Pápai Hirlap, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-27 / 22. szám
Villamos telepünk. Villamos telepünk a múlt évben zárta le 12. évfolyamát. Ennek az esztendőnek eredményét és tanúságait ismerteti a telepnek az 1915-ről szóló zárószámadása és üzleti jelentése. Sajnos, a város ezen üzemén is erősen meglátszik a háborús idők bénító hatása. Noha 81-gyel szaporodott is a bekapcsolás, és ennek megfelelően növekedett is az új berendezésekért járó bevétel, mégis a tiszta jövedelem a múlthoz képest nagyot csappant, mert a rendelkezésre álló tiszta felesleg csak 335835 K. A jelentés meggyőzőleg mutat rá ennek az állapotnak az okaira. Elsősorban is megjegyzi, hogy 1914 augusztus óta 130 új fogyasztót kapcsolt be a telep, és e nagymérvű bekapcsolás ellenére az áramdíj bevétele alig 800 K-val emelkedett, holott más években a fogyasztók számának ekkora növekedése legalább 9000 K-val növelte a bevételt. Ennek okát a jelentés a fogyasztók rendkívüli takarékoskodásában keresi. Az üzemi mérleg sülyedését mégis a kiadások nem várt óriási emelkedése képezte. Nem új beruházások kiadása volt ez, hanem egyedül az üzem fenntartásának költsége. E címen a legnagyobb emelkedés a kenő és tömítő anyagoknál mutatkozik, pl. a kenő faggyú kilója, amely a békeidőben 90 fill. volt, ma 11 K-ába kerül. A zsíros tömítésnek fő alkotó része a faggyú s ennélfogva drágul a tömítés is. Hasonló a helyzet nemcsak valamennyi üzemanyagnál, hanem még a gépek fenntartásához szükséges javítási és gépalkatrészeknél is. S hogy e néven még magasabbra nem szökött a kiadás, annak tulajdonítható, mert a telep rendkívül takarékosan bánt a tömítő anyaggal. A tüzelőnél csak a beszállítási költség lett nagyobb a múlt évinél, mégpedig 1790 , 67 fillérrel, amit a fuvardíjak általános emelkedése magyaráz meg. A személyzeti kiadás rovata is nagyobb súllyal nehezedett a mérlegre, mint az azelőtti esztendőben. A hadi állapot okozta ezt. A katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottainknak hadisegélyre 1915-ben 5037 , 75 fillért fordítottunk, a helyettesítő személyzetnek, a mai viszonyoknak megfelelő magas díjakat kellett adnunk. Ennek következtében e címen 8380 K 50 fillérrel nőtt a kiadás. Ha tekintetbe vesszük az itt előtárt helyzetet s figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy minden más fajta üzem a folytonos áremelkedéssel párhuzamosan magasabb árért értékesíti termelését, akkor méltányosnak kell tartanunk, hogy a háborús időkre a világítási áramdíj 1916 jan. 1-től 6 fillérről 7-re emelkedett. Helyeseljük ez áremelkedést mindenképpen, mert igazságos és a telep exisztenciáját is közelről érinti. Gy. Gy. HONVÉDEK. Vitéz magyar honvédeink, Büszkék vagyunk tirátok. Csak szedjétek, csak tépjétek A. dicsőség virágot ! Jön a Höfer . . . lessük, várjuk Mit jelent ma rólatok ? Azt jelenti: elsők között A. legelsők voltatok ! Vitéz magyar honvédeink, Imánk száll az egekbe. Kérjük , minden lépésteket Isten óvja, vezesse ! Hős szigetek, vaskarotok Ellenünk mind leverje, Hogy a magyart megbántani Senki többé ne merje ! Dicső magyar honvédeink, Várva-várunk tirátok. Gyűjtjük is már számotokra A csókot, a virágot . . . Diadallal, dicsőséggel Dalolva ha megtértek Csók s virágba fürösztünk majd Dicső magyar honvédek ! Lampérth Géza. Nyomtatványait rendelte a főiskolai nyomdában. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Schultheisz Gyula tábornok ma, szombaton reggel városunkba érkezett, hogy szemlét tartson huszárezredünk fölött. — Veszprém ünnepe. Május 21-ike ünnepnapja volt a testvér Veszprém városának. A Dunántúli Közművelődési Egyesület, amelynek oly ragyogó érdemei vannak a magyar kultúra terjesztésében, e napon ülte meg Veszprémben fennállásának 25-ik évfordulóját. A jubileumi ünnepnek országos jelleget adott az a körülmény, hogy képviseltette magát rajta a kormány, az egyes minisztériumok, s részt vettek benne társadalmi és politikai életünk kitűnőségei, így a többek közt a belügyminisztert Hunkár Dénes főispán, az igazságügyminisztert Jurászek János törvényszéki elnök, a pénzügyminisztert Horváth Iván pénzügyigazgató képviselték. A díszülés vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le a szép veszprémi színházban. A nagyszabású megnyitó beszédet báró Hornig Károly veszprémi bíborospüspök mondotta, utána Rákosi Jenő, az egyesület elnöke beszélt, majd üdvözlő táviratot küldöttek a királynak. Az üdvözlő beszédek végeztével Fodor Oszkár olvasta fel a titkári beszámolót. Dr. Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke a Dunántúl műveltségi viszonyairól tartott előadást. Ezután dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőt az elhunyt Bezerédj Viktor helyébe egyhangúlag alelnökké választották. Végül gróf Apponyi Albert mondott nagy beszédet a magyarság jövőjéről. Rákosi Jenő elnök berekesztvén az ünnepi közgyűlést, a meghívott vendégek báró Hornig Károly püspök palotájában gyülekeztek össze, ahol fényes lakoma volt. A felköszöntők sorát a házigazda, a bíboros-püspök vezette be, jóságos öreg királyunkat éltetvén. Délután 4 órakor az előkelő vendégek, kiket a veszprémi közönség szeretetének jeleivel halmozott el, elutaztak. — Pápáról az ünnepélyen dr. Antal Géza orsz. képviselő és Kis József esperes vettek részt. — A Petőfi-Társaság és tanfelügyelőnk. A Petőfi-Társaság, mint Budapestről irják, a nagy beteg iróhoz, Vértesy Gyulához, tanfelügyelőnkhöz, abból az alkalomból, hogy a legutóbbi nagygyűlésen pályadíjat nyert versét betegsége miatt nem olvashatta fel maga, meleg hangú, szeretetteljes részvétiratot intézett. Különösen megható az irat befejezése: „finom és mély lírai hangulatokból táplálkozó lelkedet ne rendítse meg a test betegsége, amely múló, erősítsen és vigasztaljon az a tudat, hogy gyönyörű költeményedet idézve, te az igazi utat már életedben elkezdted járni". Az iratot Herceg Ferenc elnök s az összes tagok aláírták. — Főszerkesztőnk új tisztsége. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének legutóbb tartott közgyűlése a harctéren levő laptulajdonos főszerkesztőnket, dr. Körös Endrét, a Szövetség felügyelő-bizottsági tagjává választotta. — A pápai választókerület szavazói. A pápai választókerület országgyűlési képviselőválasztóinak 1917. évre érvényes ideiglenes névjegyzékét a napokban küldte meg Veszprémvármegye központi választmánya a városi tanácsnak. E szerint a Pápa városi I. szavazókör névjegyzékébe 1148, a II. szavazókör névjegyzékébe 1059 választó vétetett fel. Minthogy a város önálló választói jogát elvesztette, az így hozzácsatolt nemesszalóki és dákai szavazókörök választói névjegyzéke a következőkép lett összeállítva. A nemesszalóki szavazókörben: Nemesszalók 59, Pórszalók 26, Vinár 23, Marczalgergelyi 45, Külsővat 54, Mihályháza 92, Mezőlak 135, Békás 24; a dákai szavazókörben: Dáka 119, Kéttornyúlak 45, Borsosgyőr 58, Pápadereske 50, Pápasalamon 106, Nyárád 199 szavazóval. — A pápai választókerület szavazóinak összes száma tehát 3242. — Halálozás. Mesterházy László helybeli ev. másodlelkészt és családját mély gyász érte. Apósa, Kiss János szombathelyi ev. lelkész, több fontos egyházkerületi tisztség viselője, elhunyt. Temetése szerdán délután ment végbe Szombathely város intelligens társadalma és a környékbeli ev. lelkészek nagy részvéte mellett. A végtisztességadáson Pápáról is többen voltak jelen. — Csecsemővédelmi előadások: Dr. Kovácsics Sándor honvéd főorvos, lapunk múlt számában jelzett csecsemővédelmi előadásait hétfőn és kedden délután tartotta meg a városház tanácstermében. A csecsemő védelme tulajdonképen az anya védelmével kezdődik; első napon tehát teljesen az anyavédelem kérdésével foglalkozott, előadván, hogy az anyának mihez kell alkalmazkodnia, mit kell és mit nem kell cselekednie, hogy a saját egészségét megóvja, a magzat egészséges fejlődését biztosítsa. A második napon a csecsemő ápolásának, gondozásának, táplálásának szabályait ismertette igen részletesen, összefoglalván mindazt, amit az anyának szent hivatása betöltésében tudnia kell. Ismertette ezeken kívül a csecsemővédő intézmények működését, amellyel sok-sok életet mentenek meg a hazának. A tanulságos előadásokat, melyek szakszerűségük mellett is könnyed modorban voltak tartva, a megjelent szépszámú hölgyközönség nagy figyelemmel hallgatta, s végezetül dr. Fürst Sándorné, a csecsemővédő bizottság tagja, szép szavakban mondott érettük köszönetet. — Közélelmezési bizottsági ülés. Múlt vasárnap d. e. hirtelenében egybehívták a közélelmezési bizottságot, hogy a városi sertéshús kimérésénél tapasztalt tűrhetetlen állapoton segítsen. Egyelőre mást nem bírt határozni a dologban, csak azt, hogy a nagy torlódások elkerülése végett negyedik hentesszéket is állítanak fel, még pedig a Csóka vendéglő hentesüzlet helyiségében, továbbá a húsadagok számát és súlyát is leszállítják, hetenkint egy személyre kétszer (és nem mint eddig 3-szor) 10—10 deka (s nem 15 deka) húst engedélyeztek. Azonkívül mind a négy hentesboltnak más-más szinti husjegye lesz s ezeket lehetőleg egyenlő arányban osztják el a vevők között, hogy egyik kimérésben sem legyen túlságos a vásárlók torlódása. — A népművészeti és háziipari kiállítás bezárása. Az eléggé nem dicsérhető kiállítás tulajdonképpen vasárnap d. u. záródott be a fényesen sikerült tombolával. Ámde, a közkívánatnak engedve, a rendezőség még hétfőn és kedden is nyitva tartotta a kiállítást és hogy nem hiába, mutatja az, hogy az érdeklődés e napokon sem csökkent. Egyébként is a kiállítás minden tekintetben fényes sikert aratott. A rendezőség fáradhatatlan buzgalma meghozta a várt és megérdemelt eredményt. Ennek a valóban hazafias célú munkának nem egyedül a kiállítás anyagi, erkölcsi sikerében áll az érdeme, hanem főleg abban, hogy ez lesz a megteremtője Pápán és vidékén a nemzeti háziiparnak, amelyet a Magyar Védő Egyesület óta az egész országban annyira sürgetnek társadalom és a hatóságok és amely ipar nemcsak nemzeti jellegünket üti rá iparunkra, hanem a nép keresetének is egyik fő forrását fogja képezni. Ennek a szép jövőnek reményében búcsúzunk a kiállítástól és e reményünk teljesülésének közelebbre hozásáért mondunk ismételten köszönetet a kiállítás rendezőségének. — A magyar kultúráért. A Dunántúli Közművelődési Egyesület felkérése folytán a városi tanács szombati ülésén 25 koronát szavazott meg az egyesület támogatására. — Az ipartestület kérelme. A pápai ipartestület kérvénnyel fordult a városi hatósághoz, hogy a testületet anyagi támogatásban részesítse. A testületnek ugyanis a háború folytán (tagoknak katonai szolgálatra bevonulása, tanoncszegődtetések, szabadítások megritkulása stb. miatt) annyira megcsappant a jövedelme, hogy megnövekedett kiadásait a maga erejéből fedezni képtelen. Kérvényükben utalnak arra, hogy az ipartestület igen sok munkát végez, ami tulajdonképen a városi adminisztráció körébe tartozik, s amit ipartestület nemlétében magának a városnak kellene végeznie. Jogos tehát a kérelem, hogy a köz érdekében végzett munkájukat a város közpénztára némileg támogassa. Felemlítik, hogy több város és törvényhatóság már ad évi szubvenciót a kebelébe tartozó ipartestületnek, így Pápa városa a kérelem teljesítésével nem állana egyedül, hanem csak követné ezek példáját. Az akció különben országos, az Ipartestületek Országos Szövetsége kezdeményezésére indult meg, s igen valószínű, hogy a szubvencionált ipartestületek száma jóval szaporodni fog. — Pápa város tanácsa a kérvényre még — tudtunkkal — határozatot nem hozott.