Pápai Ifjusági Lap, 1885-1889 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1886-09-30 / 1. szám
1. szám. Pápa, 1886. szeptember 30. Második évfolyam. IFJÚSÁGI LAP Előfizetési dl i.je^.v egész iskolai évre 1 Fr*tr>0 kr. : Az „Ifjúsági képzőtársulat" pártfogása mellett. Szerkesztőség : A főiskolai új épületben. PAPAI Megjelenik minden hó 15-én, október és márcziusban 31-én is. Itósi felhívás: A „PÁPAI IFJÚSÁGI LAP" második évről egész iskolai évre 1 frt 50 kr, mely alyamát kezdte meg. Tisztelettel felkérjük if- szerkesztőségnek czimezve a főiskolái új épüluságunk barátait, hogy vállalatunkat párlethez küldendő. tolni szíveskedjenek. — Előfizetési díj A SZERKESZTŐSÉG. —cvM^V^— Előszó. Kis lapunk jelen — nagyobbított— alakjában ezen tanévben második évfolyamába lép. Mult évi fennállhatása ugy hisszük megmutatta életrevalóságát, megmutatta azt, hogy van az ifjúságban annyi nemes törekvés, hogy az iskolai elfoglaltság és képzőtársulati munkásságon kívül képes még annyit teremteni, hogy egy — a közönség előtt jó hírnevét biztosító, munkakedvét bizonyító — lapot is el tud látni olyan szellemi termékekkel, amelyek — ha örök műbeccsel nem bírnak is —de az elolvasást mindenesetre megérdemlik, s a törekvésért elismerésre méltók. — Sőt nem lehet dicsekedésnek nevezni azt sem, ha azt mondjuk, hogy több czikkben, különösen a szépirodalmi részben itt-ott valódi tehetség csírái is fedezhetők fel.— Míg a tudományos értekezések és szépészeti fejtegetések, ha nem feleltek is meg minden ízükben a kellékeknek, de elfogulatlan elismerésre bizton számíthattak. Csudálkozni azonban e különbözeten éppen nem lehet, ha meggondoljuk, hogy a fa is előle virágzik, s csak később szolgáltat jó ízű gyümölcsöket. Lapunk alakja és tárgyi beosztása ugyanaz marad, vagyis tartalmát mindig valamely alkalomszerű, vagy közérdekű, de leginkább iskolai ügyet tárgyazó vezérczikk, komoly irányú értekezések, a tárczában költemény, beszély vagy karczolat, s végig iskolai hírek fogják képezni. Czélunk, hogy az ifjúság törekvő tagjainak ösztönt, buzdítást adjunk a munkálkodásra és minden irányú önképzésre, a mi — ha tekintjük egy ifjúnak nemes ambiczóját, s ide vesszük azon körülményt, hogy lapunk tartalmának nagyobb részét tervszerint értekezések fogják képezni, melyeknek megírására hosszabb munka, komolyabb s kitartóbb tanulmány, búvárkodás szükségeltetik — egy nyilvános lap szerkesztése által nagyban előmozdittatik. Mert hiszen, ha tér nincs engedve, hol egyegy ifjú munkálkodását érvényesítse, s törekvéséért némi elismerésre számíthasson: aligha fog egy terjedelmesebb munka megírásához; alig határozza el magát— legalább kevés — arra, hogy a tudomány mezején a kiszabott munkán kívül saját jókedvéből, önakaratulag is felkeresse és ápolja az ismeret virágait. Míg így a mások szorgalmát, s a szorgalom eredményét látva, önérzete sugallatára megkedveli a munkát, értékesíti szellemi tehetségét. i