Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-04-22 / 90. szám

Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Hegyed évre , 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 április 22. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal­­­ Ker. Nemzeti Nyomda XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX | XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Csütörtök Nyugatmagyarország. Nem­régiben sokat hallottunk azokról a tárgyalásokról, amelyeket a magyar kormány az osztrák kormánnyal foly­tatott Nyugatm­agyarországról. Erősen hittük, hogy kormányunknak sikerülni fog bizonyos engedményekkel Ausztriát helyesebb belátásra bírni. Úgy látszott, hogy sikerülni fog azt a mesterséges ellentétet, amelyet az entente-politikusok a Magyarország és Ausztria közötti békés viszony és gazdasági megegyezés m­eggátlása végett támasztottak, békés úton elsimítani. Újabban, amióta ezek a tárgyalások félbeszakadtak, nem is hal­lottunk erről a kérdésről semmi újabbat. A magyar kormány hallgatott s hall­gatásából legföljebb azt érthettük meg, hogy a tárgyalás eredményhez nem vezetett. Nem hallgatott azonban az osztrák kormány. Mayer kancellár úrban nem maradt meg a szó, mikor ő azt hitte, hogy módjában van dicsekedni. Egyik legújabb nyilatkozatában a kancel­lár úr azt állította, hogy Magyarország hajlandó bizonyos kisebb területi en­gedményekre s ezen az alapon a tár­gyalásokat nem­sokára újra fölveszik. Nem tudjuk, hogyan érti Mayer úr a kisebb területi engedményeket, de azt a magyar kormányról föltételezni sem akarjuk, hogy Magyarország terü­letének bármily csekély részét hajlandó volna alku tárgyává tenni. Nem jelentene ez kevesebbet, mint az ország területi épségének elvi föl­adását, aminek végzetes következményei volnának nemcsak Nyugatmagyaror­szágra, hanem az egész Magyarországra.­­ Szentül meg vagyunk győződve, hogy magyar kormány nem gyalázhatja meg azt a szent hitet, amely itt ég mindnyájunk lelkében s amely elsza­kított magyar testvéreink vigasztalója és erősítője, azt a hitet, hogy a nemzet soha nem mond le az magyar integ­ritás elvéről, soha bele nem nyugszik egyetlen talpalatnyi föld erőszakos el­vételébe s minden igyekezetével azon van, hogy az eddig elrablott területe­ket is mielőbb visszaszerezze. Ezt a hitet, ezt a reményt pedig végképen megrendítené az, ha kormányunk képes volna az ország területének bármily csekély részét az idegennek átengedni. Nem hisszük, hogy akadna olyan magyar parlament, — nevezzék azt akár nemzetgyűlésnek, akár képviselő­háznak, — amely a kormánynak ilyen kényelm­ű engedékenységét tudná és ahhoz hozzájárulna. helyeselni Csakis a legutóbbi napok­­ izgalmai­nak, — a váratlan királylátogatásnak, az utána következett kormányválságnak tulajdonítjuk tehát, hogy Mayr kancellár úr nyilatkozatára a magyar kormány a legerélyesebb hangú helyreigazító cáfo­latot nem adta meg. Minden magyar ember elvárja a ma­gyar kormánytól, hogy ha az osztrá­kokkal újabb tárgyalásokba fog is bo­csátkozni, azt a határozott álláspontját, amelyet a területi integritás kérdésében elfoglalt feladni nem fogja soha! Budapest, ápr. 21. A nemzet­gyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Sándor Pál kéri a Ház határozatképes­ségének megállapítását. Miután negy­vennél több képviselő volt jelen s nem történt kifogás a jegyzőkönyv ellen, az elnök hitelesítettnek jelentette ki. Majd bejelenti, hogy Drozdy Győző sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt. Ezután a kormány prog­rammja felett megindult vita folytatá­sára tért át a Ház. Rassay volt az első szónok. Úgy látja, hogy olyan jelenségeknek vagyunk szem­tanúi, hogy néhány főúr és főpap a nemzet nagy elhatározásával szemben a maga akaratát akarja érvényesíteni. A legutóbbi kormányválságot is úgy állították be, mintha az Koszó dr. miatt történt volna, pedig ennek egészen más okai voltak. Egyik fő ok ebben a király­kérdés volt, ez ma elsőrendűen fontos kérdés. A területi integritást hamarabb visszaszerezhetjük a szabad királyválasz­tás, mint a legitimizmus alapján, mert a legitimizmus az osztrák-magyar mo­narchia visszaállítására vezet. Kéri, hogy számoljon le a kormány a puccsrend­e­zőkkel. A kormánynak az 1920. évi 1. törvénycikk alapján ezekkel szemben azonnal kellett volna megfelelő büntető szankciókról gondoskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi ma­gáévá és azt hiszi, az egész nemzet­gyűlés is, de a miniszterelnök sokat ígért, mert ez a programm öt utódnak is elég volna. Ezután Tomcsányi V. Pál igazságügy­miniszter állott fel szólásra. Beniczky Ödön tegnap bejelentette a nemzetgyű­lésben mentelmi jogának a megsértését a kormányzó által. Ezt a bejelentést a mentelmi bizottság tárgyalni fogja és majd meg fogja állapítani, hogyan tör­tént a m­entelmi jog megsértése. Szük­ségesnek tartja azonban már most ki­jelenteni, hogy Beniczky előadása nem felel meg a valóságnak, mert a men­telmi bizottság jelentése még sok bizo­nyíték beszerzése miatt csak később kerül a nemzetgyűlés elé. Kötelességének tartja bizonyos kijelentéseket megtenni, mert nem engedhető meg, hogy az or­szág közvéleménye csak egy napig is tájékozatlan legyen olyan eseményekről, amelyekbe a kormányzó személye bevonatott. Kötelességének tartja kije­­s­lenteni, hogy a kormányzó ur őfőmél­tósága Beniczky utazásával kapcsolat­ban semmiféle intézkedést nem tett, ezekről csak utólag nyert értesülést. Az esetről a következőket kell el­mondania : Húsvét vasárnap arról nyert értesítést, hogy két képviselő olyan tervekre készül, amelyek szembehelyez­kednek az 1920. évi I. törvénycikkben foglalt intézkedésekkel, azért kötelessé­gének tartotta, hogy a törvénynek ér­vényt szerezzen. Másnap hajnalban Bu­dapest főkapitánya telefonon bejelen­tette, hogy miféle intézkedéseket tett, ezekhez hozzájárult, sőt később további utasításokat adott, amelyeknek követ­kezménye az lett, hogy a képviselőket Hajmáskérnél feltartóztatták. A képviselők feltartóztatása tehát az ő utasításaira történt. Hogy Hajmáskéren — ahogy Beniczky előadta — olyan kijelentések hangzottak el, hogy erre a kormányzóságtól jött volna utasítás, azt annak kell betudni, hogy azokban az izgalmas órákban nem fektettek kellő súlyt annak disztingválására, hogy az utasítást ki adta, hanem csak azt nézték, hogy honnan jött. Az egész kormány ugyanis ezekben az órákban a kor­mányzóság épületében tartózkodott, an­nak telefonjait vette igénybe és a kép­viselőknek le­tartóztatására vonatkozó utasításainak leadása éppen a kormányzó szárnysebédjének, Magasházy százados­nak telefonján történt. Így érthették félre Hajmáskéren, hogy a képviselők feltartóztatásának a kormányzóság uta­sítására kell megtörténnie. Reggel felhívta Hajmáskér katonai parancsnokságát és közölte vele, hogy az intézkedéseket ő tette (óriási­a­ j) és tudtára adta egyben, hogy ezen.n­ő tesz intézkedéseket ebben az ügyben. (Óriási zaj.) Az 1920. évi 1. t.-c. szerint a nemzeti hadsereg felhasználható a belrend fenntartása érdekében a kar­hatalom kiegészítésére és igénybevehető a polgári hatóságok részéről is. A ka­tonaság tehát csak foganatosította azo­kat az intézkedéseket, amiket ő adott, minthogy a honvédelmi miniszter nem volt Budapesten. Később felhívta az ezredparancsnokot és minthogy képvi­selőtársaival szemben lojálisan akart eljárni, azt az intézkedést adta, hogy bocsássa a foglyokat szabadon az eset­ben, ha becsületszóra ígéretet tesznek arra, hogy egyenesen Budapestre jön­nek és jelentkeznek. (Zaj, felkiáltások: Kinél?) Mikor a képviselők Budapestre ér­keztek, előzékenységből felkereste őket lakásukon, magyarázatot adott feltartóz­tatásukról és közölte velük, hogy ha nem akarják, hogy erélyesebb rendsza­bályokhoz nyúljon velük szemben, ma­radjanak Budapesten. (Zaj.) Az intéz­kedéseket ő tette, illetve az ő utasítására tették, azokra a kormányzónak semmi­féle ingerenciája nem volt. Mindenért vállalja a teljes felelősséget. Megkérte a mentelmi bizottságot, hogy ha lehet, már holnap vegye tárgyalás alá Beniczky mentelmi bejelentését s az egész kér­désre derítsen nyilvánosságot. A men­telmi bizottság jelentése alapján nyu­godtan várja a nemzetgyűlés ítéletét. (Taps a kisgazdapártban.) Hosszabb szünet után Szmrecsányi György és Koszó István dr. az össze­férhetetlenségi bizottság tagjai letették az esküt. — Hencz Károly, a második bíráló­ bizottság jelentését terjesztette be a Jármay József képviselő mandátuma ellen beérkezett panaszra vonatkozólag. A bizottság a petíciót elutasította és Jármayt véglegesen megválasztott kép­viselőnek jelenti ki. Ezután Gyula gróf állott fel szólásra. Andrássy Beszédje elején részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek miatt a forradalom kitörésekor IV. Károly Bécsben kényszerült maradni. IV. Károly a forradalom kitörésekor azért maradt Bécsben, mert nem akart új polgár­háborút. Nem akar Rassaynak a király­kérdésben tett kijelentéseivel részletesen foglalkozni, ő fejtegetéseihez szigorúan ragaszkodik. Egyet követel, azt, hogy a nemzetgyűlés megtalálja az útját an­nak, hogy a kérdést törvényes alapon rendezze.­­ Pártja nevében kijelenti, hogy bizalommal támogatja az új kor­mányt, mert a párt megfelelőnek találja Bethlen István gróf programm­ját. Az alkotmányreform kérdésében egyet­ért pártja a miniszterelnökkel. A mi­niszterelnök programmjában legfonto­sabbnak látja a szociális programmot. Szükség van erre, hogy az a veszede­lem, amely a munkások és a többi tár­sadalmi osztályok között egyszer már kitört, többé ki ne törjön. A kormány szabaddá tette a gabona forgalmát, föl­tétlenül szükséges, hogy az ellátatlanok szükségletéről gondoskodjon. Ezután Beniczky Ödön szólal föl és két táviratot mutat be, amellyel Tom­csányi V. Pál szemben mentelmi igazságügyminiszterrel bejelentésének va­lódiságát bizonyítja. Tomcsányi azonnal válaszol és kijelenti, hogy a felolvasott sürgönyök a félreértés okai. Tasnádi Kovács József ezután a kormányprogramm szólalt fel vitájában. A miniszterelnök programmja a ke­resztény nemzeti eszme diadalát jelenti. A királykérdésre n­em terjeszkedik ki. Pártjának álláspont­a az, hogy a király­kérdést ki kell kapcsolni. Gróf Bethlen miniszterelnök, tekin­tettel arra, hogy a kormány programm­jának vitájához még több szónok van feliratkozva, viszont a pénzügyi javas­latok letárgyalása rendkívül fontos az­­ országnak, kéri, hogy a vita folytatását költségvetés tárgyalására halasszák el, addig pedig pénzügyi javaslatokkal foglalkozzanak. Az elnök napirendi javaslata után Drózdy Győző mondotta el interpellá­cióját a Magyar Távirati Iroda tervbe vett magánvállalattá való átalakítása ügyében. Pénzpocsékolásnak tartja, hogy a régi Magyarországban 12.000 ko­ronába került Távirati Iroda most 12 millió koronát emészt fel és m­íg a bé­keidőben 30 ember ellátta a hírszolgá­latot, ma 120 embert foglalkoztat. A deficittel dolgozó vállalatnak magán­vállalkozzásá való átalakítása a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál el­hangzott miniszterelnöki kijelentés sze­rint elhatározott dolog. A vállalatot ál­lítólag a Hangya és az Ergon r­­ t. akarja bérbe venni, amelynél Eckhardt Tibor sajtófőnöknek érdekeltsége van. A Távirati Irodát legcélszerűbb volna a hírlapok szindikátusának bérbeadni. Kérdi a miniszterelnököt, tud-e arról, hogy a Magyar Távirati Irodát egy olyan társaság kezére akarják átjátszani, amelynél Eckhardt sajtófőnöknek érdekeltsége van, hajlandó-e azt meg­ is akadályozni és megvédeni a magyar állami érdekeket. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Megint vihar volt a királylátogatás körül. — Drtrij interpolációja a nemzetgyűlésben. — A­pponyi Menüt éves lesz. Budapest, ápr. 21. Gróf Albert május huszonkilencedikén Apponyi tölti be hetvenötödik életévét. Születés­nap­ját országos ünnepeség keretében fog­ják megünnepelni; az ünnepély meg­valósítása érdekében Apponyi Albert tisztelői és barátai értekezletet tartottak. Tóth János v. b. t. t. indítványára az országos rendező bizottság elnökévé Rákosy Jenőt kérték fel. Hamis hír Nyupjmagorország Budapest, ápr. 21. (MTI.) Az utóbbi időben ismételten napvilágot látott az a hír, hogy Nyugatmagyar­ország németlakta vidékeit autonómiával ruházzák fel. A Magyar Távirati Iro­dát illetékes helyről felhatalmazták annak megállapítására, hogy sem a Teleky, sem a jelenlegi kormány ilyen tervhez hozzá nem járult. Minden hír, amely az autonómia életbeléptetéséről szól, közönséges koholmány,

Next