Pápa és Vidéke, 1925 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

•fzetési iraki negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 8000 kor. Nyaimmára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. Kiadóhivatal Fő-utca 2. szém. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Hid a túlsó partra. Irta: dr. Paupera Ferenc. Előbb „egy év" csak az emberek életében jelezte az életkor haladását, míg ma már az államok életében is nagy idővé lett. A letűnt év, a Tegnap már oly messze esik tőlünk, hogy szinte a történetírók pártatlan nyugodtságával tekinthetünk erre a régmúlt időre vissza. A nagy és rohamos átalakulások korszakát éljük, államok és emberek egyaránt. A mindinkább tökéletesedő gépkocsik és acélmadarak, a vitorlátlan szélhajók, a kormányozható légivonatok, a technika bámulatbaejtő csodái. A dróttalan távíró, amely immár nemcsak pontokat és vonalakat, hanem fényképeket, sőt a gyenge emberi hangot és zenét is átröpíti a beláthatatlan síkságok és hegyláncok felett, a völgyeken és a tengereken, a felhőkön és azokon át, célhoz juttatva az szélvihaerőtlen beszédet, hullámok moraján és egek dörgésén átfurakodva, — mindezek a csodák összezsugorítják a tér fogalmát és kiterjesztik az idő másodperceit. Ma nincs megállapodás, nincs nyugalom sem az emberek, sem az államok életében. De ne is legyen megállapodás, megerősödés, megszilárdulás az elviselhetetlen rosszban, a fojtogató drágaságban, a nyomasztó jelenben. Ebből a rettenetes helyzetből ki kell menekülnünk. Ki kell vezetni a világháború törmelékei közül a nagy sivárságból úgy honfitársainkat, mint az egész szenvedő magyar államot. Sokáig késlekedtünk, de az elmúlt évben végre megkezdtük a túlsó partra vezető híd építését. Két pilléren nyugszik a nagy mű: a Nemzeti Bankon egyrészt és külföldi kölcsönből eredő tőkén más a részt. Ezt a két pillért íveli át nemzet áldozatkészsége. Vajjon nem a kell-e a pilléreket megerősíteni, a merész ívet még egy pillérrel a magángazdaságoknak nyújtandó kölcsönnel alátámasztani, hogy a nemzet áldozatkészsége össze ne rokadjon ?! Vizsgáljuk meg a pillérek erősségét és teherbírását. A Nemzeti Bank a magyar közgazdaságnak kétségkívül erős oszlopa. Működésének megkezdésétől, azaz 1024 június 24 ikén megszűnt annak lehetősége, hogy az állam kiadásainak a fedezésére „a jegysajtót igénybe vehesse". Ezen a napon tehát a fedezetlen államjegyek nyomásának vége szakadt, köznyelven szólva: a bankóprés megállott. Ha az állam a Nemzeti Banktól most már bankjegyeknek tekintendő úgynevezett államjegyeket akar felvenni, ezt csak úgy teheti, hogy az ellenértéket aranyban, vagy devizákban nyomban beszolgáltatja. Egyebekben a jegyforalom csak a bank alapszabályszerűeti tevékenysége alapján kibocsáoít bankjegyekkel növekedhetik. Az egész jegyforgalomnak a törvény szerint 20*/» erejéig érckészlettel, valutákkal és devizákkal fedezve kell lennie. Ez a fedezet jelenleg 54 5 •/#, tehát sokkal több, mint amennyit a törvény előír. Az első pillér tehát erősen áll. Az Állam jegyforgalom a lehanyatló esztendő első napjától a Nemzeti Bank működésének megkezdéséig 931.337 millió koronáról 2,520 113 millióra duzzadt. Az új bank az Állami Jegyintézetnek ezt a passzívumát a Jegyintézet girószámlatartozásaival (1,274.205 millió) együtt átvette. A jegyforgalom — a legutóbbi kimutatás szerint — 4,155 178,000.000 korona. A növekedés egy év alatt 3 V* billió. A Nemzeti Banknak — törvénybe iktatott alapszabályai szerint — egyik legfőbb feladata, hogy a magyar pénznek nemzetközi értékelését fenntartsa azon a szinten, amelyen koronánk árfolyama a bank működésének megkezdésekor Az év végén örömmel megállapodott. mondhatjuk, hogy a bank a papírpénz értékállandósítására vonatkozó nem könnyű feladatát is sikeresen teljesítette. A politika hirei. A nemzetgyűlés karácsonyi szünete alatt sem szünetel a politika. Vezető politikusok azon fáradoznak, hogy a képviselőházat otthagyott ellenzéket visszatérésre bírják. Ezekben is megvan a hajlandóság a visszatérésre, különösen mióta látják, hogy kerületük nincsen velük egy véleményen. Csak a látszat megmentéséért kötnek ki feltételeket, úgy látszik azonban, hogy a veszett fejszének végre is megtalálják a nyelét. A múlt hétnek politikai szenzációja volt különben, hogy a Népszava közzétette a kormánynak az 1922 es választásokra vonatkozó, a szocialistákkal kötött szerződését a jobboldali ellenzék ellen. A tiszta lélekkel végzett vetésnek szép termését szemlélheti most a kormány. A földbirtokreform eredménye. A földbirtok reformmal 597.094 katasztrális hold föld jutott a kisemberek kezébe örökföldöt, 98 540 hold kisbérletbe. Keletkezett 127.471 házhely. Emberevők. Régi korok hajmeresztő bűntettei újulnak fel a világháború miatt keletkezett erkölcsi és anyagi züllöttség következtében. A Nemzeti Bank működésének megnyitásakor koronánk értéke hir Men 10 ponttal javult s ennek 6 007 centimes-os külföldi értékelés-ézek színvonalát azóta a banki számot sem tevő kisebb hullámzásoktól eltekintve — tartani tudja. Az 1922. évben pénzünk érvének háromnegyed részét, az 1923. évben hatheted részét, az 1924. évben pedig valamivel több mint egynegyed részét vesztette el. 1923 szilveszterkor 100 korona annyit ért, mint ma 430 korona. Az elértéktelenedés bár igen nagy és súlyos, de annak ijesztő progresszióját nemcsak megakadályozta a Nemzeti Bank, hanem még a mélyponton valamivel felül értékállóvá vette koronánkat. Ha most már azt kutatjuk, hogy f iiam, illetőleg bankjegyeink tömege mennyi aranyértéket képvisel, a következő eredményre jutunk: az év elején forgalomban volt papírpénzmennyiségben — dollárárfolyam alap. «in átszámítva — 129.351 852 aranyk iék volt, a most furatomban levő bankjegyeinkben 281,859 890 korona m ».?>'-*i;ytartalom. Az aranyérték tehát egy év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a jegymennyiség okszerűség okszerű szapo ítása nem áll ok A háború utáni nyomorúság, az erkölcsi érzék hiánya azok után, akik más korgó gyomrán és ruhátlanságán alapozták meg exisztenciájukat, az emberi gonoszság egy új fajtáját, az emberevést is meghonosította. Csak karácsony előtt került ítélet alá Németországban a hannoveri emberevő, Harmann, aki vadállatias kegyetlenséggel gyilkolta meg a lakására csalt szerencsétleneket, most újabb tömeggyilkos került hurokra Münsterbergben, Benke Károly nevű ember személyében, akinek az eddigi megállapítások szerint öt áldozata van. A francia kormány beleavatkozott a pécsi lázadó katonák bűnpörébe. JVkgjuk, hogy az 1918 iki pécsi katonai lázadás felbujtóit és vezetőit a rabbíróság elítélte. Azonban a Párisban tartózkodó emigránsok az Emberi Jogokat Védő Liga útján H.rot francia miniszterelnökhöz fordultak az elitéltek érdekében. A ír nő a követ már interveniált is Budpesten, hogy a közönséges gyilkosok el ne vegyék a méltó büntetést. — Rászolgáltak a nagy pártolásra, hisz az ilyen csőcselék had segítette a franciákat a győzelemhez vetlenül egyenes arányban a pénz elértéktelenedésével, tehát a termelő célzatú jegykibocsátás előnyös a közgazdaságra nézve is.A Nemzeti Bank kétségkívül hatalmas pillére annak a hídnak, amelyen áthaladva, majd a túlsó parton idővel elérhetjük azt, hogy a bankjegyeket nemes ércre beválthatjuk. Addig azonban még sok értékálló külföldi pénzt, ilyenre szóló követeléseket és főként aranyat kell a banknak gyűjtenie. De ettől igenigen távol vagyunk. Hiszen még a híd sincs megépítve és a túlsó parton is alig találunk oly Eldorádót, oly államot, amely a világháború óta a készfizetéseket megkezdte, mint amilyen eldorádó Svédország. Ott lefolyt év április 1-én nemcsak, hogy a megszűnt az aranykivitel tilalma, hanem annak helyébe az aranybehozatal tilalma lépett. A Nemzeti Bank működésének — pénzünk értékének állandósítása útján — kétségkívül része van abban is, hogy állami költségvetésünk hiánya a lefolyt évben nem növekekedett, habár nem is apadt. Míg ugyanis — a zárószámadások hiányában — hozzávetőleges számításaink szerint az 1923. évben deficitünk 130 millió aranykoronára volt tehető, addig az 1924. évben a deficit a genfi tervezet szerint éppen ennyi, az 1924—25. költségvetési évre szóló költségvetési előirányzat szerint pedig kereken 101 millió. A letűnt év pénzügyi mérlegének teljessége kedvéért közbevetőleg legyen szabad itt még tájékoztató pillantást vetnem kereskedelmi mérlegünkre. Passzív volt az aranykor -natíban kifejezve: 1913 ban 35 millióval, 1920 ban 303 millióval, 1921 ben 306 millióval, 1922 ben 214 millióval és 1923 ban 82 millióval. A lepergő évnek eddig csak első 10 hónapjáról vannak feldolgozott adataink. Ezek szerint behozatalunk és kivitelünk egyaránt növekedett. Tíz hónap alatt csaknem annyi volt külkereskedelmi forgalmunk aranyértéke, mint az előző év 12 hónapjában együtt. E 10 hónap alatt a passzívum 988 millió aranykorona. Ez a mínusz a hátralevő két hónapnak várható kiviteli emelkedése folytán valószínűleg apadni fog, habár aligha fog leszállani az előző évi 82 millióra. De tekintetbe kell vennünk, hogy mezőgazdasági termelésünk is elmaradt az 1923. évi rekord termés mögött. De hizatunk abban, hogy majd külkereskedelmi mérlegünk is megjavul, ha a szomszéd államokkal megfelelő szerződéseket köthetünk. Ezek is közelebb fognak vinni a túlsó parthoz. A túlsó partra vezető híd másik pillére: 250 millió aranykorona, amelyet a magyar kormány öt költségvetési félév előrelátható natc fedezésére a nemzetek hiányaiszövetségének beleegyezésével és ellenőrzése mellett vett fel Ez az ősz- A hét eseményei.