Pápai Lapok, 1881 (8. évfolyam, 1-55. szám)
1881-01-16 / 3. szám
VIII. évfolyam. > ordlemlK w ni i ii <len vasárnap. A lap szellemi és anyuci részt illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIDÖATALIlO/.. illiCSI llilk . Hii un ni< tleu lei «Ick. csal i meri ki/t-klol fugaetatnak «I. l.ap.ulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Iápa váron haló-a.. nak, a pápai,jótékony nőegylet. Ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tűzoltóegyleteknek HIVATALOS KÖZLÖNYE I . — 3. szám. Pápa, 1881. január 16. Mini« Uschi lap számára felvétetnek A KI l>Ő IIIVATI. N . \ ó-collegiumi épfitet. KI <» fi /. e Ii • illíj • k : Kg évre <» in. Félévre 9 irt. Kegyed évre I in 50 krajcár. Kg ^/.mi líra !•» kr. Ii i i il c téae k f - petitoorban •"» kr., »\ili- Iérben Miiniikiii 85 kreál vétetnek fel. Bélyi gdíj mindig külön szetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. és a Vcll.'-zolilin^nlainak —n—H——»-—^— ^^— 11 in in 11 n i A közig. bizottságok reformjához. Mióta Sfiníver Pál ..«:-.svV//---n.tlv jHlenMv.h Iirtziink koxigazgatánál . — dicsérettel kell nu'irjfüví'/nunk mm/.i lünkről, hogy hi-Mitiiliak, s nem hivatott koi>varául iparkodnak >/.oval-IHIrl ..ntmn/Hii"-vi lenni Ml ! S külonrta ii min nap épen ezen kérdés praedomináljfl :i közvéleményt A kérdés annyira sürgős jelleggel lett felruházva, hogy kormány elnökünk u rérkeietlnek látta a időt, elméleti és gyakorlati s iil.!Vibiiil tanácsot kikérni :i közigazgatás reformálni szándékozott ágait illetőleg A mulli nov.28. öaszeliivolt közigazgatási enqnete tagadhatlanul érdekes eszmecserét idézett Hő, de egyúttal e lénynek meg<.ii azon árnyéka, hogy a szakférfiak legkülömbözőbb felfogásai is élénk Világításba helyezte. A belügyminiszteri 11 .i I feladott kérdőpontokra • Uijellenh lesebb válaszokat kellett sajnálattal tudomásul vennünk. A panoráma képei nem nyújtanak nagyobb változatosságot, mint «*/.»• 11 enquelre összehivat! néhány szakember tanácsadása közigazgatásunk reformja kérdésében. Xéxeten szerint legkevésbé bilink kielégítők, a megnyugtatók ,i felfogások különbsége mellett, a közigazgatási bizottságok reformjára célzó tárgyalások. Pedig épen e kérdés ki jelentőségére nézve legjobban ,a többi megoldandó kérdések közül. I.. indokolja, hogy nem akarjuk e kérdést agyohangalni, de fel— vesszük is napirendre, s megkezdjük kisérleni tehetségünk szerint e kérdésben elfoglalt álláspontunkat kifejteni. A/ 1876 VI. l. sz. által egész uj reform hozatolt be közigazgatásunk keretében íröaigazgatsi bizottságok intézményének megalkotásával. A kik ;i szigorúan értelmezett központosításnak hívei, c. intézményi méltó ..llósanná**-val fogadhattak, s csak legfeljebb azon sajnálkozásuknak adhattak kifejezést, hogy még mindig nem elég tág köre van e bizottságnak szembeni közgyűléssel. A közigazgatási bizottság intézménye nálunk a municipalis önkormányzat és az állami kormányzat közt lévő ikr áthidalására alkottatott meg m 1872-dik évi porosz,Areár-Orenmmg*atán. S az ezen intézményt hazánkban meghonosító törvény célja fokén abban állott, hogy :i különféle irányból s Kn —lönféle érdek miatt származó közigazgatási rendeletek végrehajtásában a szükséges h;triiioniiil létemise De B célt nézetünk szerint el lehetett volna érni más úton, 9 mal« irányban is ;i nélkül, hogy e különben nagy figyelmet érdemlő cél miatt politikai jogainkat megcsorbítani, illetőleg feláldozni kényszerültünk volna! Ami pedig .1. idézett törvény másik célját illeti, hogy 1. 1. • törvényhatósági elemek a közigazgatás közvetlen vezetésébe vonatnának bele: —határozott meggyőződésem, hogy e cél sem télig elérve nem lett, sem ezentúl elérve nem lesz! A k(»/.iirii/.j»aliisi bizottság úgy van szervezve, hogy ol ;i/. állami közegek mindenben agyon majorizálhatják a törvényhatóság által választott tagokat S e tekintetben magakat a törvén hatósági tisztviselőket sem tekinthetem teljesen független elemeknek a főispánnak adott korlátlan kijelölési ym folytán. A törvényhatósági elemei mindezek mellett alig egyebek elzoltságban, mint 1 ,, Hingl*jtiel"'-eknél a — siftlinlah, melyek akárhogyan kiabálnak1 macára ,illinglsjüelnek gyorsítására mákszemnyi befolyással sem binnük! A törvény hatása is szabadon választott hiz. tagjai is ugyancsak hiába kassák el nótájkat, mert ha az egési bizottság is helyeselné azt , az állami közegek felebbezésükkel könnyen saját kényük kedvük szerint forgathatják tovább közigazgatásunk .. ringisp 1 el'' - jét. Valósággal sértii a törvényhatósági elemekre, hogy nekik nincs felebbezési joguk! A jog nélkül hiába hízeleg a törvény az autonomiának az által, hogy a választott tagok egy részének jelenlétét megkívánja a bizottsági ülésekben! A katonáknál a fegyver,amit csak a harcban, s nem az uniformis] A felebbezési jog fegyvere nélkül a közigazgatási bizottságok választott tagjai csúnyább szerepet visznek az anyám asszony katonáinál! Mindenth ellenül józan lehat a kívánság, hogy a közigazgatási bizottságban első reform, az legyen, hogy adassék meg a válasz! 11 tagoknak is a jog. felebbező szavukat emelhetni mind az ellen, mit eszük vagy lelkiismeretük, törvényellenesnek, méltánytalannak, vagy célszerűtlennek ismernek. De nagy hibája a közigazg bizottságnak, még a választói tagok számának csekélysége, és az ezektől a felebbezési jog megtagadása mellett az i. bog) eljárásában, már csodabogaras alkotásánál fogva, rendkívül nehézkes. ( inprakticus! E kevésbé hizelgő mindkét tulajdonság onnét van , hogy a közigazgatási bizottság Illéseiben előjövő tárgyakhoz a bizottsági tagok édeskeveset értenek, ami egy cseppet sem csodálható, mert hiszen a bizottság egy lakjától sem követelhetni, hogy a Megér -lexikonjit ne csak odahaza könyvtárában , de az Illésen át a fejében is bírjál A sok mindenféle dologhoz értő Herculest még a mylhologiában is megbámuljuk! Innnél van, hogy az adó ügyek, katona ügyek, tanügyek, építészeti, közlekedési, stb. ügyek mostoha ellenőrzésben részesülnek! Innél van, hogy e bizottság méltó párja a ..ne hns. se htl'-\'ve csodaszörnyeknek, melyekkel lehet ugyan jámbor gyerekeket ijesztgetni, (értem a bizottság elé utasított fegyelmi eljárást !) de hasznára ugyan nem válik senkinek sem! De nehogy csak felületes birálatról, vagy épen erőszakol! roszakar iból vádoltassam: — nem fogok késni ez intézmény több célszerűtlen (oldalas ) lapok hasábjain részletesen kifejteni, s a kormányelnök által is szóba hozott különben helyes reformokra nézve szerény nézeteimet előadni Dr IT.MESSI FERENC. Ezen kedvező eredmény által az 1879. év végén fennmaradt 248.467 frt, 061., kr adóhátralék az 18S0. év végével 200.692 ft 42 krral szállt le; igy tehát nemcsak az 18S0. évi égési tartozás, de sőt az l Hly-ik iv végén fenmaradt répi hátralékból még 19",, is befolyt. Az adóbefolyás kedvezőbb alakot nyert volna, ha a bírói vételár felosztások alapján kiutalványozandó több rendbeli és tetemes összegek az év letelte előtt fo>ly. .sittattak volna. Hadmentességi dijak cimén az 18$Ö. évre előirt 33,590 fit összegből 26,34.5 111 8$/j kr fiiét teteti be s így ezen előírásból 18S6. év végével fenmaradt hátralék 7.244 frt 14 1., ki, mely részint behajthatlanság és tevés kivetés cimén leírandó, részint pedig e hó folyama alatt behajtandó lesz. Az 1881. évi adókivetési munkálatok egy része megye szerte már befejeztetett, legnagyobb része azonban u. g. nem. kire nézve azonban elnézéssel kell lenni, mit a mult hóban az adóbehajtási szolgálat mellett az újoncozási előmunkálat, de főkép az árva értékek átvétele, illetőleg átadása az illető jegyzéket rendkívülien igénybe vette. Most azonban az e részben hátramaradók már megsürgettettek és ebbeli teendőik pontos és gyors teljesítésére szakadatlanul fognak szoríttatni. (Folyt. köv.) A megyei közigazgatási bizottság jan. havi rendes ülése. Az alispáni iktatóba már 19S0. évi dechó folyamában beérkezett 1573 drb, multnov. hóban elintézetlenül maradt drb, és így elintézendő volt összesen 1401 drb. Ezek közül elintéztetett 11S3 drb, megyebizottságba tétetett 62, nyilvántartásba helyeztetett <1, s elintézetlen maradt 47 db. A közig. bizottság iktatójába beérkezett 04 db, ebből elnökileg elintéztetett 6, jelen ülésen 5^ db. Pénzforgalom az elmúlt 19S0. évi december hóban következő volt: közmunka váltságra 6636 frt 90 kr, nyilvános betegápolási alapra?ooS frt, 03 kr, magánosok részéről előlegezett tápdijak 2<j2 ft 30 kr, betegápolási alapból elküldetett .JSO frt 37 kr, térítmény cimén 7 frt 94 kr, jegyzői nyugdíj alapra befolyt 4 frt, vadászjegyekért 6 frt, különféle pénzforgalom 991 ft kr, S itty összesen 1t 6b kr. Az adófelügyelő jelentéséből kiemeljük a következőket: Az adóbehajtási szolgálatot illetőleg: dec. havában befolyt: 1880. évben 91,806 frt, &*/t kr, 1879. évben 75,896 fit (o kr, tehát mull hóban több 15,909 fit 72.. kr, az egész év alatt pedig 1880. évben bejött 1.122,661 frt 71 kr, 1879-dik évben 1.077,3X3 frt 52 kr, s ilíy az 1880. évben több folyt be 45-2/8 frt 22kml A krajcár egyletről. Ilii •'/. már megint mit •kar? talán btxott) feljöni síriól kix'ikni, mivel nem júl, nem e/réMxen temették il MIIIIIIIIJI egyik-másik olvasónk. Ifig élt nem hallatott mafrárúl, csendben húzta meg magát; rövid élete lin>>/.u kaltiokláx volt. MOHI halála után tudjuk wwf. IIII^X létezett, maal hexxelt el magáról. Igj gyaak mi Mik^/nr német] emberrel is. Mi^ el tudóuiú^i M in veaa&ak róla, ;i mig ű ellendeMen, zajtalan munkál, én embertársai érdekében fárad; cs ik midőn elköltözött, veHHX&k énzre hiányát, es kezdjük >;iiiin!in mellőz icii'.M 1. \ krajcáregylet tísz<-ik májukban keletkezett azon célból, mit várttfunk polikárai öaxtesegének heti krajcáros betéteiéiből lawanként egy tőke szerezteanék, melyen egyik kórházunkban egy ági LasHek felexegény betegek számára; e mellett minden évben szegényebb sorsu betegek láttassanak el ayőgy-N.errfl éo ;i hol «7.ök_égeH tipolásMal Rendeltetése •x egyletnek valóban • leghumánusabb volt. Városi közönségünk először fel i-- karolta ;s legnemesebb buzgalommal. X .11 u "J.",s fizető tan- közös körfilbelöl • ki Mi krajcár heti betétettel is járult a tőke gyarapításához; volt elég szegényebb v»rsu polgártársunk U. a ki filléreivel biztosítva hitte magát l betegség idején. De a lelkesedés alul egy évig tartott. Némelyek az egyletezésbe untak, mások kicsinyelték a krajcáros adózást, majd ismét mások rangjukon alulinak képzelték egy krajcáregylet tagjának lenni. Így évről évre zsugorodott ÖMSXC a fizető tagok száma, ment ki forgalomból az egylet neve. A legközelebbi évben még választmányi ölés sem volt tartható a tagok elmaradása miatt, sem beteg nem folyamodott az egyl't semminemű segélyezéséért. Kai hiéva az egylet tisztviselői, kétoxer hhiak üoMxe közgyűlést, a civili c vége és az uj év első vasárnapján, most rendelkezzék anyuk sorsa férfit. Az első ülésen megjelentek magok a tisztviselők hárman, a másodikon rajtok kivel még négyen. Igy elhatároztatott, hogy ..a SSUG frt 16 kr, tekintettel arra, hogy az igy iránt semmi részvet nem mutatkozik, az áras kezelése alá adatik, azon kikötéssel mégis, hogy az alapszabályok értelmében a kamat fele a tőkéhez csatoltassék, fele pedig a szegényeknek kiszolgáltatandó gyógyszerek árának fedezésére fordíttassék. Hazonban kedvezőbb viszonyok között az egylet működését újra megkezdené, axua esetre a letéti és kamataival növekedett tőke újból ax egylet kezelése alá visszabocsátand ió. u Igy a krajcáregylet létezni is ezennel megsxlitt. A lefolyt negyedfél évben bevételei voltak: hetisxeilt'M'k és felfil fizetésekben 968 frt !<• kr gyűjteményekben és alakuló tagsági ilijlian 58 frt tili kr, a tőkésített összeg után esedékes kamatokban £ 9 forint IM> kr, Összesen ."<•*»<» forint 96 kr, nyerilatványokra 17 frt, fölszerelésre kiadásai pedig: In l"> kr, szedési díj és kezelési költségre N fn I•> kr, kibliai számlára :JI frt I I• kr. gyógyszerekre í• In 50 kr. betegek segélyezésére frt, összesen 150 frt 50 kr. maradi rendelkezés alatt 808 frt 16 kr. isten, hogy e Joint sorsra méltó egyletnek mihamarább jöjjön meg feltámadása i<lij< ! hogy kedvezőbb viszonyok között és fogékonyabb lelkek által ébredatetvén föl, miködaessék majd • jövőben polgártársaink között áldánosan! Veszprém rrros polgárai Lévay Imre urai. 3 „ Veszprém" visszalépett szerkesztő jél <i következő bizalmi nyilatkozattal tisztellek meg : Főtiszt. Lévay Imre urnak helyben. Főtisztelendőséged legújabb időben a «Veszprém” szerkesztőségétől vissza lépett;mi alulírottak, kik szerkesztői működését elénk figyeemmel kisértük, ez alkalmat felhasználva lelkiismeretünk sugalla elismeréssel adózni elhatároztuk. Önnek öt eei szerkesztői működése bebizonyította, hogy kellő tapintattal megtudta találni azon igazságos utat, melyen haladva a szépet, és jól kiemelni, a rosszat és igaztalant pedig a JOUT-tialistica hatalmas fegyverével legjobban büntetni lehet. Hű módon teljesített szerkesztői működés méltó megnyugvással töltheti el Főtisztelendőséged szivét, s ha fordultak is elő e lelki jutalmat zavaró mozzanatok, legyen meggyőződve, hogy az igazak az ön által lobogtatott zászló árnyékában voltak és vannak. Fogadja e nyilatkozatunkat szívélyesen és kérjük, őrizze meg számunkra szives jó indulatát. Veszprém, 1881. jan. i-en. Duint Ferenc Horváth Geigjt. polgármester. Keserű Elek. Pöschl Károly Vizner János. k. tanácsos. Sseiberling Mátyás. Beserédy Miklós Kovács István. lüsp. és nagyprépost. / égh István. Dr. /'///('.ay Ferenc Szili Horváth Pál, főtanfelugyelő. Körmendy józsef léghelyi Dezsi Szente Károly, gyogysz. megyei főjegyző. Köves János Kit un Ferenc kir. törv. bíró, szolgabíró. Stoll Miklós, Jh. Pecekly/tri Móroca Zsigm. ügyvéd, megyei főpénztárnok. Vargha Kristóf, Fodor Gyula Dr. Sándorffy Miksa ügyvéd, m. járás orvos. Koptitsy Árpád Devics József, kanonok. teszp. árvapenzlarnok. Dr. Jancsik Sándor Békássy Károly ügyvéd, t»rsz. képviselő. torma István, könyv. Iliitilindy Béla Spránszky Ferenc, Éhen László kanonok, k. törv. aljegyző. Vikár Lajos AndrovICs Imre városi főjegyző, tat. ubiztos. Acsády Sándor, mérnök. s tik údon. Csolnoky István Iorsaits Kristóf kir. aljegyző. Balogh Dávid Vargha Lajos Némethy Lajos kir. törv. bíró. Keglovics Mátyás Fischler Sándor, Bercsák Boldizsár Próder József Stáhly György kir. tikvezető, kir. tanfelügyelő. Petkó Ignác Dr. Bezerédj Viktor k. telkkönyvvezető, m. aljegyző. Soós Ignác Takács Ádám k. törv. bíró, m. árvaszéki elnök. Hgh Sándor lida István Szabó Lajos ellenőr. Ferency Károly, Maróty Ferenc gyógyszerész. Dr. Kerényi Károly Kisovics Jróssef m. I. főorvos, kanonok, plébános. Acs Kittl>/f Szalay Ititiit. m. levéltárnok. Meszes Polikarp. sz. fe-Ssőke Ignác rencrendi áld. és tanító, ellenőr. RosoS István káplán. Mattyók Kalman Jamasko Antal könyvvivő. sz.terener. zárda Ionok. Ányos László Herceg Chrisolog földbirtokos, ihitszónok. Koller Sándor Közgyei Cresceac árvaszéki jegyző. Bezerédy Iván l 7: János, telekkönyyv. Lakatos Lajos 'Jonlosy Mihály tnyug. plébánot. m. ,iv. ülnök. Kismarky József Bohunicki Ödon k. törv. elnök. Revicki Ágoston Karácson János jószágkormányzó.k. törv. bíró. Harahasevszky Henrich] Berky Károly k. adófelügyelő.k. törv. bíró. Szefranz József Bóday József k. vezető számtiszt. Füspök Mihály számtiszt. m. főszámvevő. Vogronics Antal Auguszt Ferenc ,. kanonok. Racskó Sándor l^r. Zankay. Némethy Elek. Zsoldos Boldizsár. Pap Gyula stb.seged. ; Csa::k Jh/ti. Pethy Józsi/ Méhes Ka/man. Szalay Mihály, theo. t. Ballog András. Kovács Gyula Koller József. Cseh Alajos. Kenyeres Lajos. Bak János. Scherer István. Ezen nyilatkozatot f. hu 10-én Kleta Ferenc szolgabíró ur vezetése mellett Kohunttzky Ödön, Fodor Gyula, Stoll Miklós, Szalay Mihály és dr. Sándorffy Miksa urakból álló küldöttség nyújtotta át, és élőszóval is tolmácsolták az általánosan tisztelt lei tilt iláski halas elismerésüket és ragaszkodásukat, melyhez mi is a legőszintébb szívvel járulunk.