Pápai Lapok, 1876 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1876-10-28 / 44. szám
a) a közgyűlés (évenként kétszer tartatik). b) az igazgatóság (ft tag). e) a felügyelő bizottság (3 tag). d) a választmány (24 tag). 30. A tartalékalap gyarapítása után (29. fj.) fennmaradó tiszta nyeremény elsősorban a teljesen befizetett 10 ftos üzletrészek ft °/o kamatozására fordíttatik, a többlet pedig a fogyasztás arányában azon tagok közt osztatik szét, kik a megelőző félév alatt a szövetkezet útján beszerzett háztartási cikkekről a számadásokat avagy bárcákat július 31-ig, illetve január 31-ig lölyóvátétel végett a szövetkezet irodájába beszolgáltatják*). TÜZOLTÓEGYLETI ÜGY. Meghints. A pápai önkénytes tüzoltóegylet f. hó 22-re kitűzött de közbejött akadályok miatt elhalasztott választmányi ülése f. hó 29-én azaz vasárnap délután 4 órakor, a városháza nagytermében okvetlen meg fog tartatni, melyre az egylet választmányi tagjai ezennel tisztelettel meghívatnak. Iápán 18711. október 25-én. Szakoly főjegyző. Ignác A pápai önl óllító-i tűzoltóegylet tüzérsége oct. hó 38-tól nov. :)-ig. ff Orfigyelő hetiparancsnok : Messzerer Vilmos szakaszvezető október 28-tól november 3-ig. tf Október 28-án. Őrparancsnok: Czéh Adolf alff szertárnok. Örök : Müller Samu, Kerekes János, Sdum Mihály, ifj. Kelet József. fff Október 29-én. Őrparancsnok : Hermán Pál. Örök: Ferenczy Pál, Iasztrovics Sámuel, Zdravich József, Tóth Ferenc. ff Október 30-én. Őrparancsnok: Somogyi Károl. f* Örök: Lövy Alajos, Markó János, Irbanek Vencel, Soos János. " , , t Október 31-én. Őrparancsnok : Caspar Gabor szerzett trái-felügyelő. Örök: ziller Ignác, Csurgo János,Jay Ignác, Kecskés István. f» November 1-én. Őrparancsnok: Scherr József alfa . szertárnok. Örök: László Antal, Lukács János, Oaal Lajos, Löschinger Vilmos. November 2-án. Őrparancsnok: Kegl József csop. vezető. CÍrök: Szalczer Hennán, Kopácsy Flórián, Szabó Károly tornász, Földy István. *tt November 3-án. Őrparancsnok : Klavlicsek Menyhért. Őrök: Kovács Ferenc, Keicli Imre, Szalmay Imre, Turóczy (Gábor. Iápán, október 25-én 1871t. A parancsnokság: KÖZMTJVELODES. Pápának két ostroma. (fölolvastatott az ismeretterjesztő egyletben). A mohácsi vésznap után szomorú korszakra virradt a magyar nemzet. Mert ezen ütközet, ha nem is egyedül mint egy elvesztett nagy csata, de mint oly időpont, melytől kezdve történelmünk az előbbitől egészen különböző irányt vett, valóban epochális eseménynek tekinthető. Volt ugyan a múltban ennél már szerencsétlenebb ütközete is a nemzetnek, s az ország csak több év múlva üdülhetett fel az iszonyú csapás okozta nyomorból; de nemzeti királyai alatt, kiknek érdeke a nemzetétől külön nem vált, az ország ismét csak összeszedte magát s okulván veszedelmén, még erősebbé, virágzóbbá lett, mint volt azelőtt. A mohácsi vész után a viszonyok megváltoztak ; a mohácsi vésztől kezdődtek a nemzet hosszú és súlyos szenvedései ; ennek következtében állottak be ama körülmények, melyek a török hódításoknak később utat nyitottak, s mellyekben az ország trónjára egy új fejedelmi ház ült, melynek, mint több más országok s nemzetek uralkodójának, külön érdekeinél fogva, másutt volt nehezkedési pontja A mohácsi gyászos eredményű ütközet után, hol a nemzet nagy léte sírba szállott, hol hazánk diszes virága elhalt, az ország két részre szakadt, Szapolyai János szepesi örökös gróf és Erdély vajdája, kit 1490-ben atyja, akkor Austriának kor Hiányzója, ily nagyravágyó óhajjal emelt férdmagasságra „Volnát fiam már ekkora, most magyar királylyá tennélek kinek anyja naponkint azon fohászszal végezte imáját vajha Isten őt azon örömben részesítené, hogy János fiát még maga is láthassa a magyar királyi széken , ki 1505-től kezdve mindent elkövetett, hogy a Jagellók fiágának kihalta után magának a trónt biztosítsa , s kinek pártja, főnöke vágyának könnyebben leendő valósítása tekintetéből, ez évi okt. 12-én oly országgyűlési határozatot alkottatott, hogyrályságból minden idegen fejedelem ezentúl a kikizárassék és csak született magyar emltessék a kir. székre — II. Lajos király halálának hirére érezhette, hogy most már közel áll óhajtásainak céljához 2). És ezen célját el is érte, mert pártja 1526. nov. II-én Székesfehérvárott királlyá választotta és Podmaniczky István nyitrai püspök által megkoronáztatta. Azonban Ferdinánd osztrák herceg és pártja sem nyugodott, hanem Pozsonban gyűlést tartván, a herceget dec. 16-án királyivá választották s a következő évben Székesfehérvárott nov. 3-án szintén Podmaniczky püspök megkoronázta. Igy tehát két királya volt a nemzetnek, kik, mint előre is látható vala, mindent el fognak követni, hogy az uralmat magoknak biztosíthassák. János király, hogy vetélytársán győzedelmeskedhessek, szerencsétlen és gyászos következményű lépésre határozta el magát, t. i. a töröknek, az ország ádáz ellenségének segítségét kérte ki. Zostai szerint mindjárt a mohácsi ütközet után tette ezt, amint Krónikájában irja ,,Hogy ez lenne a Moháts mezőn, Szapolyai János, az erdélyi vajda az ő népével Szegednél füttözék Mert csak azt várja vala ő, hogy oda veszne Lajos király, hogy ti magát annak — utálma elöl tolhatná. Onnét éjjel elorozkodék a néptől, és ugy jön szembe a Solimán Tsászárral, és ugy köté meg az elefántzot véle . János király követének sikerült a török segítségét kieszközölni, de e segítségnek szomorú következményei lettek, s ezen időtől fogva hazánk a vad ellenség dúlásának lett kitéve, s mely oly hosszú időre megalapíta vészteljes uralmát. Jól mondja egy hazai iró : ,,ha azon múlt időt, mely a török uralmat megelőzte és azon mult időt, mely azt nyomban követte, a történelmi kútfők útmutatása szerint összehasonlítjuk, a két múltban roppant különbséget és gyászos ellentétet látunk. Ezen két mult ugy tűnik fel előttünk, mint hullámzó kalászokkal gazdag szántóföld, melyen ellenséges sereg, vagy pusztító fergeteg átvonul ; ugy tűnik fel előttünk, mint valamely ékes kép, melyet gonosz kéz eltorzít, vagy jeles szobor, melyet szilaj indulat megcsonkít . . Gyászos napjai voltak hazánknak a török uralom korszakában, s valóban csodálandó, hogy az annyi sulyos megpróbáltatásokon keresztül ment országba még fön van, hogy megfogyva bár, de törve nem, él nemzete hazán ! Voltak hazánknak egyes vidékei, melyek jobban ki valának téve a török dúlásának, melyek is igen sokszor érezték az ádáz ellenség romboló kezének súlyát. Ilyen vidék volt Pápa vidéke is, mely számtalanszor hallotta a fegyverek csattogását, de különösen a város többször ki volt esélyesnek. — E szomorú korszakból téve a csata szándékozom Pápának a XVI század végén és XVII. elején történt két ostromát lerajzolni. 1514-ben Szinan Gyíírt ostromolta, mi alatt egy csapat török Pápa alá jött, mit egy krónikás igy ir le: ,,A tatárok Győr alól el-indulának, és a pápai vitézlő népet lesre kicsalák, kiket ott igen megverének, Békási Miklóst, az ott való vice-kapitányt, ott vesze el a pápai vitézlő népnek a szinte. A főkapitány Huszár Péter, nem vala Pápában akkor, mert sebben fekszik vala Győrben, ott gyógyíttatván magát)." Hasonlóképen ír Istvánffi is: ,,Innét ,Győr alól, az ellenség Pápa alá ment, az őrséget lépre csalni gondolván, mint az valóban meg is történt. A városban Békási Miklós volt a Győrött sebében fekvő Huszár Péter helyettese. Ez meglátván a törököket, Hathalmi Mátyással, a lovasság parancsnokával megtámadta őket, s ámbár a mieink a már régóta híres vitézséggel harcoltak, mivel azonban a tatárok leshelyekről előjöttek, nagy számukkal és nyilakkal nemcsak a katonákat, hanem a lovakat is kegyetlenül öldösni kezdették , Békási és Hathalmi nyil által találva elestek, a többiek pedig megfutva, menekülés közben egész a város kapujáig gyilkoltattak, minek következtében igen kevesen értek sértetlenül a városba, s ha az ellenség ágyuk által el nem ijesztetik, a futókkal együtt a városba jut *)." Szerencsétlenül végződött tehát a vállalat, sőt maguk a vezetők is halálukat lelték és nagyon kevésben múlt, hogy a város az ellenség kezébe nem jutott. Azonban e szerencsétlenség nemsokára (Folytatju K) megtörtént. Ii ÜI." IV KLÉ II. — Az ismeretterjesztő-egylet részéről — 187>. évi okt. 21-én, vasárnap 11 és ti á it 5 órakor a városháza nagytermében fölolvasást fog tartani Küredi Albin iiiíkodó tag" Huropacs történetéből, melynek meghallgatására a (. e. közönséget s az egylet tagjait szives tisztelettel meghívja Iápán, okt. 24-én 1871. Vá Ii Ferenc elnök. Értesítés: dunántúli II. II. II. egyházkerületi közgyűlés engedélye következtében, előadásaimat, a pénzügytanból f. é. november hóban a helybeli j<ogacadémián most kezdendőm. Felkérem tehát mindazokat, kik előadásaimat hallgatni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat velem 1. hó utolsó napjáig tudatni sziveskedjenek. Tandíj félévre a rendkívüli hallgatóknak 5 u. az academiai hallgatóknak 2 ft .,41 kr. Kload.. ilii. : hétfő, szerda és szombati napokon d. u. 5—<» órái ; tartandom. Iápán, 18<>. október hó 23-án. Nirma < Zoltán jogacademiai magántanár. — He küldetett n Nyilt válasz a kecskerét: iparegyesület mult ho I 7 kinyilt levelere. Mult hó közepén kelt és hozzánk intézett ama nyilt levelük folytán, melyben az ez év augusztus és szeptember hónapjaiban Szegeden tartott országos ipar-, termény- és állatkiállitásuak „első országos tárlat4” elnevezése ellen fölszólalnak, indíttatva érzi magát alólirt társulat, mint a kiállítás kezdeményezője és a válaszra fölhitt fél a t. kecskeméti iparegyesületnek teljes tisztelettel tudomására hozni, hogy a kiállítást intéző bizottságok a ma kifogásolt címet soha sem használták s ha az a kiállítás hivatalos közlönyében vagy a fővárosi és vidéki lapokban használtatott , ez ellen nem tehetett óvást, mivel a sajtó ezen kiállításunkat, mely mint ipar-, termény- és állat-, tehát közkiállítás hazánkban csakugyan első volt, valószínűleg nagy jelentőségénél fogva nevezte az önök által kifogásolt jelzővel „első orsz. közkiállításnak. Egyébként a t. iparegyesület meggyőződhetett, hogy ép e kiállítás alatt is teljes méltánylattal emlékeztünk meg az 1872. évi kecskeméti a mostaninál bár kisebb, de eredményében szintén nagyfontosságú és horderejű orsz. iparkiállitásról és ez alkalommal is szívesen hódolunk az azt rendező férfiak törhetetlen buzgalmának és ügy -szeretének teljes elismerésünkkel. Ezzel maradtunk .Szegeden, 187». október 19-én. A szegedi ipartársulatnak f. hó 19-én tartott vál. gzüléséből: Kalmár jegyző. Rainer Ferenc elnök, (feliéri Mór István tiszt, jegyző. Beküldetett. Nogy városunk mennyire halad a korral, tanúsítja az is, hogy bérkocsik állanak a közönség rendelkezésére; azonban el lehet mondani, hogy csakis állanak, s nem sok köszönet van benne. Mert ha, különösen a vasúthoz járókat, megtekintjük, látjuk, hogy talán még Noé idejéből származó s az idő vasfoga által megroncsolt bárka elé többnyire két rész gebe van fogva, melyek alig képesek az utána akasztott idomtalan jármüvet előre vonszolni. A kocsi ülései valaha fehér szinü valamivel vannak bevonva, melyekre tisztességes ruháju ember csak a legnagyobb kényszerűségből ül, tartván attól, nehogy a már hosszú idő óta összehalmozott szenny reá tapadjon. Így nem lehet csodálni, ha a közönség nem igen meri igénybe venni. Ajánljuk a bérkocsi-tulajdonosoknak, saját hasznuk tekintetéből is, fordítsanak nagyobb gondot a csínra és tisztaságra. Időjárásunk, mely eddig oly komor és hideg volt, hogy méltán aggódtunk a hideg teljes és tartós *) Aláírást október végeig a szerkesztőség is elfogad. ') Horváth M .fagy. tört III. k. 1-2. 1. *) Kerékgyártó Á. Magy. tört. 5. r. 1—2. I. 5) Zloltai Gáspár Magyar krónika, 2. darab, ."»83. I. 4) M. Kovács János. A magyar krónikának rövideden lerajzolt sommája. 1742. 4) Istvánfii. Hegni Hungária História. ItiL.i. L WYH. pag. 41. Heti szemle. Október 27-én. Egész héten át nagy események foglalkoztataták az európai közvélemény figyelmét. Alkudozások kabinetek közt, hadi készülődések és sok más olyan dolog mely a katastrópa bekövetkezését jelzi, sűrűn követték egymást A diplomatiai helyzet jelenleg az, hogy az orosz - török háború kikerülhetetlennek látszik.— Oroszország hat heti fegyverszünetet kér a török portától, mire azonban ez még nem válaszolt. A bécsi lapok értesülése szerint a porta vissza fogja utasítani a hat heti fegyverszünetet, Oroszország ezért nem fog háborút üzenni Törökországnak, hanem egyszerűen átlépi hadseregével a Prut Iiot, ,,hogy biztosítsa a reformok keresztül vitelét." Ezen esetben aztán Törökország felszólítandja Angliát, hogy hajóhadával a Dardanellákba vonuljon. Romániában a nagyban folyt hadikészületek már befejeztettek és Károly fejedelemnek királlyá való kikiáltása legközelebb megy végbe. Törökország a folyó háborún kívül még belzavarok támadásával is van fenyegetve. A héten jöttek rá egy összeesküvésre, mely a miniszterek megöletésére köszörülte fegyverét.