Pápai Lapok, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-07 / 32. szám

PAPAI Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet­, az ismeretterjesztő- lövész-és ön­kényt­es tüz olt 6­e­o*y 1­et A lap szellemi részét illető közlemények s sc erjesztő 1 álcás ár*a : Anna-tér 124­6. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszól­amlások , a kiadói teendőkkel megbizott Waj­d­ics N­ár­d­ úr könyvkereske­désébe, megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápa 1875. nyárutó 7. 32. sz Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy igen. Tartalma : Zárdai nevelés. — Városi közgyűlés. — A polgári házasság. — Az Eötvös alapról. — Törvényszéki csarnok. — Optimismus és pessimismus.. — Pápai h. h. főiskolai önképzőkör. Vadrózsának nyíló bokra. — Mire gondolkodni kezdünk. — Külön­félék aHŐJfizetési d­íjak­: Egy évre C fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 Ir. SO k A l­ir*d­elési díjak­ a három­szori hasábozott petit sorért egyszer hirde­tésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. három­szori hirdetésnél 1 kr. és a többszöri hir­detésnél lehető árleengedéssel számítatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. A zárdai nevelés, komoly irányú hírlapirodalom nagy fontosságú fel­adata abban öszpontosul, hogy az emberiség ál­ta­lá­­nos éle­térd­ekeit s közvetve az egyes világpol­gárok egyéni jóllétét is elősegítse s helyes irányban haladásra serkentse, úgy az összességet, valamint az egyest is. Soha sem szabad a sajtónak szűkebb látkör­ben mozognia, sohasem osztály, vagy pártérdekért küz­denie. Az egyesek fokozatos kibontakozását a balítéle­tek, téveszmék és hamis képzeletek zűrzavarából csak közvetve létesítheti, a mennyiben oly elveket segít győ­zelemre, melyek a társadalom üdvös továbbfejlesztésére vezetni képesek s magasabb igényeknek megfelelen­dőnek. Nem is szabad tehát a sajtónak őszinte s komoly törekvését azért, mert a látszat ellene szól, elítélni. Ő az igazságot, melyért küzd, nem oszthatja különféle mérték szerint s nem is hallgathat, ha szólni kell. Mai tárgyunkat is az igazságosság, a­ szükséges­ség és a társadalmi jólétre irányzott őszinte óhajunk mondatolja tollúnk alá. Egy idő óta ugyanis azt tapasztaljuk, hogy külö­nösen a nőnevelés terén, előkelő egyházférfiak buzgól­kodnak, zárdákat emelvén, melyekben szolgálatkész apá­cakezekre bizatik nőnemünk jelentékeny részének ne­veltetése. E tény kell, hogy gondolkodóba ejtse a ne­velés való barátait, de az összes művelt közönséget is. Miért éppen zárdák, miért apácák? Vagy jobb, üdvösebb a zárdai nevelés, mint a polgári? Hadd lássuk! A nevelés kétféle. Elméleti és gyakorlati. Célja egy: az élet megismertetése, a teremtés tanul­mányozása. Ha az embert azon körből, melybe a természet őt állította, kiragadjuk és olyanok társaságára bízzuk, kik a családtól elszakadva, oly házba zárkóztak, melyben más szellem, más rend, és életmód uralkodik, mint bár­hol a társadalomban, ennek következménye sem lehet más, mint egyoldalú s az élet különféle nyilvánulásá­val ellenkező, ferde nevelés, s azon evvel együttjáró bizarr felfogás, mely az istenszolgálaton­ kívül alig is­mer munkát, és hivatást, más törekvést és­ célt. Zárdában levő zsengék a melegház növényeihez hasonlítanak, a mennyiben művészileg oly irányban nevel­tetnek, a mely sajátságos s bizonyos osztályérdek sugalta cél felé tereli a gyengéd női lény fejlődő szemléletét. A zárdai nevelés hajdan nagy szerepet játszott s ezt azért, mert a közműveltség alanti foka mellett a a polgári elem nem igen foglalkoztatott a nevelés ügyé­vel. Szerzetes és apáca volt hivatva a tanításra. Az emberiség legnagyobb része nyers munkát végzett és háborút viselt. De később, midőn az általános szellem­gyarapodás arra vezette az emberi nem belátó részét hogy ez az életszükségletek megteremtését eszközlő munkás­ságot értelmi alapra fektetni látta célszerűnek, az is­kolázás gyakorlati előnyeit saját kezébe veszi és a ta­pasztalás által kijelölt úton haladva törekszik az életnek megfelelőleg oktatni és nevelni az emberiséget. S a­mint így reformálni kezdte a nevelés nagy munkáját, csakhamar meg is győződött ennek helyes voltáról. 32

Next