Pápai Hirlap, 1920 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1920-02-21 / 8. szám
Szerkesztőség: Liget utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. E szám ára 1 Korona. 8. szám. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A hivatalnok sora, 1920. febr. 19. A hivatalnok sora sohasem volt valami rózsás. Hogy a háborút hogy volt képes végigcsinálni, az máig rejtély marad. Annyi kétségtelen, hogy azoknak a hadi millióknak jelentékeny része, amelyek még mindig nem adattak vissza megfelelő nagyon tekintélyes percent erejéig az állampénztárnak s amelyek még szepegve várják a nemzetgyűlés hihetőleg minél előbb megtörténő törvényes intézkedését, azoknak a nehéz millióknak javarésze a hivatalnokok bőrén jött össze. Hogy a zavarok, amelyek a háború szerencsétlen kimenetele óta az ország gazdasági erejét megrendítették, a kommunizmus őrült pénzpocsékolása, a pénz teljes elértéktelenedése, mind-mind a hivatalnokot érintették legsúlyosabban, az bővebb mindazok fejtegetésre nem szorul. Ma közül, akik ez országban keresőkül tekinthetők, (kereső az, aki tényleg akar keresni, aki nem irtózik semmi tisztességes munkától, amiért pénzt kaphat) a hivatalnoknak / van a legnyomorúságosabb dolga. Öz az áruuzsora minden faja a legsúlyosabban érinti. Őt ha egy pár cipőért 700 K-t kénytelen kiadni (egy egész család ellátására adott egy havi fizetés!), nem talál, mint a gazdálkodó, kárpótlást abban, hogy viszont azért a sertésért, amibe summa summarum (sokat mondok) 2000 K-t fektetett bele, ma 10.000 K-t örömmel megadnak. Az áruuzsora ügyét a fővezérség vette kezébe. Hogy ez csak Budapestre szól-e, vagy a vidéket is bevonják az ellenőrzés keretébe, azt nem tudjuk. Ma még csak az élelmiszer-uzsora letöréséről van szó. Az első erélyes lépést hihetőleg követni fogja a többi is. Minden ipari és kereskedelmi cikk ára hasonlókép ellenőrzésre szorul. Ez nem csupán a hivatalnok, a kötött jövedelmű munkás, de az ország minden lakosságának egyaránt érdeke. Mint lapunk más helyén látható, helyileg — a vármegye területén — is történnek kísérletek a tisztviselők lehetetlen helyzetének orvoslása érdekében. De a hivatalnokoknak ami most kilátásban van, az még mind csekély segítség. A hivatalnok-osztály érdekében olyan különleges intézkedésekre van szükség, mely őket a teljes tönkremeneteltől van hivatva megmenteni. Ezek meghozatalát a nemzetgyűléstől várják. A veszprémi törvényszék kommunista bűnpörökben ítélkező ötös tanácsa három hónap után ezúttal másodszor kiszállott Pápára, hogy az itt letartóztatásban levő vádlottak ügyében a főtárgyalást megtartsa. A bíróság tagjai vasárnap, folyó hó 15-én kocsin érkeztek meg Veszprémből s másnap, 16-án a városháza nagytermében kezdődött meg a tárgyalás, mely naponta délelőtt 8-tól 12-ig s délután 2-től este 7-ig, olykor 8 óráig is tartott. Az ötös tanács elnöke most is Juraszek János törvényszéki elnök, tagjai pedig Korinszky Győző táblabíró, dr. Jánossy József, Kámen Manó, dr. Felméry Gyula törvényszéki bírák voltak, jegyzőkként dr. Vaskó Aladár, dr. Horváth Endre, Széky László bírósági jegyzők felváltva fungáltak. A vádhatóságot dr. Trompfer Ernő államügyész képviselte, kinek nagy gonddal elkészített vádiratait a bíróság a legtöbb esetben ítéletével megerősítette. A védők részben hivatalból voltak kirendelve, több vádlott ügyében azonban maga választotta védő fungált. Az első négy napban összesen 38 vádlott ügyét intézték el, amely nagy munka elvégzését egyedül az elnöknek a tárgyalások vezetésében megnyilvánult hatalmas tudása, nem lankadó erélye s a bonyolultabb ügyek kibogozásában megnyilvánult bámulatos gyakorlati jártassága tette lehetővé. A hét első négy napján letárgyalt ügyekről mai számunkban referálunk, míg a pénteki és szombati tárgyalásokról jövő számunkban hozunk tudósítást. Február 16. Szabadlábon levő Vecsey Ferenc 24 éves hírlapíró, a Munkás Újság április 29-iki számában megjelent „Harcra" című cikkéért osztály elleni gyűlöletre való izgatással vádolva állt a bíróság előtt. Dr. Auth Emil kirendelt védő annak figyelembevételét kérte, hogy a cikk a megtámadott ország védelmében íratott. A bíróság Vecseyt 3 hónapi fogházra ítélte. Imreh Albert 41 éves kataszteri főmérnöknek, ki a termelőszövetkezetnél műszaki osztályvezető volt, szintén a Munkás Újságban megjelent egy cikke miatt kellett izgatás miatt felelnie, mely cikkében éles szavakban izgatja a munkásokat a tőkések és nagybirtokosok elleni gyűlöletre. Védője, dr. Kiss Aurél annak figyelembevételét kérte, hogy a kommunizmus az integritás védelmének jelszavával indult meg s ez tántorította meg vádlottat. A bíróság Imreht 6 hónapi börtönre itélte, mit az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Komlós Sándor 23 éves volt tartalékos hadnagy a frontról levelet írt a Munkás Újság szerkesztőségének, melyben melegen gratulál a pápai júniusi ellenforradalom leveréséhez. Bűntett feldicsérésével vádoltatott, mivel azonban ez a bűncselekmény 3 hónap alatt elévül, a bűnvádi eljárást ellene megszüntették. Árvai Sándor 19 éves kéményseprő-segéd több vörösőrrel együtt augusztus 3-án Masszi István csizmadia mester házába erőszakkal behatolt s őt azért, mert előző nap a kommunizmus bukása fölött örömét, viszont a vörös őrök lefegyverzésére irányuló, az augusztus 2-iki kísérlet kudarca fölött sajnálatát fejezte ki, letartóztatta. Ezért a bíróság Árváit 2 évi fogházra itélte, melyet, mivel tette elkövetésekor még nem volt 18 éves, a kiskorúak börtönében kell kitöltenie. Bódai Imre 25 éves kőmives, volt vörösőr hatóság elleni erőszak elkövetésével vádoltatott, mert a pápai rendőröket lefegyverezte. Enyhitő körülményül tekintették, hogy junius 10-én a vörösőrség szolgálatából kilépett s aztán az államvasútnál becsületes napszámos munkát végzett, 3 hónapi fogházbüntetést kapott, ami azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vétetvén, azonnal szabadlábra helyeztetett. Őrffy Gábor vörösőrt, amiért Hegedűs István vendéglőst letartóztatta, az enyhítő körülmények figyelembevételével 1 hónapi fogházra, Koch János vörösőrt kétrendbeli zsarolásért és egyrendbeli személyes szabadság megsértéséért 1 évi börtönre ítélték. Tizenhat rendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolva állott a bíróság előtt Forgács László munkástanácsi tag, aki a proletárdiktatúra alatt a város közellátási hivatalának vezetője volt. A vádirat szerint, többek között jogtalanul elvett értékes játékárut helybeli szállítóktól, Weisz Samutól 25.000 K-t „zsarolt ki, Altmann Bernáttól ruhaárut vett el és üzleti helyiségét elfoglalta, Gerstmann Mórtól szappant és egyéb árut koboztatott el, Schönfeld Károlytól kékpénzt vett el és fehérre cserélte ki, Kunszt Henrikkel a leltározás díjaként fizettetett ki egy összeget stb. A bizonyítási eljárás csaknem az egész délutánt igénybe vette. Beigazolást nyert, hogy legtöbb esetben az inkriminált rendeleteket a direktórium adta ki, Forgács a pénzeket kezelte s ezekről rendes könyvet vezettetett. Erre a 16 vádpontból 14-et az államügyész elejtett, csupán az Altmann és Schönfeld-féle vádak tartattak fenn. Dr. Kiss Aurél győri ügyvéd védőbeszédében főkép annak figyelembevételét kérte, hogy Forgács a kommunizmus bukása után a kezelésében volt nagy pénzekről pontosan elszámolt. A bíróság Forgácsot másnap délután kihirdetett ítéletével az ellene emelt kétrendbeli zsarolás vádja alól felmentette. Február 17. Réfi István 43 éves földmunkás Felső- és Alsógörzsönyben mondott izgató beszédeket. A bíróság 6 hónapi börtönre itélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Mint a pápai forradalmi törvényszék tagja, azonban továbbra is letartóztatásban maradt. Varga Imre 46 éves földmivest, a vanyolai munkástanács elnökét, akit személyes szabad- kommunista bűnpörök tárgyalása. 1920 február 16.-20. — a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank. Egy részvény ára 105 k. I A Jegyezni lehet Pápán a ker. szoc. pártirodában, a Move-irodában s az összes keresztény egyesületekben. A