentmise alatt, melyet Miklós József, az egylet egyh. elnöke celebrált segédlettel, az egyleti tagok közösen járultak a szentáldozáshoz. Megható szép jelenet volt! D. u. 3 órakor szintén zenekarral díszfelvonulás volt a Griff-szálló nagytermébe a jubiláris közgyűlésre. Műsoron szavalatok és énekszámok voltak, amely utóbbiak Marton Győző, a dalárda karmesterének ügybuzgóságát dicsérik. Az ünnepi beszédet Miklós József egyh. elnök mondotta. A letűnt 25 év munkájának méltatása után az újabb negyedszázad alkotó munkájának programm-pontjait ismertette. Dolgozni akar ez az egylet a gyakorlati vallásos élet, a hazafias magyar faji érzés, a szociális nevelés megszilárdítása érdekében. Elsőrangú feladatának fogja tekinteni az önművelést, a kulturális, társadalmi téren való működést, igazi munkás jellemek, iparos jellemek nevelését. Rajta lesz továbbá, hogy ez az egylet, amiként a múltban, úgy a jövőben is, a munkában kifáradt iparos-ifjúságnak naponkint bizalmas, meleg otthont, szórakozást és ezáltal felüdülést nyújtson. Elnök szavai után Pintér József, a budapesti Központi Legényegylet egyh. másodelnöke üdvözölte a jubiláló egyletet. Majd Szalay Lajos párttitkár a ker. szocialista párt és a szakszervezetek üdvözletét tolmácsolta, kérve az egyletet, hogy segítsen nekik abban nagy munkában, amelyet a keresztény Magyarország kiépítéséért folytatnak. Marton Győző, egyleti titkár az egylet 25 éves történetét ismertette szemléltető előadással. Megható jelenet volt, midőn Meisel apát, volt elnök emlékének pár percnyi szünettel és felállással tisztelgett a díszközgyűlés. Id. Bornemisza József vil. elnök záróbeszéde után a gyűlés véget ért. Kivonuláskor felhangzott a „Hazádnak rendületlenül" . .. Este 7 órakor a városi színházban az egylet műkedvelő gárdája előadta az „Erdők Királya" c. népszínművet. A telt ház előtt lefolyt előadás úgy a rendezőknek, mint a szereplőknek nagy dicséretére válik. Mészáros Mariska mint Bükkös Marcsa és partnere, Bornemisza József, mint Somogyi Ferkó nagy szerepeikkel jól vitték a darabot, s helyenként minden tekintetben kifogástalan játékot nyújtottak. Frisch Teruska, mint cigányleány,Duschanek Annus mint csaplárosné, Erdős Iluska és Mészáros Gizi paraszt menyecskéi és Tóth Rózsika özvegyasszonya jó alakítások voltak. A férfiak közül Szabó Lajos, Vaspék Károly, Simon István, Máté István, Koleszár Tóni játszottak igen ügyesen. A rendezés fáradságos munkáját Miklós József egyleti elnök végezte, míg a diszkrét zongorakiséretet Marton Győző látta el. 9 órakor a Griff nagytermében zártkörű táncmulatság kezdődött , a legnagyobb jókedvben és rendben másnap reggel 5 óráig tartott. A jubiláris ünnepségeken a vidéki testvéregyleteken ,kivül részt vettek: dr. Tenzlinger József polgármester, aki a város üdvözletét tolmácsolta, Vörös József adminisztrátor a plébánia hivatal, Grátzer János a kath. hitközség, Kalmár Károly, a belvárosi kath. kör, dr. Tóth István, a m. kir. államrendőrség és Kaelovitz Adolf, a Pápai Takarékpénztár képviseletében. A jubiláló derék egyesületet a magunk nevében is melegen üdvözöljük ! Pártoljük a keresztény sajtot! PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 juriius 25. Ker. szoc. pártélet. Meghivó. A Keresztény Iparosok Orsz. Szövetségének pápai csoportja f. hó 23-án, pénteken este fél 8 órakor a Kaszinó termében gyűlést tart, melyre az összes iparosokat meghívja az elnökség. Felhívás: Földmunkások! Testvérek ! F. hó 30-án, d. u. 3 órakor a Kaszinó nagytermében a szervezett ker. szoc. földmunkások gyűlést tartanak, hogy az őket érdeklő fontos kérdéseket megbeszéljék. Felhívjuk szervezetünk minden egyes tagját, hogy ezen gyűlésen lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. A vezetőség . Ker. Szoc. Szakszervezetek Vezérlő Bizottságának ülése. A legutóbb egybehívott, de közbejött akadályok miatt meg nem tartott vezérlő bizottsági ülés f. hó 31-én, hétfőn este fél 8 órakor a Kaszinó termében lesz megtartva, melyre az összes szakszervezetek vezetőségét ez uton is meghívja a szakszervezetek titkársága. Iparosok kongresszusa. Az ipartestületek kiküldöttjei Budapesten kongresszusra jöttek össze, hogy az új ipartörvény revízióját tárgyalják. Lapunk múlt heti számában foglalkoztunk mi is az új ipartörvény tervezettel, mely annyira hézagos, hogy nem biztosítja a kisiparosság legelemibb kívánalmait sem. Most, mint erről értesülünk, a budapesti iparos kongresszus is igazolja ezen állításunkat, mert az ipartestületek ankétján elvetették a kereskedelmi miniszter törvényjavaslatát, amely sehogysem felel meg azon mértéknek, melyet az iparosság jogosan elvárhat a keresztény kormánytól. Gyűléseink. Vasutasok értekezlete. A Dunántúli Keresztényszocialista Vasutas Szövetség pápai szervezete f. hó 22-én, szombaton este 7 órakor a Kaszinó termében tartott gyűlésén foglalkozott a központ iratával, melyet az élelmezés ügyében ázaz összes vidéki csoportoknak megküldött. Horváth Kálmán alelnök megnyitó szavai után Németh Lajos titkár ismertette a központ átiratát, amely körül élénk vita fejlődött ki. Tóth Károly helyteleníti a központ eljárását, mert szerinte egy ilyen fontos ügynél nem volna szabad a vidéki csoportokat befejezett tények elé állítani. Grézsó Gyula a vasutasok tejellátását tette szóvá és azon nézetének adott kifejezést, hogy a környékbeli bérlők és tejtermelőkhöz átiratban kell fordulni, hogy nagyobb mennyiséget juttassanak Pápa város ellátására, különösen a kisfizetésű vasutas családok részére. Ezután Szalay Lajos a napi sajtó fontosságáról mondott lelkes beszédet és felhívta a jelenvoltak figyelmét a Pápa és Vidékére, mely a közeljövőben napilappá fog alakulni, ha a keresztény szocialista tábor és annak gazdasági szervezetei minden áldozatra kész támogatásukkal felkarolják a fontos ügyet A bejelentést vasutas szervezetünk kitörő lelkesedéssel vette tudomásul és kijelentették, hogy szűkös anyagi helyzetük ellenére is minden áldozatot meghoznak, hogy az eszme mielőbb megvalósuljon. A mindvégig tartalmas gyűlés az alelnök záró szavaival nyert befejezést.