Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881
I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde
a műveltségnek számos templom-csarnok emelkedett s elterjedt az európai élet finomsága, de e műveltség idegen szellemű, a magyar nemzetiséget gyökerében kiélő volt. Az a lelkesedés, mellyel a nemzet a szeretett királyné, Mária Terézia trónját körülrajongó, a magyar lovalitásnak mindenkor szivindiló tanuja marad, de a nemzet ez elkábító rajongásban nem érezte ama gyengéden ölelő károknak halált okozó szorítását, mely nemzeti nyelvünket, nemzetiségünket végső veszedelemmel fenyegette; egy II. Józsefnek, a kalapos királynak alkotmányunkat megsemmisitő rendelete kellett - tán a magyarok istenének szerető gondoskodása következtében — hogy nemzetünk az önfeledettség megszégyenítő állapotából magához térjen. Hamvadó büszkeségünk egész erejében fellángolt s II. Lipót alatt visszaállitotta az alkotmányt, de nem termékenyítette meg közéletünket; a visszahatás tüze Ferenc király alatt, csak mulólag vetett lobbot. Azt hitték e korler fiai, hogy kötelességüknek elegei letek, s a nemzeti önérzet ismét lerohadt; pedig nekünk nem az alkotmány körülsáncolására, hanem az alkotmány fejlesztésére, társadalmunk újjászületésére volt szükségünk, s erre a nemzeti irodalomnak kell a nemzetet előkészítenie. Költőink már 1772 óta lelkesültek a hazafiság s nemzetiség mellett, de a csaknem kialudt nemzeti élet nem nyújtott elég anyagot, költőink idegen eszmekörhöz fordultak s igy az ujsó-classikai s német-görög irány nagynevű munkásai nem tudták kijelölni azt az utat, melyen egyedül fejlődhetett volna költésünk a szépnek tisztán nemzetiesen művészi megtestesitésére. Kazinczy Ferenc szakitól a nemzet múltjával, uj magyar nemzetet akart teremteni, melynek jövőjét nem a történeti jogok biztosítják, hanem az idegen szellemű műveltség. Aesthetikai alapelve volt az eszményiesség, az egyetemes emberiesség, mely a Göthenél kifejlődőn görög-német irányban található. Ez elv mind inkább eltávolította a nemzettől, ugy hogy nem annyira a nemzet , mint egyes kiválasztottak számára itt; s midőn már áthidalhatatlan tl támadt a nemzet s a Kazinczy által leromlett, költői irány közt, az isteni gondviselés Mózest támasztott közöttünk, ki megmutatta az igéret földét. A nemzeti élet újra pezsegni kezdett s okai voltak nemzetiségünk érvényesítése a haladási műveltségben; a költés a felpezsdült nemzeti életben