Pápai Hírlap, 1997 (10. évfolyam, 2-44. szám)

1997-07-01 / 19. szám

PÁPAI HÍRLAP Határidő előtt! (folytatás az 1. oldalról) - Laikus szemmel úgy tűnik, hogy rengeteg munka van még hátra. Bízik abban, hogy egy hét múlva itt valóban meglesz a műszaki átadás? - A kép, amit itt láthat jelen pillanatban - csalás. A befejező munkáknál több szakma dol­gozik egymás mellett és lát­szólagos rendetlenség van. Ám mindenki tudja, hogy itt meg­hirdetett átadás van és lesz is! - Milyen felújítási munkála­tokra került sor az eltelt néhány hónap alatt? - A munkálatok a ZÁÉV (Zalai Általános Építési Vállal­kozó Rt.) irányításával 1996. szeptemberében kezdődtek meg. Azóta teljes burkolatcsere történt, az egyik szárnyon egy, a másikon két födémcsere, tető­­héjazat-felújítás, faburkolat ké­szítés, teljes villamos- és fűtés rekonstrukció, a belső nyílás­zárók teljes cseréje, a Fő utcai homlokzati ablakok teljes cse­réje, a B. épületen és a belső udvari részen pedig azok rész­beni cseréje történt meg. Ezen kívül egy új telefonközpont és egy számítógép-hálózat is kié­pült a házban. - Mennyiben könnyíti meg az itteni jogászok jövőbeli munkáját ez az új technika? - Ebben nem vagyok szak­ember, de bizonyára nagyon fogja segíteni, hiszen a tárgya­lóban, könyvtárban ott lesz a számítógép, így a nagyon fontos dokumentumokat pillanatok alatt elő tudják hívni. - Tegnap láttam, hogy éppen kockakövet hozott egy teher­autó. Ezek hová kerülnek? - Kívül, a kapubejárati ré­szen és a belső udvarban kerül sor kiskockakő-burkolat készí­tésére. Ennek utolsó “simításai” folynak éppen. - Mikor költözhetnek be, illet­­ve “vonulhat be a Tisztelt Bíróság" a felújított épületbe? - Ezt pontosan nem tudom megjósolni. Mi július első nap­jaiban teljesen átadjuk a meg­rendelőnek az épületet, mivel a 30-i műszaki átadás után még bizonyos bútorozási munkák még hátra vannak. - Hány dolgozóval, milyen cégek közreműködésével sike­rült ezt a nagy munkát egy évnél kevesebb idő alatt lebo­nyolítani? - Javarészt 40-50 emberrel folyt a munka. Rendesen kivet­­ték ebben a részüket a pápai vállalkozók is pl. az ÉPSZOLG Kft. az Építőipari Szövetkezet kollektívája, az OPTIMUS Kft. Külön is szeretném kifejezni köszönetemet Éhárt László mű­szaki vezetőnek, aki az Építői­pari Szövetkezet dolgozójaként rendkívül alapos és színvonalas tevékenységével nagyban segí­tette munkánkat. Végül had mondjam el azt, hogy nagyon jól éreztem itt magam Pápán. Rengeteg segítőkész emberrel találkoztunk. Mi - zalaiak lévén - igyekeztünk itt is tisztességes munkát végezni. Ha voltak is konfliktusaink itt Pápán, azt sikerült az egymás iránti jóin­dulattal elrendezni megnyug­tatóan. A magam részéről talán annyit tehetnék hozzá: bizo­nyára e kölcsönös jóindulat és segítőkészség is hozzájárult a határidő előtt átadáshoz - gaz­dagítva városunkat egy szép, új épülettel. A felújítási munkák apró szépségeire, a belső helyi­ségek míves kivitelezésének leírására egy későbbi számunk­ban még visszatérünk. Végvári András A repülőezred nemzetközi kapcsolatai A különböző hírközlő szer­vek folyamatosan adnak tájé­koztatást a Magyar Honvédség egyre erősödő nemzetközi kato­nadiplomáciai kapcsolatairól. E kapcsolatok az egyes alakulatok napi életében is tetten érhetők. Nincs ez másként a pápai repü­lőezrednél sem. A közelmúltban Pető István alezredes, megbízott ezredparancsnok egy küldöttség tagjaként Finnországban szer­zett tapasztalatokat, melyekről egy másik írásunkban számo­lunk be. Ugyanakkor Sáfár Al­bert őrnagy vezetésével az ausztriai Zeltwegben Lanecker József alezredes, Samu István őrnagy és László Zoltán száza­dos mutatták be a MIG-21-est azon a nemzetközi repülőnapon, melyet a város fennállásának 850 éves, a légibázis megnyitá­sának 60. évfordulója alkalmá­ból (ez egyben az osztrák légi­erő napja is) rendeztek. Ezt kö­vetően itthon fogadták a szlovák légierő MIG-29-es ezredének SLIAC-ból érkezett küldött­ségét, melyet Celko Milan alez­redes, a szlovák légierő MIG- 29-es szemlélője vezetett. A közös repülések során navigáci­ós feladatokat oldottak meg. Ezen kívül a vendégek tanul­mányozták az ezred életét, ki­képzési rendszerét. Szabadide­jükben pedig megismerkedtek városunkkal is. A látogatás lényegét Celko alezredes így foglalta össze: “Jók az ilyen találkozások szakmai szempontból is, ki­cserélhetjük tapasztalatainkat, végrehajthatunk közös repü­léseket. S az ilyen találkozók növelik az egymás iránti bizalmat, hiszen a szomszéd országoknak törekedniük kell a jó viszony kialakítására az élet minden területén. Úgy gon­doljuk, hogy az együttműködést tovább folytatjuk. “ S valóban így is történt, hiszen szerdán négy darab MIG-21-es repü­lőgéppel, kötelékben a szlovák gépekkel Beke alezredes, Bocsi A Magyar Honvédség Parancsnokának, Vezérkari Főnökének vezetésével kato­nai delegáció tett látogatást június közepén Finnország­ban. A küldöttségnek tagja volt Pető István alezredes is, a pápai repülőezred megbí­zott parancsnoka. Visszaér­kezése után kérdeztük az utazás céljáról, a tapasz­talatokról. - Ott tartózkodásunk fő célja a két ország hadereje kö­zötti kapcsolatfelvétel, vala­mint a finn kiképzési rendszer megtekintése volt. Három na­pot töltöttünk el a skandináv országban, Helsinkiben lak­tunk, onnét repülővel illetve hajóval utaztunk a különböző bemutatók helyére. Milyen programokat szerveztek a vendéglátók? - Megnéztünk egy légibá­zist, ahol F-18-ast üzemeltet­nek. Érdekességként elmon­dom, ezeket a repülőgépeket finn gyárakban szerelték össze. A repülőgépvezetők és a műszaki állomány első cso­portját az Egyesült Államok­ban képezték át, a többieket Finnországban. A vendéglátók bemutatták a partvédelmi re­pülőgép- és hajóelhárító rend­szerüket, a békefenntartó erőkbe szervezett páncélgrá­nátos dandárokat. A napi köte­lező program este 23 óráig tartott. - Volt-e lehetősége az F-18-as repülőgépet kipró­bálni a finn légtérben? - Sajnos repülésre alkal­matlan volt az időjárás. A tervezett légibemutató is elmaradt. - Milyen különbséget látott kiképzési rendszerükben a hazaival összehasonlítva? - Náluk a sorkatonai idő 11 hónap. Az újoncok gyakorla­tilag a nap 24 órájában el van­nak foglalva. Az esküig, azaz az alapkiképzés befejezéséig ami 2-3 hónapig is eltart, na­gyon ritkán, kétszer, három­szor tudnak csak eltávozni a laktanyából. A tiszti beiskolá­zásuk is más mint a miénk. Csak azok nyerhetnek felvételt a katonai főiskolára, akik a sorkatonai időt letöltötték. Egy évig azonos a kiképzésük. Mindenki ugyanazt tanulja. Azt követően szakosodnak a haderőnemnek megfelelő szakterületre. Kiképzési repü­léseikre jellemző a feladatori­entáltság, a körzet adottsá­gainak maximális kihaszná­lása, az extrém, szélsőséges időjárási viszonyok közötti magabiztos üzemeltetés. Tomena alezredes, Kolozsi őrnagy, repülőterére, ahol vendéglátó- Takács százados és Hárs­­kkal együtt további feladatokat Finnországi tapasztalatok 5 Gumijavítástól a kuplungtárcsákig Szabó Tibor 1953-ban szü­letett Pápán, és azóta is váro­sunkban él. Az általános iskola befejezése után a szombathelyi Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. Ezt követően az Elekthermaxrban helyezkedett el, 20 évig oszlopos tagja volt a Vasas focicsapatának, mint középhátvéd. A 70-es évek végén került az AFIT-hoz, ez idő alatt már másodállásban dolgozni kezdett Papp József gumismesternél, ahol később főállásban is beosztást kapott. Az ott eltöltött évek életének későbbi alakulásában is döntően hatottak. 1979-ben megnősült, Ruip Gabriella női szabóval kötött házasságot, a frigyből két lánygyermek született, közülük az idősebb épp a napokban tudta le sikeresen az érettségi vizsgát. A Papp gumis­­nál leszolgált évek hatására indult el az önállóság rögös útján 1984-ben. Az ehhez szükséges mun­kaeszközöket, szerszámokat még korábban Kárpáti Béla volt autószerelő készletéből vásá­rolta meg. A kezdetben Szabó Tibor esetében is sűrűn hal­mozódtak a gondok: a műhely megépítése, az érdeklődés fel­keltése, a piac kialakítása nem kis energiáját emésztette fel. 1987-től már teljesen önálló vállalkozó lett, fokozatosan bár, de az üzlet is kezdett beindulni. Mindennemű fékpofa, kup­lungtárcsa felújítását végzi: mezőgazdasági vontatókon, targoncákon, kisteherautókon, utánfutókon és pót­­kocsikon, s ezek mellett ide kötődő egyedi munkákat is elvállal. Széles körű tevékenységét nem éppen szokványos homokfúvással fe­jeli meg. A Pápai Ipar­testületnek 1984 óta tagja, 1995-től elnökségi tagnak is megválasztotta a testület. Mun­káját eddig kétszer jutalmazták kitüntetéssel. Hobbija a sző­lészet, borászat, az Öreg­hegyen 1100 négyszögöles telken gazdálkodik, ami egyben a hétvégi kikapcsolódást, szóra­kozást is jelenti számára. Vak Szabó Tibor Fotó: Babos Társadalombiztosítási változások Az Alkotmánybíróság határozatai (folytatás az 1. oldalról) A második határozat azon személyeket érinti, akik heti 36 órás elfoglaltsággal járó főfog­lalkozásuk mellett egyéni vál­lalkozók, vagy társas vállal­kozás személyesen közremű­ködő tagjai. Nekik - ha a vállal­kozásból az elmúlt évben jöve­delmük nem származott - 1997. január 1-től nem kell társada­lombiztosítási járulékot fizet­niük. Az Egészségbiztosítási Pénztár hivatalból felülvizs­gálja ezeket a számlákat és gondoskodik az eddig befolyt járulék jóváírásáról. Azon vállalkozóknak, akik 1997-ben váltottak, illetve váltanak egyé­ni vállalkozói igazolványt és mellette van heti 36 órás elfoglaltságot adó munkaviszo­nyuk, a kezdés évében a mini­mális bér alapulvételével kell fizetniük a járulékot. Társas vállalkozások sze­mélyesen közreműködő tagjai esetében a személyes közremű­ködés alapján kiosztott jöve­delem képezi a 39 % + 6 %-os járulék alapját. Amennyiben nincs ilyen jövedelem, nem kell járulékot fizetni. Fontos tudni, hogy a főfoglalkozású vállal­kozók járulékfizetési kötelezett­ségét nem érintette a határozat. A harmadik határozat január 1-vel hatályon kívül helyezte azokat a szabályokat, amelyek szerint a 27 %-os osztalék adó­alapja is alapja a társadalom­­biztosítási járuléknak. Az Alkotmánybíróság ne­gyedik határozata egy kevésbé közismert társadalombiztosítási jogszabályt, a szerzői díjak utáni társadalombiztosítási­ és nyugdíjjárulék fizetési kötele­zettséget érintő jogszabályt helyezi hatályon kívül 1997. december 13-tól. Van mit megmutatnunk A közelmúltban lapunk is hírt adott a városi Tourin­­form iroda megnyitásáról. A Nemzetközi Játékfesztivál eseményei között vissz­­hangtalan maradt az iroda avatása, éppen ezért most igyekeztünk részleteket meg­tudni Heszlerné Lelkes Ildi­kótól, az iroda vezetőjétől. - Az utazási irodák célja a minél magasabb nyereség elérése, ezzel szemben a mi irodánk nonprofit, szolgáltatá­sait díjtalanul nyújtja az azokat igénybe vevőknek. Ha műkö­déséből mégis képződne ered­mény, akkor azt visszaforgatja tevékenysége színvonalának javítására. Legfontosabb fela­datunk az érdeklődők infor­mációval való ellátása. Az irodánk egy országos hálózat része, s a közeljövőben az is a feladatunk lesz, hogy össze­­gyűjtsük a városnak és kör­nyékének a szálláshelyeit, ven­déglátóegységeit, programjait. Ezek az adatok bekerülnek majd egy országos adatbázisba, s elméletileg az ország másik végében is napra készen tudják a pápai programokat ajánlani, mint ahogy mi is tudunk majd tájékoztatást adni például a hódmezővásárhelyi progra­mokról is. - Mit tart a legfontosabb teendőnek az idegenforgalom területén? Min kellene a leginkább változtatni azért, hogy a város és polgárai is profitáljanak a külföldi turistákból? - Pápán a fogadási feltételek jók, a távlatok - például a repülőtér vegyes hasznosítása - pedig sokat ígérőek. Az a legfontosabb, hogy a jobbára Pápán csak megálló, s egy rövid - Belvárost, a Kékfestő Múze­umot érintő - séta után tovább­induló turistát a városban tartsuk. Van mit megmu­tatnunk, budapesti, balatoni kirándulással, a környéken hoz­záférhető szolgáltatások (lovag­lás stb.) beiktatásával akár egész hetes programot is tudunk ajánlani. Mindenképp fontos­nak tartjuk a falusi turizmus fejlődését, fejlesztését, ezen a területen óriásiak a lehetőségek, de sok még a tennivaló is. A turisták már felfedezték az irodát Fotó: Babos

Next