Pápai Hirlap, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-27 / 22. szám

Villamos telepünk. Villamos telepünk a múlt évben zárta le 12. évfolyamát. Ennek az esztendőnek eredményét és tanúságait ismerteti a telepnek az 1915-ről szóló zárószámadása és üzleti jelentése. Sajnos, a város ezen üzemén is erősen meglátszik a háborús idők bénító hatása. Noha 81-gyel szaporodott is a bekapcsolás, és ennek megfelelően növekedett is az új berendezésekért járó bevétel, mégis a tiszta jövedelem a múlthoz képest nagyot csappant, mert a rendelkezésre álló tiszta felesleg csak 335835 K. A jelentés meggyőzőleg mutat rá ennek az állapotnak az okaira. Első­sorban is megjegyzi, hogy 1914 augusztus óta 130 új fogyasztót kapcsolt be a telep, és e nagymérvű bekapcsolás ellenére az áramdíj bevétele alig 800 K-val emelkedett, holott más években a fogyasztók számának ekkora növekedése legalább 9000 K-val növelte a bevételt. Ennek okát a jelentés a fogyasztók rendkívüli takarékoskodásában keresi. Az üzemi mérleg sülyedését mégis a kiadások nem várt óriási emelkedése képezte. Nem új beruházások kiadása volt ez, hanem egyedül az üzem fenntartásának költsége. E címen a legnagyobb emelkedés a kenő és tömítő anyagoknál mutatkozik, pl. a kenő faggyú kilója, amely a békeidőben 90 fill. volt, ma 11 K-ába kerül. A zsíros tömítésnek fő alkotó része a faggyú s ennélfogva drágul a tömítés is. Hasonló a helyzet nemcsak vala­mennyi üzemanyagnál, hanem még a gépek fenntartásához szükséges javítási és gépalkat­részeknél is. S hogy e néven még magasabbra nem szökött a kiadás, annak tulajdonítható, mert a telep rendkívül takarékosan bánt a tömítő anyaggal. A tüzelőnél csak a beszállítási költség lett nagyobb a múlt évinél, még­pedig 1790 , 67 fillérrel, amit a fuvardíjak általános emel­kedése magyaráz meg. A személyzeti kiadás rovata is nagyobb súllyal nehezedett a mérlegre, mint az azelőtti esztendőben. A hadi állapot okozta ezt. A katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottainknak hadisegélyre 1915-ben 5037 , 75 fillért fordí­tottunk, a helyettesítő személyzetnek, a mai viszo­nyoknak megfelelő magas díjakat kellett ad­nunk. Ennek következtében e címen 8380 K 50 fillérrel nőtt a kiadás. Ha tekintetbe vesszük az itt előtárt hely­zetet s figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy minden más fajta üzem a folytonos áremelkedéssel párhuzamosan magasabb árért értékesíti termelését, akkor méltányosnak kell tartanunk, hogy a háborús időkre a világítási áramdíj 1916 jan. 1-től 6 fillérről 7-re emel­kedett. Helyeseljük ez áremelkedést mindenkép­pen, mert igazságos és a telep exisztenciáját is közelről érinti. Gy. Gy. HONVÉDEK. Vitéz magyar honvédeink, Büszkék vagyunk tirátok. Csak szedjétek, csak tépjétek­­ A. dicsőség virágot ! Jön a Höfer . . . lessük, várjuk Mit jelent m­a rólatok ? Azt jelenti: elsők között A. legelsők voltatok ! Vitéz magyar honvédeink, Imánk száll az egekbe. Kérjük , minden lépésteket Isten óvja, vezesse ! Hős szigetek, vas­karotok Ellenünk­ mind leverje, Hogy a magyart megbántani Senki többé ne merje ! Dicső magyar honvédeink, Várva-várunk tirátok. Gyűjtjük is már számotokra A­ csókot, a virágot . . . Diadallal, dicsőséggel Dalolva ha megtértek Csók s virágba fürösztünk majd Dicső magyar honvédek ! Lampérth Géza. Nyomtatványait rendelte a főiskolai nyomdában. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Schultheisz Gyula tábor­nok ma, szombaton reggel városunkba érkezett, hogy szemlét tartson huszárezredünk fölött. — Veszprém ünnepe. Május 21-ike ün­nepnapja volt a testvér Veszprém városának. A Dunántúli Közművelődési Egyesület, amelynek oly ragyogó érdemei vannak a magyar kultúra terjesztésében­, e napon ülte meg Veszprémben fennállásának 25-ik évfordulóját. A jubileumi ünnepnek országos jelleget adott az a körül­mény, hogy képviseltette magát rajta a kormány, az egyes minisztériumok, s részt vettek benne társadalmi és politikai életünk kitűnőségei, így a többek közt a belügyminisztert Hunkár Dénes főispán, az igazságügyminisztert Jurászek János törvényszéki elnök, a pénzügyminisztert Horváth Iván pénzügyigazgató képviselték. A díszülés vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le a szép veszprémi színházban. A nagyszabású megnyitó beszédet báró Hornig Károly veszprémi bíboros­püspök mondotta, utána Rákosi Jenő, az egye­sület elnöke beszélt, majd üdvözlő táviratot küldöttek a királynak. Az üdvözlő­ beszédek végeztével Fodor Oszkár olvasta fel a titkári beszámolót. Dr. Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke a Dunántúl műveltségi viszonyairól tartott előadást. Ezután dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőt az elhunyt Bezerédj Viktor helyébe egyhangúlag alelnökké választották. Végül gróf Apponyi Albert mondott nagy beszédet a magyar­ság jövőjéről. Rákosi Jenő elnök berekesztvén az ünnepi közgyűlést, a meghívott vendégek báró Hornig Károly püspök palotájában gyüle­keztek össze, ahol fényes lakoma volt. A fel­köszöntők sorát a házigazda, a bíboros-püspök vezette be, jóságos öreg királyunkat éltetvén. Délután 4 órakor az előkelő vendégek, kiket a veszprémi közönség szeretetének jeleivel hal­mozott el, elutaztak. — Pápáról az ünnepélyen dr. Antal Géza orsz. képviselő és Kis József esperes vettek részt. — A Petőfi-Társaság és tanfelügye­lőnk. A Petőfi-Társaság, mint Budapestről irják, a nagy beteg iróhoz, Vértesy Gyulához, tanfel­ügyelőnkhöz, abból az alkalomból, hogy a leg­utóbbi nagy­gyűlésen pályadíjat nyert versét betegsége miatt nem olvashatta fel maga, meleg hangú, szeretetteljes részvétiratot intézett. Külö­nösen megható az irat befejezése: „finom és mély lírai hangulatokból táplálkozó lelkedet ne rendítse meg a test betegsége, amely múló, erősítsen és vigasztaljon az a tudat, hogy gyö­nyörű költeményedet idézve, te az igazi utat már életedben elkezdted járni". Az iratot Herceg Ferenc elnök s az összes tagok aláírták. — Főszerkesztőnk új tisztsége. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének legutóbb tartott közgyűlése a harctéren levő laptulajdonos főszerkesztőnket, dr. Körös Endrét, a Szövetség felügyelő-bizottsági tagjává választotta. — A pápai választókerület szavazói. A pápai választókerület országgyűlési képviselő­választóinak 1917. évre érvényes ideiglenes név­jegyzékét a napokban küldte meg Veszprém­vármegye központi választmánya a városi tanács­nak. E szerint a Pápa városi I. szavazókör névjegyzékébe 1148­, a II. szavazókör név­jegyzékébe 1059 választó vétetett fel. Mint­hogy a város önálló választói jogát elvesztette, az így hozzácsatolt nemesszalóki és dákai sza­vazókörök választói névjegyzéke a következő­kép lett összeállítva. A nemesszalóki szavazó­körben: Nemesszalók 59, Pórszalók 26, Vinár 23, Marczalgergelyi 45, Külsővat 54, Mihály­háza 92, Mezőlak 135, Békás 24; a dákai szavazókörben: Dáka 119, Kéttornyúlak 45, Borsosgyőr 58, Pápadereske 50, Pápasalamon 106, Nyárád 199 szavazóval. — A pápai vá­lasztókerület szavazóinak összes száma tehát 3242. — Halálozás. Mesterházy László hely­beli ev. másodlelkészt és családját mély gyász érte. Apósa, Kiss János szombathelyi ev. lelkész, több fontos egyházkerületi tisztség viselője, el­hunyt. Temetése szerdán délután ment végbe Szombathely város intelligens társadalma és a környékbeli ev. lelkészek nagy részvéte mellett. A végtisztességadáson Pápáról is többen voltak jelen. — Csecsemővédelmi előadások: Dr. Kovácsics Sándor honvéd főorvos, lapunk múlt számában jelzett csecsemővédelmi előadásait hétfőn és kedden délután tartotta meg a város­ház tanácstermében. A csecsemő védelme tulaj­donképen az anya védelmével kezdődik; első napon tehát teljesen az anyavédelem kérdésével foglalkozott, előadván, hogy az anyának mihez kell alkalmazkodnia, mit kell és mit nem kell cselekednie, hogy a saját egészségét megóvja, a magzat egészséges fejlődését biztosítsa. A második napon a csecsemő ápolásának, gondo­zásának, táplálásának szabályait ismertette igen részletesen, összefoglalván mindazt, amit az anyának szent hivatása betöltésében tudnia kell. Ismertette ezeken kívül a csecsemővédő intéz­mények működését, amellyel sok-sok életet mentenek meg a hazának. A tanulságos elő­adásokat, melyek szakszerűségük mellett is könnyed modorban voltak tartva, a megjelent szépszámú hölgyközönség nagy figyelemmel hallgatta, s végezetül dr. Fürst Sándorné, a csecsemővédő bizottság tagja, szép szavakban mondott érettük köszönetet. — Közélelmezési bizottsági ülés. Múlt vasárnap d. e. hirtelenében egybehívták a köz­élelmezési bizottságot, hogy a városi sertéshús kimérésénél tapasztalt tűrhetetlen állapoton se­gítsen. Egyelőre mást nem bírt határozni a do­logban, csak azt, hogy a nagy torlódások elke­rülése végett negyedik hentesszéket is állítanak fel, még pedig a Csóka vendéglő hentesüzlet helyiségében, továbbá a húsadagok számát és súlyát is leszállítják, hetenkint egy személyre kétszer (és nem mint eddig 3-szor) 10—10 deka (s nem 15 deka) húst engedélyeztek. Azonkívül mind a négy hentesboltnak más-más szinti husjegye lesz s ezeket lehetőleg egyenlő arány­ban osztják el a vevők között, hogy egyik ki­mérésben sem legyen túlságos a vásárlók torlódása. — A népművészeti és háziipari kiál­lítás bezárása. Az eléggé nem dicsérhető ki­állítás tulajdonképpen vasárnap d. u. záródott be a fényesen sikerült tombolával. Ámde, a közkívánatnak engedve, a rendezőség még hétfőn és kedden is nyitva tartotta a kiállítást és hogy nem hiába, mutatja az, hogy az érdeklődés e napokon sem csökkent. Egyébként is a kiállítás minden tekintetben fényes sikert aratott. A ren­dezőség fáradhatatlan buzgalma meghozta a várt és megérdemelt eredményt. Ennek a valóban hazafias célú munkának nem egyedül a kiállítás anyagi, erkölcsi sikerében áll az érdeme, hanem főleg abban, hogy ez lesz a megteremtője Pápán és vidékén a nemzeti háziiparnak, amelyet a Magyar Védő Egyesület óta az egész országban annyira sürgetnek társadalom és a hatóságok és amely ipar nemcsak nemzeti jellegünket üti rá iparunkra, hanem a nép keresetének is egyik fő forrását fogja képezni. Ennek a szép jövő­nek reményében búcsúzunk a kiállítástól és e reményünk teljesülésének közelebbre hozásáért mondunk ismételten köszönetet a kiállítás rendezőségének. — A magyar kultú­ráért. A Dunántúli Közművelődési Egyesület felkérése folytán a városi tanács szombati ülésén 25 koronát szava­zott meg az egyesület támogatására. — Az ipartestület kérelme. A pápai ipartestület kérvénnyel fordult a városi hatóság­hoz, hogy a testületet anyagi támogatásban ré­szesítse. A testületnek ugyanis a háború folytán (tagoknak katonai szolgálatra bevonulása, tanonc­szegődtetések, szabadítások megritkulása stb. miatt) annyira megcsappant a jövedelme, hogy megnövekedett kiadásait a maga erejéből fe­dezni képtelen. Kérvényükben utalnak arra, hogy az ipartestület igen sok munkát végez, ami tulajdonképen a városi adminisztráció körébe tartozik, s amit ipartestület nemlétében magának a városnak kellene végeznie. Jogos tehát a ké­relem, hogy a köz érdekében végzett munkáju­kat a város közpénztára némileg támogassa. Felemlítik, hogy több város és törvényhatóság már ad évi szubvenciót a kebelébe tartozó ipar­testületnek,­ így Pápa városa a kérelem teljesí­tésével nem állana egyedül, hanem csak követné ezek példáját. Az akció különben országos, az Ipartestületek Országos Szövetsége kezdeménye­zésére indult meg, s igen valószínű, hogy a szubvencionált ipartestületek száma jóval szapo­rodni fog. — Pápa város tanácsa a kérvényre még — tudtunkkal — határozatot nem hozott.

Next