Pápai Lapok, 1881 (8. évfolyam, 1-55. szám)

1881-01-16 / 3. szám

VIII. évfolyam. > ordlemlK w ni i ii <l­e­n v­a­s­á­r­n­­a­p. A lap szellemi és anyuci rész­t illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KI­­DÖ­ATALIlO/.. illiCSI l­lilk . Hii un ni< tleu lei «Ick. csal i meri ki/t-klol fugaetatnak «I. l.ap­.ulaj­dono­s szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. I­ápa váron hal­ó-a­.. nak, a pápai,jótékony nőegylet­. Ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tű­zoltóegyleteknek HIVATALOS KÖZLÖNYE I . — 3. szám. Pápa, 1881. január 16. Mini« Usch­­i lap számára felvétetnek A K­I­­ l>­Ő II­I­V­A­T­­­I. N­ . \ ó-collegiu­mi épfitet. KI <» fi /. e I­i • i­ll­íj • k : Kg­ évre <» in. Félévre 9 irt. Kegyed évre I in 50 krajcár. Kg­ ^/.m­i líra !•» kr. Ii i i il c téae k f - petitoorban •"» kr., »\ili- Iérben Miiniikiii­ 85 kreál vétetnek fel. Bélyi gdíj mindig külön szetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. és a Vcll.'-zolilin­^nlai­nak —n—H——»-—^— ^^— 1­1 in in 11 n i A közig. bizottságok reformjához. Mióta Sfin­íver Pál ..«:-.svV//---n.tlv jHle­n­Mv.h­ Iirtziink koxigazgatánál . — dicsérettel kell nu'irjfüví'/nunk m­m/.i lünkről, hogy hi-Mitiiliak, s nem hivatott k­oi>varául iparkod­nak >/.oval-IHIrl ..ntmn/Hii"-v­i lenni Ml ! S külonrta ii m­in­ nap épen ezen kérdés praedo­min­áljfl :i közvéleményt A kérdés annyira sürgős jelleggel lett felruházva, hogy kormány elnökünk u r­érkeietlnek látta a­ időt, elmé­leti és gyakorlati s­ iil.!Vibiiil­ tanácsot kikérni :i közigazgatás reformálni szándékozott ágait illetőleg A mull­i­ nov.28. öaszeliivolt közigaz­gatási enqnete tagadhatlanul érdekes eszmecse­rét idézett Hő, de egyúttal e lénynek meg­­<.ii azon árnyéka, hogy a szakférfiak legkü­­lömbözőbb felfogásai is élénk Világításba he­lyezte. A belügyminiszter­­i 11 .i I feladott kérdő­pontokra • Uijellenh lesebb válaszokat kellett sajnálattal tudomásul vennünk. A panoráma képei nem nyújtanak nagyobb változatosságot, mint «*/.»• 11 enquelre összehivat! néhány szak­ember tanácsadása közigazgatásunk reformja kérdésében. Xéxeten szerint legkevésbé bilink kielé­gítők, a megnyugtatók ,i felfogások különbsége mellett, a közigazgatási bizottságok reform­jára célzó tárgyalások. Pedig épen e kérdés ki jelentőségére nézve legjobban ,a többi megoldandó kérdések közül. I­­­.­. indokolja, hogy nem akarjuk e kérdést agyohangalni, de fel— vesszük is napirendre, s megkezdjük kisérleni tehetségünk szerint e kérdésben elfoglalt állás­pontunkat kifejteni. A/ 1876 VI. l. sz. által egész uj reform hozatolt be közigazgatásunk keretébe­n íröa­igazgatsi bizottságok intézményének megal­kotásával. A kik ;i szigorúan értelmezett köz­pontosításnak hívei, c­. intézményi méltó ..lló­sanná**-val fogadhattak, s csak legfeljebb azon sajnálkozásuknak adhattak kifejezést, hogy még mindig nem­ elég tág köre van e bizottságnak szemben­­i közgyűléssel. A közigazgatási bizottság intézménye ná­lunk a municipalis önkormányzat és az állami kormányzat közt lévő ikr áthidalására alkot­­tatott meg m 1872-dik évi porosz­­,Areár-Orenmmg*­­atán. S az ezen intézményt ha­zánkban meghonosító törvény célja fokén abban állott, hogy :i különféle irányból s Kn —­lönféle érdek miatt származó közigazgatási rendeletek végrehajtásában a szükséges h;tr­iiioniiil létemise De B célt nézetünk szerint el lehetett volna érni más úton, 9 mal« irányban is ;i nélkül, hogy e különben nagy figyelmet érdemlő cél miatt politikai jogainkat megcsor­bítani, illetőleg feláldozni kényszerültünk volna! A­mi pedig .1­. idézett törvény másik célját illeti, hogy 1. 1. • törvényhatósági ele­mek a közigazgatás közvetlen vezetésébe vo­natnának bele: —határozott meggyőződésem, hogy e cél sem télig elérve nem lett, sem ezentúl elérve nem lesz! A k(»/.iirii/.j»aliisi bizottság úgy van szer­vezve, hogy ol­ ;i/. állami közegek mindenben agyon majorizálh­atják a törvényhatóság által választott tagokat S e tekintetben maga­kat a törvén­ hatósági tiszt­viselőket sem tekinthetem teljesen független elemeknek a főispánnak adott korlátlan kijelölési ym folytán. A törvényha­tósági elemei mindezek mellett alig egyebek e­lzoltságban, mint 1 ,, Hingl*jtiel"'-eknél a — siftlinlah, melyek akárhogyan kiabálnak1 macára ,i­llinglsjüelnek gyorsítására mákszem­nyi befolyással sem binnü­k! A törvény h­atása is szabadon választott hiz. tagjai is ugyancsak hiába kassák­ el nótáj­kat, mert ha az egési bizottság is helyeselné azt ,­­ az állami közegek felebbezésükkel könnyen saját kényük kedvük szerint forgathatják tovább közigazga­tásunk .. ringisp 1 el'' - j­é­t. Valósággal sértii a törvényhatósági ele­mekre, hogy nekik nincs felebbezési joguk! A jog nélkül hiába hízeleg a törvény az auto­nomiának az által, h­ogy a választott tagok egy részének jelenlétét me­gkíván­ja a bizottsági ülésekben! A katonáknál a fegyver­­­,amit csak a harcban, s nem az uniformis] A felebbezési jog fegyvere nélkül a közigazgatási bizottságok választott tagjai csúnyább szerepet visznek az­­ anyám asszony katonáinál! Mindenth ellenül józan lehat a kívánság, hogy a közigazgatási bizottságban első reform, az legyen, hogy adassék meg a válasz! 11 tagoknak is a jog. felebbező szavukat emel­hetni mind az ellen, mit eszük vagy lelkiis­meretük, törvény­ellenesnek, méltánytalannak, vagy célszerűtlennek ismernek. De nagy hibája a közigazg­ bizottságnak, még a választói­ tagok szám­ának csekélysége, és az ezektől a felebbezési jog megtagadása mellett az i­. bog) eljárásában, m­ár csodabo­garas alkotásánál fogva, rendkívül nehézkes. ( inprakticus! E kevésbé h­izelgő mindkét tulajdonság onnét van , hog­y a közigazgatási bizottság Illéseiben előjövő tárgyakhoz a bizottsági tagok édes­keveset értenek, a­mi egy cseppet sem csodálható, mert hiszen a bizottság egy lakjá­tól sem követelhetni, hogy a Megér -lexikon­ji­t ne csak odahaza könyvtárában , de az Illésen át a fejében is bírjál A sok m­in­denféle dologhoz értő Herculest még a myl­­hologiában is megbámuljuk! Innnél van, hogy az adó ügyek, katona ügyek, tanügyek, építészeti, közlekedési, stb. ügyek mostoha ellenőrzésben részesülnek! Innél van, hogy e bizottság méltó párja a ..ne hns. se ht­l'-\'v­e csodaszörnyeknek, melyekkel le­het ugyan jámbor gyerekeket ijesztgetni, (ér­tem a bizottság elé utasított fegyelmi eljárást !) de hasznára ugyan nem válik senkinek sem! De nehogy csak felületes birálatról, vagy épen erőszakol! roszakar­ ib­ól vádoltassam: — nem fogok késni ez intézmény több célsze­rűtlen (oldalas ) lapok hasábjain részletesen kifejteni, s a kormányelnök által is szóba hozott különben helyes reformokra nézve sze­rény nézeteimet előadni Dr IT.M­­ESSI FERENC. Ezen kedvező eredmény által az 1879. év végén fennmaradt 248.467 frt, 061., kr adóhátra­lék az 18S0. év végével 200.692 ft 42 krral szállt le; igy tehát nemcsak az 18S0. évi égési tarto­zás, de sőt az l Hly-ik iv végén fenmaradt répi hátralékból még 19",, is befolyt. Az adóbefolyás kedvezőbb alakot nyert volna, ha a bírói vételár felosztások alapján kiutalványozandó több rend­beli és tetemes összegek az év letelte előtt fo>­ly. .sittattak volna. Hadmentességi dijak cimén az 18­$Ö. évre előirt 33,590 fit összegből 26,34.5 111 8$­/j kr fi­iét teteti be s így ezen előírásból 18S6. év vé­gével fenmaradt hátralék 7.244 frt 14 1., ki, mely részint behajthatlanság és tevés kivetés cimén leírandó, részint pedig e hó folyama alatt behaj­tandó le­sz. Az 1881. évi adókivetési munkálatok egy része megye szerte már befejeztetett, legnagyobb része azonban u­. g. nem. kire nézve azonban el­nézéssel kell lenni, mi­t a mult hóban az adó­behajtási szolgálat mellett az újoncozási előmun­kálat, de főkép az árva értékek átvétele, illetőleg átadása az illető j­egyzéket rendkívülien igénybe vette. Most azonban az e részben hátramaradók már megsürgettettek és ebbeli teendőik pontos és gyors teljesítésére szakadatlanul fognak szo­ríttatni. (Folyt. köv.) A megyei közigazgatási bizottság jan. havi rendes ülése. Az alispáni iktatóba már 19S0. évi dechó folyamában beérkezett 1573 drb, mult­nov. hó­ban elintézetlenül maradt drb, és így elinté­zendő volt összesen 1401 drb. Ezek közül elin­téztetett 11S3 drb, megyebizottságba tétetett 62, nyilvántartásba helyeztetett <1, s elintézetlen ma­radt 47 db. A közig. bizottság iktatójába beér­kezett 04 db, ebből elnökileg elintéztetett 6, jelen ülésen 5^ db. Pénzforgalom az elmúlt 19S0. évi december hóban következő volt: közmunka vált­ságra 6636 frt 90 kr, nyilvános betegápolási alapra­­?ooS frt, 03 kr, magánosok részéről előlegezett tápdijak 2<j2 ft 30 kr, betegápolási alapból elkül­detett .­JSO frt 37 kr, térít­mény cimén 7 frt 94 kr, jegyzői nyugdíj alapra befolyt 4 frt, vadász­jegyekért 6 frt, különféle pénzforgalom 991 ft kr, S itty összesen 1t 6b kr. Az adófelügyelő jelentéséből kiemeljük a következőket: Az adóbehajtási szolgálatot illető­leg: dec. havában befolyt: 1880. évben 91,806 frt, &*/t kr, 1879. évben 75,896 fit (o kr, tehát mull hóban több 15,909 fit 72­.. kr, az egész év alatt pedig 1880. évben bejött 1.122,661 frt 7­1 kr, 1879-dik évben 1.077,3X3 frt 52 kr, s ilíy az 1880. évben több folyt be 45-2/8 frt 22kml A krajcár egyletről. Ilii •'/. már megint mit •kar? talán btxott) feljön­­i síri­ól kix'ik­ni, mivel nem júl, nem e/réMxen temet­ték il MIIIIIIIIJI egyik-másik olvasón­k. Ifig élt nem hallatott mafrárúl, csendben húzta meg magát; rövid élete lin>>/.u kaltiokláx volt. MOHI halála után tud­juk wwf. IIII^X létezett, maal hexxelt el magáról. Igj gyaak mi Mik^/nr német] emberrel is. Mi^ el tudó­uiú^i M­ in veaa&ak róla, ;i mig ű ellendeMen, zajtalan munkál, én embertársai érdekében fárad; cs­ ik midőn elköltözött, veHHX&k énzre hiányát, es kezdjük >;iiiin!in­ mellőz icii'.M 1. \ krajcáregylet tísz<-ik májukban keletkezett azon célból, m­it­ várttfunk polikárai öaxtesegének heti krajcáros betéteiéiből lawanként egy tőke sze­rezteanék, melyen egyik kórházunkban egy ági LasHek felexegény betegek számára; e mellett m­­in­den évben szegényebb­ sorsu betegek láttassanak el ayőgy-N­.errfl éo ;i hol «7.ök_égeH tipolásMal Rendeltetése •x egyletnek valóban • leghumánusabb volt. Városi közön­ségünk elő­ször fel i-- karolta ;s legnem­esebb buzgalommal. X .­11 u "J.",s fizető tan- közös körfilbelöl • ki Mi krajcár heti betétettel is járult a tőke gyarapításához; volt elég szegényebb v»rsu polgár­társunk U. a ki filléreivel biztosítva hitte magát l be­tegség idején. De a lelkesedés alu­l egy évig tartott. Némelyek a­z egyletezésbe untak, mások kicsinyelték a krajcáros adózást, majd ismét mások rangjukon alulinak kép­zelték egy krajcáregylet tagjának lenni. Így évről évre zsugorodott ÖMSXC a fizető tagok száma, ment ki forgalomból az egylet neve. A legközelebbi évben még választmányi ölés sem volt tartható a tagok el­maradása miatt, sem beteg nem folyamodott az egyl't semminem­ű segélyezéséért. Kai hiéva az egylet tisztviselői, kétoxer hhiak üoMxe közgyűlést, a civili c­ vége és az uj év első vasárnapján, most rendelkezzék any­uk sorsa fé­rfit. Az első ü­lésen megjelentek magok a tisztvise­lők hárman, a másodikon rajtok kivel még négyen. Igy elhatároztatott, hogy ..a SSUG frt 16 kr, tekintettel arra, h­ogy az igy iránt semmi részvet nem mutatko­zik, a­z áras kezelése alá adatik, azon kikötéssel mégis, hogy az alapszabályok értelmében a kamat fele a tőké­he­z csatoltassék, fele pedig a szegények­n­ek kiszolgáltatandó gyógyszerek árának fedezésére fordíttassék. Ha­­zonban kedvezőbb viszonyok között az egylet működését újra megkezdené, axua esetre a letéti és kamataival növekedett tőke újból ax egy­let kezelése alá visszabocsátand ió. u Igy a krajcáregylet létezni is ezennel megsxlitt. A lefolyt negyedfél évben bevételei voltak: hetisxe­ilt'M'k és felfil fizetések­ben 968 frt !<• kr gyűjtemé­nyekben és alakuló tagsági ilijlian 58 frt tili kr, a tőkésített összeg után esedékes kamatok­ban £ 9 forint IM> kr, Összesen ."<•*»<» forint 96 kr, nyerilatványokra­­ 17 frt, fölszerelésre kiadásai pedig: In l"> kr, szedési díj és kezelési költségre N­ fn­ I•> kr, kib­­lia­­i számlára :JI frt I I• kr. gyógyszerekre í• In 50 kr. betegek segélyezésére frt, összesen 150 frt 50 kr. maradi rendelkezés alatt 808 frt 16 kr. isten, hogy e Join­t sorsra méltó egyletnek mihamarább jöjjön meg feltámadása i<lij< ! hogy ked­vezőbb viszonyok között és fogékonyabb lelkek által ébredatet­vén föl, miködaessék majd • jövőben polgár­társaink között áldánosan! Veszprém rr­ros polgárai Lévay Imre urai. 3 „ Veszprém" vissza­lépett szerkesztő jél <i következő bizalmi nyilatkozattal tisztellek meg : Főtiszt. Lévay Imre urnak helyben. Főtisztelendőséged legújabb időben a «Vesz­prém” szerkesztőségétől vissza lépett;mi alul­írottak, kik szerkesztői működését elénk figye­emmel kisértük, ez alkalmat felhasználva lelkiis­meretünk sugalla elismeréssel adózni elhatároztuk. Önnek öt eei szerkesztői működése bebizo­nyította, hogy kellő tapintattal megtudta találni azon­ igazságos utat, melyen haladva a szépet, és jól kiemelni, a rosszat és igaztalant pedig a JOUT-tialistica hatalmas fegyverével legjobban büntetni lehet. Hű módon teljesített szerkesztői működés méltó megnyugvással töltheti el Főtisztelendősé­ged szivét, s ha fordultak is elő e lelki jutalmat zavaró mozzanatok, legyen meggyőződve, hogy az igazak az ön által lobogtatott zászló árnyé­kában voltak és vannak. Fogadja e nyilatkozatunkat szívélyesen és kérjük, őrizze meg számunkra szives jó indulatát. Veszprém, 1881. jan. i-en­. Duin­t Ferenc Horváth Geigjt. polgármester. Keserű Elek. Pöschl Károly Vizner János. k. tanácsos. Sseiberling Mátyás. Beserédy Miklós Kovács István. lüsp. és nagyprépost. / égh István. Dr. /'///('.ay Ferenc Szili Horváth Pál, főtanfelugyelő. Körm­endy j­ózsef l­­éghelyi Dezsi Szente Károly, gyogysz. megyei főjegyző. Köves János Ki­t­ un­ Ferenc kir. törv. bíró, szolgabíró. Stoll Miklós, Jh. Pecek­­ly/t­ri Móroca Zsigm. ügyvéd, megyei főpénztárnok. Vargha Kristóf, Fodor Gyula Dr. Sándorffy Miksa ügyvéd, m. járás orvos. Koptitsy Árpád Devics József, kanonok. teszp. árvapenzlarnok. Dr. Jancsik Sándor Békássy Károly ügyvéd, t»rsz. képviselő. torma István, könyv. Iliitilindy Béla Spránsz­ky Ferenc, Éhen László kanonok, k. törv. aljegyző. Vikár Lajos AndrovICs Imre városi főjegyző, tat. ub­iztos. Acsády Sándor, mérnök. s­ tik­ údon. Csolnoky István I­orsaits Kristóf kir. aljegyző. Balogh Dávid Vargha Lajos Némethy Lajos kir. törv. bíró. Keglovics Mátyás Fischler Sándor, Bercsák Boldizsár Próder József Stáhly György kir. tikvezető, kir. tanfelügyelő. Petkó Ignác Dr. Bezerédj Viktor­­ k. telkkönyvvezető, m. aljegyző. Soós Ignác Takács Ádám k. törv. bíró, m. árvaszéki elnök.­­ Hgh Sándor l­­id­a István Szabó Lajos ellenőr. Ferency Károly, Maróty Ferenc gyógyszerész. Dr. Kerényi Károly Kisovics Jróssef m. I. főorvos, kanonok, plébános. Acs Kittl­>/f Szalay Ititiit. m. levéltárnok. Meszes Polikarp. sz. fe-Ssőke Ignác rencrendi áld. és tanító, ellenőr. RosoS István káplán. Mattyók Kalman Jamasko Antal könyv­vivő. sz.­terener. zárda Ionok. Ányos László Herceg Chrisolog f­­öldbirtokos, ihitszónok. Koller Sándor Közgyei Cresceac árvaszéki jegyző. Bezerédy Iván l 7: János, telekkönyyv.­ Lakatos Lajos 'Jonl­osy Mihály tnyug. plébánot. m. ,i­v. ülnök. Kismarky József Bohunicki Ödon k. törv. elnök. Revicki­­ Ágoston Karácson János jószágkormányzó.­­k. törv. bíró. Harahasevszky Henrich] Berky Károly k. adófelügyelő.­­k. törv. bíró. Szefranz József Bóday József k. vezető számtiszt. Füspök Mihály számtiszt.­ m. főszámvevő. Vogronics Antal Auguszt Ferenc ,. kanonok. Racskó Sándor l^r. Zankay. Némethy Elek. Zsoldos Boldizsár. Pap Gyula stb.­seged. ; Csa::k Jh/ti. Pethy Józsi/­ Méhes Ka/man. Szalay Mihály, theo­. t. Ballog András. Kovács Gyula Koller József. Cseh Alajos. Kenyeres Lajos. Bak János. Scherer István. Ezen nyilatkozatot f. hu 10-én­ Klet­­a Fe­renc szolgabíró ur vezetése mellett K­ohunttzky Ödön, Fodor Gyula, Stoll Miklós, Szalay Mihály és dr. Sándorffy Miksa urakból álló küldöttség nyújtotta át, és élőszóval is tolmácsolták az ál­tal­ánosan tisztelt lei tilt ilásk­i halas elismerésüket és ragaszkodásukat, melyhez mi is a legőszintébb szívvel járulunk.

Next