Pápai Lapok, 1874 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1874-08-02 / 14. szám

A pápai jótékony nőegylet, lövész- és ismeretterjesztő egylet és még a pápai önkéntes tüzoltóegylet A lap szellemi részét­ illető közlemények a szerkesztő­ lak­ására : kápolnatér 124­0. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszós­zámlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj­chitS íILXX­Ol úr könyvkereske­désébe, megyeházzal szemben, intézendő!.. Pápa, 1874. aug. 2. 14. sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, vasárnap, egy igen. Tartalma! Tű­zoltóegyleti ügy. — Korunk tár­sadalmi ránya Vili.. — Városi közgyűlés. — Rosz szokásaink II. — Válasz a szegényügyre. — S­.iriigy és hazafiság. — Mer­kúr-kör tagjaihoz. — Törvényszéki csarnok. — Pi­­tőfi Sándor: Petőfi emlékezete. — A boszú. — Levelek a fővárosból. 11. Színházi szende. — Különfélék. X Előfizetési díjak­: Félévre 5 fr. Negyedévre 1 fr. 50 k. A h­ir»d­etési d­íjak­ a három­szori hasábozoftc sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 6 kr. háromszori hirdetésnél 4­ kr. és a többszöri hirdetés­nél lehető árleengedéssel számítanunk. .Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Tűzoltóegyleti ügy. T­isztelettel tudatom a „pápai önkéntes tüzoltóegylet" t. tag­ijaival, hogy ezután minden, az egylet tagjait illető fölhivá­t­sok, rendeletek és utasítások, úgy szinte az egyletet érdeklő cikkek e lapokban fognak közöltetni. A f. évi jul. hó 25. tartott választmányi ülés határozata folytán közli S­z­o­k­o­l­y Ignác­z egyleti főjegyző. Korunk társadalmi iránya. VIII. Azon népeké a jövő, kik a keresztyénség világ­újító elveit, nemes társadalmi eszméit felfogják, s azo­kat egyéni és polgári, állami és társadalmi életviszo­nyaikban életbeléptetni törekednek. — Sokan is igy vé­lekednek, h­ogy a keresztyénség legelső hatásában mint a politikai államszerkezet negaciója lépett fel; azon­ban ily állítás még mind­eddig bebizonyításra vár. — A keresztyénség alapelveinél fogva, csak az állami ön­kénynek, a műveletlenségnek, butaságnak, tudatlanság­nak, babonának és rabszolgaságnak ellensége, ellenben az államot, közjóra irányuló működésében, mindenütt tá­mogatja; sőt valódi hivatásának, a közboldogság, sza­badság, állandó béke nagy művének megvalósításában, a politikai hatalomnak mindenkor segédkezet nyújt. A keresztyénség azt akarja, hogy az állam ne az elnyomásban, de a szabadság s kultúra áldásainak egye­temessé tételében keresse a maga dicsőségét. Így jött létre az új kornak egyik legmagasztosabb vívmánya a jogállam- eszme, mely mint hatalom feladatául azt tű­zte ki magának, hogy a p­o­l­i­t­i­k­a­i j­o­g­o­k­a­t a n­é­p­p­e­l egy­ü­­tt gyakorolja. A képviselők­, a parla­mentáris kormányrendszer iránya és alapelve nem lehet más, mint a kulim-viszonyok folytonos fejlesztése, a köz­oktatási állapotok nem szűnő, sőt a kor követelményei, a paedagogia elvei szerinti folyvást előrehaladó foko­zatos javítása. „Az általános nevelés szükséges min­denki számára — mondja. Jul­es Simon — mert spe­ciális hivatásunkon felül van egy általános hivatásunk is: a h­u­m­a­n­i­t­á­s. Nevelni­­e dicső jelszó van ma feljegyezve mind a j­ogá­ll­am, min­d a modern t­ársad­a­l­om zász­lójára; a nevelés magasztos eszméje magába öleli az egész embert, ennek testi, lelki, anyagi és szellem­erkölcsi összes tehetségeit Szellemkarjaival átkarolja az állami és társadalmi élet, az összes műveltség és pol­gárisodás minden téréit. — Magas eszmékért lelkesülő századunk eléggé által látta már azt, hogy önálló ne­velés s műveltség nélkül az eg­resek élete csak céltalan vergődés, míg az állam és társadalom hivatása magas­latát megközelíteni nem fogja soha. A rendőrállam csak vak engedelmességet kívánt polgáraitól, a jogállam pedig akkor érezte át és fogta fel kellően hivatását, midőn a nevelés által oda képezte tagjait, hogy azok a jogok és kötelességek közti egyensúlyt mindig képesek lesznek felfogni.— Jul­es Simon sze­rint: „Nevelni, férfiúvá fejleszteni egy gyermeket annyi, mint felvilágosítani, megszilárdítani akaratát. Ezen örökké igaz tan alkalmazása annyival szükségesebbé vált, mi­nél inkább fejtésnek indult a politikai szabadság. A férfi társadalom élete sokkal szűkebb körre szorítkozott: a család, barátság, szomszédság kötelékeinek magasabb 14

Next