Pápai Közlöny, 1920 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-25 / 4. szám

Közérdekű lap^^tle* hetilap, a Megjelenik min d«H vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 30 K, félévre 15 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 50 fillér. Lapt­ulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. T Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 21. szám alatt. Az erdélyiekért. A hazánkat ért csapások egyik legsulyo­sabbika az, hogy Szent István országát fegy­verünk kettétörése után idegen megszálló hatal­mak lepték el, megcsonkították területünket, hazánk nagy részét magukhoz ragadták. Ez a jelenség még abban az esetben is fájdalmas és kétségbeejtő lenne, ha az idegen állam az embe­riség követelményeit e szerencsétlennel szem­ben kötelező gyöngédséget mindenben szem előtt tartaná. ságot Nem ezt láttuk azonban. Olyan zsarnok­tanúsítanak a megszállott részeken az idegen államok közhatalmának birtokosai, olyan elnyomást szenvednek ottani véreink, amelyre a világtörténelemben alig van példa, amely azon­ban sok vészt látott nemzetünk múltjában már többször ismétlődött. Talán legsúlyosabb erdélyi véreink hely­zete. Az az idegen faj, amely évszázadok óta igyekszik Erdély uralmát magához ragadni, amely 1848-ban is ártatlan aggastyánok, nők és gyermekek kiirtásával szennyezte be kezét, amely a világháború után is akkor támadott meg bennünket, amikor mind a két kezünk nemesebb ellenséggel való háborúban volt el­ a­foglalva, most is hű maradt önmagához és a nemzeti, gazdasági, kulturális elnyomás minden eszközével, az egyes magyarokkal szemben gyakorolt kíméletlen kegyetlenséggel törekszik célját megvalósítani. Nem csoda tehát, ha Erdélyből, különö­sen az üldözött, megélhetési lehetőségét vesztett középosztály már a tömeges kiutasítások előtt is megindult, hogy a meg nem szállott része­ken várja be sorsának jobbra fordulását. Ez a menekülés óriási méretűvé fajult most, amikor a románok a legnagyobb erőszakkal, kegyet­lenséggel télvíz idején utasítják ki az összes magyar tisztviselőket, lelkészeket és az erdélyi közélet egyéb jeleseit. Szivet tépő jelenetek vannak napirenden. Sokat szenvedett véreink, akik közül nem egy testi épségével és valamennyi egészségével adózott a hazafiság oltárán, jövőjük felől teljes bizony­talanságban, az éhséggel, hideggel küzdve, vasúti kocsikban és hasonló rossz elhelyezés­ben tűrik sorsukat. Dunántúl kormánybiztossága Dunántúl né­pének mindig bevált áldozatkészségéhez fordul az erdélyiek érdekében. Nekünk, akik hasonló megpróbáltatásoktól meg voltunk kímélve, utolsó falatunkat, tűzhelyünk hamvadó parázsát is meg kell osztanunk erdélyrészi honfitársainkkal. Fel­kéri a törvényhatóságot, indítson mozgalmat az erdélyi menekültek lehető jó elhelyezésére, meg­segítésére. Vonja bele ebbe a hazafias és jó­tékony munkába a társadalom minden rétegét. Azoknak, kik a társadalom legtöbb előnyét él­vezik most is, a legnagyobb áldozatkészséget kell tanúsítaniuk, de ne vonja ki magát az ál­dozat terhe alól a Dunántúl legkisebb faluja, legszegényebb fia sem. Városi közgyűlés. — 1920 január 22. — Városunk képviselőtestülete múlt csü­törtökön délelőtt 9 órakor közgyűlést tar­tott. Dacára, hogy a tárgysorozatban fon­tos tárgyak voltak napirendre tűzve, a képviselők csekély érdeklődésére vall azon körülmény, hogy mintegy 25—30-an je­lentek meg a közgyűlésen. A határozatok nagyrészt az állandó választmány és a pénzügyi bizottság javaslatai alapján nyer­tek elintézést, kivéve a Németh Dezső gyógyszertárának áthelyezése ügyében, úgy a tanács, valamint a közegészség­ügyi bizottság ellenvéleményezése dacára, az áthelyezésre az engedély megadatott. A közgyűlésből kifolyólag, a polgármes­ter javaslatára, távirati úton tiltakozó fel­irat intéztetett a kormányhoz, a meg­alázó és tönkretevő béke feltételei ellen. A tárgysorozat pontjait dr. Uzonyi Kál­mán h. polgármester általánosan feltűnt szakszerűséggel referálta. A közgyűlés lefolyásáról a követ­kezőkben számolunk be: Dr. Tenzlinger József elnöklő pol­gármester miután üdvözölte a megjelen­teket, éles színekkel festi le az országun­kat tönkretevő békefeltételeket, indítvá­nyozza, hogy a közgyűlésből kifolyólag a kormányhoz tiltakozó felirat küldessék, mely felirat szövege fel is olvastatott. (Lapunk más helyén közöljük). A képviselőtestület helyesléssel fo­gadta a javaslatot, mire polgármester az ülést m­egnyitó és a jegyzőkönyv hitelesí­tésére felkéri Bottka Jenő, Meisel József, Giczi Gábor és Tar Gyula képviselőket. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvas­tatván, észrevétel nélkül tudomásul vé­tetett. A múlt ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása után a polgármester elnöki elő­terjesztéseket jelentett be. Az elnöki be­terjesztések során, újbóli székfoglalását jelentette be, kegyeletes szavakban el­parentálta elhunyt ifj. Schlesinger Mór városi képviselőt és tudatta, hogy a vá­rosházánál a karhatalmi különítmény ál­landó őrséget állított fel. Miután még Meisel József apátplé­bános meleg szavakban üldvözölte a pol­gármestert újbóli székfoglalása alkalmából, áttértek a tárgysorozati pontok tárgyalá­sára. I. A hadügyminisztérium 29992/1919. sz. rendelete katonai nyilvántartó hivatal szervezése ügyében. A képviselőtestület a városi tanács javas­lata alapján a katonai nyilvántartó hivatal helyi­ségéül a volt mérnöki hivatalt jelölte ki, s a szükséges berendezési tárgyakat a hivatal ren­delkezésére bocsájtja. II. Alispáni rendelet néhai Wohlmuth János iskolai alapítványa ügyében, arra vonat­kozó tanácsi javaslat. A képviselőtestület a városi tanács javas­latára az alapítólevél pótlásakép elhatározza, hogy az alapítványt községi polgári fiúiskola céljaira fordítja. III. Alispáni rendelet dr. Böhm Zoltán ügyvéd úr árvaszéki tanácsnoki teendők alól való felmentése s helyébe dr. Uzonyi Kálmán eddigi h. polgármester helyettesítése iránt. A képviselőtestület az alispán rendelke­zését tudomásul veszi. Egyben elhatározza, hogy az összes, üresedésben levő állások betöl­tésére nézve az alispánnál az intézkedéseket megteszik. IV. A városi tisztviselők, segéd- és kezelő­személyzet fizetési pótlék ügye. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatára a kimutatás 1—21. sz. alatt felso­rolt tisztviselőket 1920 január 1-től kezdődő hatál­lyal az 1920. év tartamára egyenként havi 200 kor., a kimutatás 22—62. sz. a­ felvett alkalmazottakat havi 100 koronában részesíti azzal, hogy Pápai Lajos állatorvos és Szalay János vágóhídi felügyelő pótléka a vágóhídi jövedelem, Ónody Dezső h. főmérnök s Hut­flesz Jenő díjnok pótléka pedig a kövezetvám terhére lesz elszámolandó. A házipénztár ezek szerint 92.400 koronával lesz terhelve.­­ Egy­ben kimondották, hogy a tisztviselőket egész napi vidéki kiküldetésnél 120 korona, félnapi kiküldetésnél 60 korona pótdíj illeti meg. V. Polgármesteri indítvány pénzintézetek kijelölése iránt. A képviselőtestület a hagyományos szokás szerint a helybeli három pénzintézetet jelöli ki. VI. Ugyanaz az esküdtek alaplajstroma össze­írásához két képviselő tag kiküldetése iránt. A képviselőtestület dr. Adorján Gyula és dr. Molnár Imre v. képviselőket bízza meg a lajstrom összeírásával. VII. Meinhardt Vilmos bányaigazgató javas­lata a noszlopi szénbánya átvétele ügyében. A képviselőtestület a tanács javaslatára érdemileg akkor fog ez érdemben határozni, fia Meinhardt bányaigazgató úgy a döbrentei, vala­mint a noszlopi szénbányára eddig kiadott költségeket megtéríti. Az eddigi költség 173.381 koronát tesz ki. VIII. A tanács javaslata a rendőrség céljaira adandó állami hozzájárulás és felemelt fizetési különbözet megtérítése ü­gyébe­n. _ A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy a rendőri illetmények fedezésére többszöri szer­gető felterjesztésre a belügyminisztertől válasz nem érkezett, sőt kilátásba sem lett helyezve, ez érdemben a polgármestert és rendőrkapitányt Budapestre küldi, hogy személyesen intézzék el az ügyet.

Next