Pápai Lapok, 1885 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

s alig van sertéstartó gazda, ki koczája után származó malacoknak egy részét eladásra ne vinné. De, a nagyobb föld­birtokosok és bérlők ésszerűen kezelt te­nyészeteit kivéve, a községi sertésnyá­jakban a minden rendszer nélkül tenyész­tett állatok olyan keveréke látható, hogy kitűnő magyar fajtánk e nyájakban már alig ismerhető fel. Tekintve azt a szép jövőt, mely sertéstenyésztésünkre az ál­talunk is ajánlt határzár életbelépteté­sével várna, nagyon kívánatosnak tart­juk, hogy kormányunk a kisbirtokosok közt kiosztandó jó fajta kanok által ugyan­oly sikeres figyelmet fordítson a sertés­tenyésztésre is, mint a minővel a­ ló- és szarvasmarhatenyésztés emelésére befoly­nia sikerült. A Veszprém megye közigazgatási bizottsága nov. havi ülésében, melyen ifj Es­terházy Móricz gróf főispán elnökölt, az egyes szakok beterjesztették havi hív. jelentéseiket, melyekből közöljük a következőket: Véghely De­zső alispán, királyi tan. jelenti, hogy a pénztárt, mint mindig, úgy ez alkalommal is váratlan idő­ben megvizsgálta az e czélra rendelt rendes vizs­gáló bizottsággal, s a zárlati összegek a pénztár állapotával együtt teljesen rendben találtatott. A megyei pénztárban kezelt érték az árvatári adós levelek és letéteken kivül 360,157 frt 48. Ugyan­csak alispán kir. tan. jelenti, miszerint a múlt hóban a megyében 8 tüzeset volt 18,610 frt kár­ral, melyből 11,207 frt volt biztosítva. Jelenti, hogy Lipthay István min. tan. elnöklete alatt az állat­egészségügyi törvény végrehajtása felül lett vizsgálva. A szemle eredménye később lesz be­jelentve. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy a múlt havi adófizetési eredményt még nem mutathatja ki, mert az alantos adóhivataloktól az adatok még nem érkeztek be. Az 1886 évre vonatkozó adókivetési adómunkálatok meginduttattak. A kir. ügyész jelenti, hogy a felügyelete alatti börtönben múlt hóban a tényleges létszám volt 159 férfi és 19 nő. A hús egy izben vissza­utasittatott s a napi szükséglet kézi bevásárlás utján pótoltatott. Halálozási eset egy volt, fekvő beteg volt 2, fennjáró 16. Munka napszám 1844 frt. A pápai fogházban volt 54 férfi és 9 nő. Élelmezés ellen panasz nem merült fel. Halálo­zás egy esetben. A munka kereset főösszege 4 frt 5 kr. Pápáról és Veszprémből az idén októ­ber végéig 7500 kosár lett elszállítva Nagy-Marosra. A kir. építészeti hivatal jelenti, miszerint a a Zircz-Győri országúton Péterdnél és szt. István közötti hidak helyreállíttattak, a cseszneki átke­lési szakokon egy kisebbszerű part­csuszamlás ellen intézkedés tétetett. • A megyei főorvos jelentését egész terjedel­mében jövőre közöljük. A bizottság ülésén a tisztviselő-szakelőadókon kivül a tagok közül csak Ányos László, Szabó Imre és Fenyvessy Fe­rencz voltak jelen. Városi közgyűlés 1885. okt. 31-én. Woita József polgármester a gyűlést meg­nyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kiss László, Antal Gábor, Gyurátz Ferencz, Dr. Kövi József, és Bikóty József képviselőket kéri fel. Múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után polgármester úr jelenti, hogy a fogyasztási adó újabb megváltása iránt tartott tárgyalás al­kalmával a városi tanács 85 jk. p. a. lett meg­bízatásához képest akként járt el, hogy miután az előző évi adatokhoz képest a bor és húsnál ugyan 867 frt csökkenés, a ser és cukornál azon­ban 2865 frt emelkedés tünt ki, az eddigi meg­váltási összegnek — aránylagos felosztás mellett által­ában — 998 forinttal emelését fogadta el, s ekép a szerződések 3 évre feltétlenül kiállítva miniszeri jóváhagyás alá vannak terjesztve. Tudomásul vétetett, Kiss László képviselő indítványozza, hogy Tisza Kálmán miniszerelnök úr O Nagyméltósá­gának, ki az állam ügyeinek vezetésében már 10 év óta ernyedetlen buzgalmat, erélyt, kitartást és a külföld által is elismert kiváló államférfiúi képességet tanusit, 10 éves jubileuma alkalmával városunk részéről is üdvözlő felirat intéztessék, megemlítvén, miszerint tudja ugyan, hogy a tör­vényhatóság van hivatva ily feliratban városun­kat is képviselni, tekintettel azonban, hogy ez rendes közgyűlését még csak deczember hóban fogja tartani, a még e hóban megtartandó ünne­pélyről elmaradni nem akarva, teszi indítványát. Az indítvány közlelkesültséggel fogadta­tott, s a készítendő felirat aláirás végett több napon át kitétetni, átnyujtás végett pedig orsz. képviselőnk kezeihez küldetni határoztatott. Gyurátz Ferencz képviselő úr felhívja a kép­viselő testület figyelmét a devecseri utcza és kerti sor elhagyatott és nedves idők alkalmával a szó teljes értelmében járhatatlan állapotára, melyek­nek lakói pedig a város többi adózóival egyfor­mán viselik a közterheket, s kérdést intéz gazd. tanácsos úrhoz aziránt, hogy a jelölt utczáknak ily állapotukból kiemelése van-e szándékban és minő intézkedések lehetnek kilátásba helyezhe­tők? — A gazd. tanácsos indokolt válasza után az ügy az építészeti és szépitő szakbizottság kiváló figyelmébe ajánltatott, melynek ez ér­dembeni tanácskozásaira Gyurátz Ferencz kép­viselő is meghivatni határoztatott. Kis Gábor képviselő a gyermekek isko­­­­láztatása ügyének erélytelen kezelése miatt emel szót, mire ezen üg­gyel foglalkozó Lamperth Lajos jegyző úr a fenforgó nehézségeket érintve azok elhárítása, s az ügynek rendes folyamba hozatala iránt a kellő intézkedéseknek már meg­történtét jelenti, mit felszólaló képviselő a ta­pasztalandó eredménytől feltételezett megnyug­vással vesz tudomásul. Horváth Lajos képviselő a tizesmalmi híd­nál a rendes gyalog közlekedés felörlő akadá­lyára, a sürüen járó-kelő közönség botránkoz­tatására szolgáló vízhordó helyiség beszüntetését — a hídnak a várkert faláig leendő beboltoztatá­sával — eszközölni, s vízhordó helyiséget a mal­mon túl, a volt sörház alatt berendeztetni ajánlja a képviselő testület figyelmébe, annyival inkább miután ehez véleményem szerint az érdekelt ura­dalom is teljes készséggel fog járulni. Az indítvány közhelyesléssel találkozván, foganatosítása iránt a szükséges és czélszerűnek ismerendő intézkedésekre a városi tanács meg­bízatott. Kolossváry Gyula képviselő kérdést tá­maszt az iránt, hogy a lakosságnak az országos kiállításra tömegesen és a f­ennálló kedvezmények igénybevétele melletti beutazásra való felhívása vé­gett tett indítványa minő elintézést és eredményt nyert? Mire Nagy Boldizsár főjegyző kijelenti, hogy a lakossághoz ez érdemben rögtön írásbeli felhívás intéztetett, melyet a negyedmesterek házról házra hordva, mindenkivel közölni utasít­tattak: ugyan ez dobszó és a Pápai Lapok ut­ján is — még pedig a vidékre is kiterjesztve, — szintén közzé tetetett, mindezeknek eredménye azonban csak mintegy 60 egyénnek jelentkezése lett, mi tehát a kivántató 200 számot fel nem ütve, a leutazás meg nem történhetett. Ezen jelentést interpelláló úr azon nyi­latkozattal fogadta, hogy más eljárást várt volna, a közgyűlés azonban azt megnyugtató tudomá­sul vette. A városi volt laktanyának honvédlovasság általi megszállatása iránt a NMMK­ honvédelmi ministeriumhoz intézett felterjesztésünk folytán ennek akadályairól értesítő leirat felolvastatván. Tudomásul vetetett, s ehez képest te­kintettel azon körülményekre, hogy a kérdéses épületnek a belváros területén fekvő részében a bormérés azonnal gyakorlatba vetethetik, — a sörutczai része pedig a városnak ezen utczára fennálló úgynevezett szemetes bormérési jogának jelenlegi bérletideje lejártával a jövő évi Sz. Mi­hály napkor szintén ezen jog gyakorlásának he­lyiségéül használható leend: ennek * szálló ven­déglőül leendő átalakítása iránt — a gazdálko­dási tekinteteket különösen szem előtt tartó czél­szerü tervezet előterjesztésére az építészeti és szépitő szakbizottság megbizatik, melynél az a szükséges építkezési javításokra is kiterjeszkedni, s az uj ipartestület részére szükséglendő gyülés­terem, s netán egyéb helyiség fentartását is szá­mításba venni figyelmeztetik. A helybeli reform, főiskola részére eddig a jogacademia fentartási költségeihez a város által nyújtott évenkénti 600 frt segélynek a jogacade­mia beszüntetése mellett, jövőre a főgymnasium és tanítóképezde fenntartási költségeire is leendő kiszolgáltatása iránti püspöki levél felolvasta­tott, s ez érdemben az állandó választmány ré­széről azon vélemény terjesztetett elő, hogy te­kintettel az intézetnek culturai szempontból ki­ható szellemi irányára és rendeltetésére, de annak létezéséből a városi lakosság anyagi érdekeire is háramló előnyökre, — miután annak fentartásá­hoz a város különben semmivel sem járulna — a kérdéses hozzájárulás azon feltételek mellett to­vábbra is fenntartassák, hogy ez csak egy má­sik hasonrangú és czélú intézet létrejövetelével fog megszűnni, s hogy a pápai illetőségű növen­dékek tandíja mint eddig ugy ezután is minden felekezeti különbség nélkül egyforma teend. Kolossváry Gyula­ képviselő pedig azt indítványozza, hogy mivel a püspöki levél is úgy hangzik, hogy »a jogacademia nem halt meg, hanem csak alszik, s mihelyt az egyházkerület anyagi erővel rendelkezhetik, azonnal felköltendi azt álmából,« — mindaddig mig ez megtörténend, a 600 frt ugyancsak a jogacademia fentartási költségei fedezésére évenként tökésittessék. A közgyűlés névszerinti szavazással 57 szóval 11 ellenében az állandó választmány vé­leményét elfogadta és határozattá emelte, mely ellen azonban Kolossváry Gyula képviselő fe­lebbezéssel élni kijelentette: — Szilágyi József képviselő mint főiskolai gymn. igazgató és Kis Gábor képviselő mint a főiskolai gazdasági ta­nács elnöke pedig a képviselő testület ezen ne­mes áldozatkészségéért az egyházkerület nevében eleve is köszönetüket nyilvánították. Néhai Bocsor István helyére a közs. iskola­szék tagjául Horváth Károly képviselő egyhan­gúlag megválasztatott. Kövezetvám jövedelemről 1883 ápril 24-től 1884 ápril 24-ig terjedő egy évi számadást min­den nehézség nélkül jóváhagyó 463. számu tör­vényhatósági határozat tudomásul vetetlett. Kolossváry Gyula képviselő urnak a város szépítészeti haladásának előmozdítására irányzott indítványa, melyben egy 7 tagu bizottság felü­gyelete mellett záros határidő alatt építészeti és kövezeti tervet készíttetni s megállapitatni indít­ványoz, a szépitő és épitészeti szakbizottságnak kiadatik, mely magát az indítvány tárgyában te­endő intézkedésekre nézve indítványozóval érint­kezésbe tenni utasittatik. Brandt Vilmos müncheni lakos által felta­lált tűzoltóanyag titkának megvásárlása iránt a városi tanácsnak 767 jk. p. a. foglalt intézkedése bejelentetvén, helybenhagyólag tudomásul vete­tett, ily anyaggal vegyitett viznek magánházaknál ugy a tűzoltó egylet által is készletben tartását életbeléptetni a városi tanács megbizatik. Az iktatói állomás betöltése a városi tanács által felfüggesztetvén, ideiglenes intézkedésképen — a szervezeti szabályzat e szerinti módosításá­nak ezúttal még mellőzésével — jóváhagyatik. Legtöbb adót fizető városi képviselők név­jegyzékének 1886-ik évre leendő összeállítására Paál István, Miszori Ferencz, Csizmadia Károly és Lamperth Lajos jegyző urak megbízattak. Herz Dávid rajztanár fizetésének javítása iránt az ipartanodai bizottság részéről történt előterjesztés folytán, tekintettel arra, hogy ne­vezett tanár urnak eddig csupán a Zimmermann féle alapítvány értelmében működése az iparta­nonczokra nézve most már egyáltalán kötelező tanrendszer mellett — hetenként 9 órai oktatás­sal szaporodott, ennek díjazása fejében eddigi 600 frt évi fizetése a folyó tanév kezdetétől fogva 1O0 frttal emeltetik. Rendőrök fizetés javítás iránt folyamodván, tekintettel azok számához képest a szolgálat terhes voltára, folyamodók közül a szolgá­lati idő sorrendje szerint a hét idősebbnek 240 frt évi készpénz fizetése 1886 január 1-töl fejen­kint 10 frttal megjavittatik, oly kijelentéssel azon­ban, hogy ezen javitás fegyelmi uton megvon­ható s a szolgálati idő szerint következőre ru­házható leend.­kezzünk e megyénkbeli nagy­vállalatról, s te­hetjük ezt bizonyára főleg e lapok hasábjain, reclam­gyártás gyanúja nélkül. Sőt tehettük volna ezt már korábban is, de többnyire úgy vagyunk azzal, a­mit jól ismerünk, hogy nem­igen szok­tuk azt ismertetni, s leginkább akkor becsüljük azt a mi a mienk, mikor mások is megbecsülik. A herendi híres gyárat a közönség jó for­mán csak akkor kezdte ismerni, mikor azt várta, hogy a párisi kiállításon is kitüntették, é­­s hogy a Tuillenák és a Burg számára is szállít. A városlődi gyár derék tulajdonosa külön­ben maga is jó­formán csak a napokban tudta meg, hogy gyára már 46 év óta fenáll­­t egy angol utazótól. A herendi és városlődi gyár között bár kö­zel feküsznek egymáshoz, nagy különbség van. Amott jobbadán fényűzési czikkek előállításával foglalkoznak, itt a mindennapi élet igényeit tart­ják szem előtt. A mi csak asztalunkra kerül reg­gelitől a vacsoráig, annak mind megtalálható Városlődön a maga edénye, sőt a toilette sincs kifelejtve »Láng és Mayer« uraknál. A kávéné­nikék öblös ibrikjéig képviselve van, s az étkek számtalan válfaja, levestől, (főleg ha nem nagyon forró) a fogasig és salátákig, itt mind saját alakú és méltó edényre lel, s hozzá olcsón, jutányosan. A gyár forgalma nem is lehet csekély mert hisz sohasem szorul a reclam nagy dobjára Érdekes tudni, hogy a városlődi kőedény­nek a pápai porczellán volt az elődje, a pápai munkások az itteni gyár megszűntével Városlő­dön nyertek alkalmazást. A tulajdonosok is, a gyártmány is közel rokonok. Hanem a pápai porczellánt itt utol nem érhették, átcsaptak te­hát az egyszerűbb, gyakorlatiasb kőedény gyár­tására, a pápai fayence pedig azóta becses rit­kaság. — Szives olvasónőm, ha nagymamája staf­u­rungjából még itt-ott régi szekrényeken pengő porczellán tárgyakat talál, melyek rózsaszínű szegélyzetben, ékes piros rózsákkal, haragos zöld levelekkel pompáznak, tudja meg, hogy azt Pá­pán készítették, s méltó, hogy megbecsülje, mert ilyet Pápán többé alig fognak előállítani. — Ott gyártották azt, pedig alig hihető­ Pápán, ott festették soha el nem halványuló szi­nekkel nemzetire, ama régi épületben a mostani faiskola mellett, nem messze a hídtól, hol fran­czia futás idején Lassalle generálist lelőtte egy czigány legény, — mint ez meg van irva a vá­ros krónikájában és Jókai regényében, sőt ma­gában Bocsor történetében is apróbb eltérésekkel. — Búsan mogorván áll ez épület, mintha mit sem tudna régi és jövendő dicsőségéről *). — Valódi ellentéte a városlődi utódnak. — A magyar nyugoti vasút hires szentgáli kapaszkodóját elhagyva, vigan siklik alá gőz nél­kül a gőzös. Egyszerre tágas udvarra ér. A hát­erdőkoszorúzta hegy harsogva veri vissza a vo­nat dübörgését, s a hegy lábaitól felszálló füst a a vállain ülő felhők közé vegyül. A Fehér falu hosszú emeletes épületek körítik három oldalról az udvart a hegy alatt, mit a negyedik oldalon a vasút töltése zár be. A töltésen túl rohanó patak zúzdát és fürészmalmot hajt, — pezsgő élet minden­felé! — Ez a gyár, utunk czélja, de még nem értük el, mert az állomás jó tova van, s onnét ugy kell visszatérnünk. — Nyáron valóban kellemes látvány ha ide érünk. Zöld fasorok egy gyönyörű ritka növésű fényű, apró szobrocskák és virágvázak (a gyár saját készítményei), hófehér poronddal hintett utak váltakoznak. Előzékeny fogadtatásra bizton számítva lé­pünk be, s nem is csalódunk és csakhamar nö­vekvő érdekkel tekintjük meg a tulajdonos szó­m) A nagy reményekre jogosító genialis fiatal szobrász­nak, Zala Györgynek szülő­háza is­ mélyes vezetése alatt a műhelyeket, hol a lágy agyag 40 munkás kezei között nyer alakokat, az égető kemencséket pokoli különféle lángten­gerrel iszonyú öblükben. A kályha­gyárban meg­meglepnek a gyönyörű óninet stylü kályhák s a festők termeit elhagyva benyitunk a roppant kiterjedésű raktárakba. Hatalmas oszlopok csupa tányérból, magas gúlák kecses alakú tálakból, s egy egész szoba telve tömve kávéservicekkel.— Mintha tojáson járnánk, félve lépünk, mert min­denütt a törékenység megtestesült példányai vesznek körül ezernyi ezer alakzatban, s szem­kápráztató mennyiségben. — Itt alkalmunk nyílik a gyár törekvéseit, haladását constatálni, majd az elismerés meleg kifejezéseivel árasztjuk el mosolygó gazdánkat a díszedények számára fentartott legbelső helyi­ségben. Itt már a gyár saját találmányú készít­ményeivel, a majolica egy nemével találkozunk, s maga a majolica sem hiányzik. Itt-ott eredeti magyar motívumokat fedezünk fel nagy gyönyö­rűségünkre a festészetben, s szeszélyes alakú vá­zák és csecsebecsék kopt szemünkbe tűnik egy gyönyörűen festett — csutora. — Egyik sarokban gyönyörű pincser gug­gol, s fogait ránk vicsorítja. Csudálkozunk rajta, hogy mit keres itt ez éb, s hogy nem is ugat, meg akarjuk simogatni — hideg és kemény, kan­dalló dísz — terra cottából ! — Arczképekkel­ diszitett tálacskákat lá­tunk szerb és román notabilitások képeivel. — Ezek már kivitelre készülnek. Nagyon helyesen! — Szemlénk reményével teljesen megelé­gedve távozunk, de a magyar vendégszeretet nem bocsájt, s felejthet­lenné teszi esténket a vi­dám társaságban eltöltött kedves csevegés, bá­jos kezek művészi játéka a zongorán, míg egy­szerre a verendán egy carillon kellemes akkord­jai az esti szél csipős hidegére, s a hazatérésre figyelmeztetnek.­­ § A—^ Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. November 8. —­­471. Kázmér lengyel herceg Hatvanig érkezik seregével; értesülvén azonban, hogy I. Mátyás királyunk őt a Rákoson készen várja, Nyitra felé veszi útját. 1839. Reguly Antal, Pápa város szülötte, s magyar tu­dományos utazó Abába érkezik. (Abó fekszik a Finn öböl éjszaki nyugoti partján ) November 9. — 1716. Gradiskát a császáriak a törö­köktől elfoglalják. 1793 Parisban a „Notre Dame" templom az ész isten­ség templomává avattatik föl. November 10. — 1637. — Fontainebleauban Krisztina leköszönt svéd királynő kegyencét Monaldeschil, részint féltékeny szerelemből, részii­t mert némely titkait elárulta, meggyilkoltatja.. 1818. Berlinbe, az ingerült városba, Wrangel porosz tábornok bevonul E bevonulás ellen az országgyűlés erélyesen tiltakozik. November 11. — 14­7. Constanzban Colomra Ottó bi­bornok pápává választalik, ki is V. Marton nevet vesz fel. 1811. Vuk­ovius hebő, az 1848/9. alkotmányharczunkban igazságü­gyminister és jeles magyar szónok, születik Fiuméban. November 12. — 1663. .Kassán részleges országgyűlés, mely a vasvári lealázó békekötésnek ellentmond. 1794. Parisban a convent a jakobinus clubbot bezáratja. November 13. —­­Sőt. A Calais és Dover között levő tengeralatti távíró a közhasználatnak átadatik. November 14. — 1583. Nov. 8—14-ig országgyűlés Budapesten, melyen I. Mária királynőnk a nemzet szabadal­mait megerősíti. KÜLÖNFÉLE­­ 1. 11 Id. gróf Esterházy Miklós meghalt.­­ Tatáról írják lapunknak a szomorú hírt, hogy idősb gróf Esterházy Miklós Ferencz, valóságos belső titkos tanácsos, meghalt. Az agg főúr évek óta gyöngélkedett már, s így halála nem jött vá­ratlan csapásként a gyászoló családra, de halála azért általános részvétet fog kelteni bizonyára szélesebb körökben is. Az elhunyt főúr 1803-ban született, így tehát 82 éves korában hunyt el; halálának oka végelgyengülés volt. — Fiatal ko­rában közéletünkben tevékeny szerepet játszott, de már évek óta tatai magányában, visszavo­nulva élt. Három fia volt: gróf Esterházy Miksa, a­­ magyar athleticai sport megalapítója, ki pár év­vel ezelőtt hunyt el; gróf Esterházy Pál, ki négy hóval előzte meg atyját a halálban; és a legif­jabb gr. Esterházy Miklós, az ismert sportsman, kinek tatai versenyistállója s kopófalkája európai hirü. Az elhunyt gróf is nagy sportsman s kü­lönösen szenvedélyes és hires vadász volt. —•

Next