Pápai Lapok, 1874 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1874-09-12 / 20. szám

meg. Minden községben kell lenni elemi iskolának, — a túlnyomóan földművelési üző helyeken felsőbb nép­iskolának, — a vegyes foglalkozású községekben pol­gári iskolának, — a túlnyomóan iparos, kereskedői na­gyobb városokban ipar- és reáliskoláknak. Ezért rendeli a népiskolai közoktatásról szólló tör­vényünk 1868. XXXVIII. B. 59. §., hogy „oly falvak és városok községei, melyek keblükben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állítani és tartani fenn." Tanítványaikat szedik pedig a­­> osztályú népiskolai tanfolyamot végzett 12 éves gyermekekből (62. §). Mert India a törvényalkotó, hogy 5000-ig ter­jedő­­ népességű községeink, jobbára és túlnyomóan, csak földmiveléssel foglalkozó családok társult testülete. Míg ellenben ugyanazon törvénycikk 0. 67. §-a meg­halnia, hogy ..nagyobb községek, melyeknek a ii y a g i e r e j e e n g e d i. k ö t e I e s e k f e 1 s ö b b n é p- i­s­ko­l­a h­e­l­y­e­tt po­l­gár­i i­sk­o­lá­ka­t á­ll­í­tan­i és t­a­r­t­a­n­i f­e Jn­i a k­ö­z­s­é­g l­a­k­o­s­a­i s­z­á­m­á­r­a, f­e­l­e­k­e­z­e­t­i k­ü­l­ö­n­b­s­é­g n­é­l­k­ü­l" vévén növendékeit (69. §.) a népiskola első négy osztályát elvégzett gyer­mekek közül. Mert ismét tudta a nemes szellemű tör­vényhozó, hogy a nagyobb községek, az 5000 népes­ségen felül, hasonló körülmények között, nagyobb anyagi erővel is rendelkezhetvén, és a földműveléssel foglal­kozókon kívül polgárai között lévén számosan iparosok és kereskedők is, és hogy így mindenek szükségei kiesé­sfe lelh­essenek, rendelte ezek keblében a ma­g­a­s­­ p­o­l­g­á­r­i i­s­k­o­l­a f­e­l­á­ll­í­t­á­s­á­t. Hogy menynyire helyesen, a magunk saját szük­ségei felmutatásával reményijük a legvilágosabban be­bizonyíthatni. P. Szabó lűírál. Pápa város képviselő (pstületének 1IST4. évi szentruilus­ 1)-én (ártott rendkívüli közgyűlési*. Elnök: Woita Jó­z­sef polgármester. Jegyző: Si­gx Bolili/isár M­­jegy/ő. Olvastatott a kor. honvédföldbiztosság­ megkeresése a tiszt lakások biztosítása tárgyában. Mihez képest elhatároztatott, hogy a 71-dik honvédzászlóalj tisztjei részére a lakbéreknek az ál­lam­ részéről az e végből kiküldött vegyes bizottság­ által meg­állapított állag­ szerint teendő megtérítésének feltétele alatt, a 72. zászlóalj tisztjei részére pedig az eddigi mód szerint fog a vá­ros lakásokról­­­­ a törvényhozás intézkedéséig — gondoskodni. Felolvastattak s tudomásul vetettek a tenyész kancák ki­vitele iránti utasítást és a katonaság élelmezési szabályait tár­g­yazó ministeri intézmények, — továbbá az iskolaszék tagjai vá­lasztására beadott szavazati lapok felbontása végett kiküldött bizottságnak a szavazás — lapunkban már közlött — eredmé­nyéről; a megyei főorvosnak a múlt évi cholera járványról; Ri­kóty József számvevő és Baráth­ Ferenc árvaszéki tanácsosnak az árvatartalék alap átvételéről és a számadást vizsgáló bizott­ságnak a múlt évi számadás vizsgálásáról szólló jelentéseik, — végre a b. füredi szeretetház igazgatóságának, 5 árvának az intézetbe tett felvételére vonatkozó, értesítvénye. Olvastatott a városi tanácsnak a l­tis árszabás behozatala, iránti előterjesztése. Az indítvány, szavazattöbbséggel elfogad­tatott. A határozat kimondása után Brader­­ Sámuel a képviselő­testületet határozatáért kiskorúnak nevezvén, komolyan megrova­tott s a megrovás jegyzőkönyvbe igtattatni rendeltetett. Előterjesztetett d­r. Lövey László és Drottlieb Samu képvi­selőknek az ebadó behozatalát célzó indítványa, mely azonban pártolásra nem talált. Felolvastatott a megyei hatóság értesítése a közmunka k­f­osztásáról. Arra nézve, váljon a városra eső közmunkának ön­állólag teljesítése és a városiak által befizetendő váltságdíjjak külön kezelése nem volna-e előnyö­sebb az eddig gyakorlatban volt intézkedésnél, a tanács és Vághó János képviselő vélemény­adásra fel­hivattak. Bemutattatott Xcuma­n­ Jakab kérvénye, utcatérfoglalása, iránt. A kért. terület f ölenként 10 Zrt. váltságdíj mellett áten­gedtetik. Olvastatott Müller Móric felfolyamodása a birság­gal lett, megrovatását és apró marha vágásra kért iparengedély megta­gadását tárg­yazó tanácsi végzések ellen. A beadvány halmozott levén, folyamodónak visszaadatni rendeltetett. A jegyzőkönyvet Pék Antal, Rózsa István, Timár Elek, Vághó János és Vághó László képviselők fogják hitelesíteni. K. S. : A pápai tagosítás. Vannak emberek, kikkel részint velük született ko­nokság, részint nehézelmüség miatt, soha, semminemű compromissumra lépni nem lehet, mert az ilyenek, még ha nagy nehezen utóbb belátják is, hogy nincs igazsá­guk, de önh­ni­ségük nem engedi, hogy téves nézeteiktől elálljanak,, hanem egész elkeseredéssel küzdenek mind­addig, míg a gyümölcstelen harcban másokkal együik; magukat is tönkre teszik. Oly emberek miatt nem jö­hetett létre a lagositási egyezség is, mert a közön­ség nagyobb része sokkal hajlandóbb az á­ru­l­­­á­s­o­k­n­a­k h­i­t­e­lt a­d­n­i, mint a valót tanulmá­nyozni és megismerni, mivel, a képtelenségekben hivés édes ábrándokba ringatja, a valóval pedig kénytelen számot vétni és m­agát ahhoz alkalmazni. Most azonban már az ábrándoknak, azt hiszem, vége van, mert az első bírósági ítéletet megkaptuk, mely hogy magában véve rossz, avvagy a törvényekkel el­lenkező volna, azt határozottan állítani nem merem. De egybevetve a felsőbb bíróságilag megsemmitett egyez­séggel, avagy a méll. uraság részéről lett utóbbi aján-

Next