Pápai Lapok, 1887 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-11 / 37. szám

nás jóslatok keringenek, s tény, hogy azóta is majdnem tűz támadt a Jeruzsálemhegyen. De még jókor elfojtották. A tűzvész oka ? Szokás szerint ismeretlen. Elismerést érdemel a részvét, mely a le­légettek iránt város szerte mutatkozik. Dr. Óváry Ferencz, a tűzoltók derék főparancsnoka, még azon este rpo­­ztot adott a szerencsétleneknek.­­ Segélyző bizottság alakult, s Véghely Dezső al­ispán áll az élén. A népkonyha folyton »működik, s falraga­szok »kenyeret« kérnek a szűkölködők számára, szép eredmén­nyel. Szóval a pillanatnyi nyomort a város la­kossága maga is leküzdi, de hogy mikor lesz a hajdani »Boldog város« még egyszer boldog, azt csak a könyörülő Isten és a jószivü »nagy kö­­ zonseg« tudná megmondani, A föntebb vázolt tragikus esemény­t rögtön a fosztott legelőkön csak silány táplálékkal élhettek, világgá menesztett hosszú táviratok hirdették a­­ s­ok helyen a források kiapadásával bekövetkezett nagy lapoknak. A vízhiány miatt a szomjúság en­yhitésére sem találtak Ezek némelyike a nagy mondások szótárát­­ elegendő fris­s üditő vizet, a sertések közt uralgott majdnem kimeríti. A Budapest plane a helyszi­­n, járvány a hűvösebbre változott napok után megszűnt, nem készült illusztrációkkal is szolgál, melyek a f­ő főorvosi hivatal ügyforgalma augusztus hó­valósághoz ugyan egy cseppet sem hasonlatnak, s ban a következő volt: Beérkezett az alispáni hiva­dó rajtok a rögtönzés jellege elvitázhatlan. Ha­­lálból 16 ügydrb, vegyes ügydarab volt 13, a nem azért máshonnan, még eddig — néhány hír- 1 m­uit hóról elintézetlen maradt 3 drb, igy összesen lap tudósítón kivül — semmi, de semmi sem ! elintézendő volt 32 ügydarab, elintéztetett 31, elin­erkezett, s tőzetlen maradt 1. A hasznos háziállatok közt az egészségi álla­pot általában kielégitő volt. Lépfenében zsöny község szarvasmarha állományában Belsőgör­elhullott 5 drb, Előkajáron elhullott 4 drb, ugyan­itt kiirta­tott 1 bőrféregben szenvedő ló, s mintegy 12 drb csikó makacs mirigy daganat és toroklobban bete­gedett meg, melyeknek gyógykezelésére és a beteg­ség terjedésének meggátlására a szükséges óvintéz­kedések megtétettek. A sertések közt az orbáncz járványosan ural­gott Suur község sertvés állományában, a megyei állatorvos által a vizsgálat megejtetvén, a szükséges óvó és fertőtlenítő intézkedések a járvány terjedé­sének meggátlása céljából hatóságilag elrendeltettek. A jelzett ragályos betegségek kifejlődésére a július hónapban tartósan uralgott forró nyári napok szol­gáltak indokul, a­mennyiben az égető hőségben a nevezett állatfajok az elégett és táperejöktől meg-<.. i. I Kelt Veszprémben 1887. sept. hó 2-án. megyei főorvos. Közegészségügy.­­ Veszprém megye közigazgatási bizottsága­­i­nak 1. évi september hó 1-én tartott ülésén dr. s Kerényi Károly megyei ffiorvos a köve.ke.S I­g . a kereskedelmi egészségügyi jelentést terjesztette elő. I » Az egészségi állapot augusztus hó folyamában I mUZeil­Tlban Budapesten­. amennyiben a betegedések csekély számnak voltak ! A m­uzeum a v­aros_ l­igeti i­parcsar. és a halálozási arány sem emelkedett­­ Pápa r. t. ; f _ okf_ ^ id­őleges t­éli g­yü_ város kivételével, a hol vörheny betegségek számosabb j k iimigt r­endez. E g­yümöl­s k­iállta S­ h e. esetben fordultak elő­­ a megye egyéb részeiben ] yesebben g­yümölcs v­asai. c­élja a k­özönséget a ép oly kedvező volt, mint az előzőleg befolyt juhus ; ^ g­yümöl C 3 f­ajokkal é­g a­zok b­eszerzés; forra_ hónapban. ; s ai­v­a{ megismertetni és a hazai gyümölcs kelen-A betegségek jellege leginkább az emésztő szer­ j b­őségét előmozdítani, vek bántalmaiban központosult, heveny, gyomor és bél­ . K­iállitaili l­ehet a, m­átj k­örtéti b;rset> j _ hurutok voltak, általában az uralkodó bajok kizárása­ , ^ ^ m­ogyorótj m­ondd­ a tj gesztenyét, gyá­val a súlyosabb és veszélyesebb kóralakoknak, átlag j m­ölcsfa c­semszéket é­s g­yümölcs csomagolási ezen bántalmak, ugy a felnőttek, mint a gyermekek­­­ e­szközöket, C álipan o­ly g­yömölcs f­ajok s­zámára nél enyhe lefolyással bírtak, váltólázak csak gyéren­­ r­endeztetik e­me k­iai­i tasi v­asat, m­elyek m­inőség fordultak elő: a felmerült esetek hosszassabban tar­­t g­ak é­s m­ennyiségüknél f­ogva n­agyban v­aló e )a­­tók voltak és utó­bajok nélkül gyógyultak. i d­ásra é­s k­ivitelre is al­k­almasak. A heveny fertőző betegségek közül a vörheny . M­inden faj k­ial­itandó g­yümöt mint fentebb is említem Pápa r. t. város területén , k mdeai legalább ioo drbot, illetve io kilót, le*­em­elkedőben volt, a városi hatóság a kórterjedésé­­t t­öbbftt 5 0QO d rbolj i­lletve J Q- nek m­­ggátlása és megszüntetése czéljából megtette ! Gyümölcs termelők kiállítandó gyümölcseik a törvényben előirt óvintézkedéseket. i­s­zara­­i fa helyet, állványokat, asztalokat valamint A fenyegető kolera járványt megelőzőleg kia- j­a n­­inták k­iálli­tására szolgáló tányérokat ingyen dott miniszteri és alispáni utasítások értelmében ugy­a­n k­apj­a. A kiálitáson létre­jött eladások val a­hatóságok mint azok egészségügyi közegei az óvin­ | m­int a v asárkisok u­tan IO«„a kianitasi m­­e­ték­tézkedések foganatosítása körül buzgó fáradozást ta­­j s­zedrítik. A n­agy közönség kényelme szempont­nusítottak, figyelem forditatott a nyilvános helyek iskolák, közterek, vendéglők, vágóhidak, lakházak és ezek udvarainak tisztán tartása, piaczi, élelmi­szerek s k éssék t­erményeit i­deje­k­orán bejelenteni gyümölcs félék vizsgálata naponként teljesíttetett, , Bejelentési űrlapokkal vagy további felvl­elkoboztatott7 véka. éretlen szava, 11 liter tej, s 30 j­lagositassal szolgal Reé Jenő keresk. muzeumi kdó romlott hal. képviselő Öngyilkosság volt 1, önfelakasztás által. A-I,' Véletlen szerecsétlen haláleset volt 1, a siófoki J ^ a °'' 1 Si­P^' a n< vasúti állomáson a hol a berobogó gyorsvonat moz­­i cím­á c?crvo­­donyáról lepattant kenő edény által egy vasúti őr 1 agyonfújtatott. j " sböi­b­e­k dl­jából helyben 5 drbból álló minták is eladatnak. A kinek fentebbiekből feleslege van, ne jég borított „Kitzsteinhorn" fantastikus ormán, me­lyeket mind, mind csak a vonat gyors röpte enged megtekintésre. Land-Gasteinnel landauerok, minden szállónak omnibusa, melyeken kényelemmel visznek Lendbe. A zúgó Salzach mentén, szegényesen fekszik, apró szállóival, kis kertekkel körítve, a vadon sziklák alatt, völgybe ékelve Lend.­­ Több kiránduló helye van ez érdekes zúgnak, de a türelm­etlen utas csak siet Gastein felé, míg kocsijára várnia kell, átla­pozza az elmaradhatlan „Premdenbuchot", hogy sa­ját nevét is megörökítse. Az előfogat itt nagyon is elkel, mert ujja rendkívüli meredeken visz, balról a­­ mély vadon völgy, az Ache tombolva, zúgva futja­át, jobbról a sziklák rémséges magasságban komoran meredeznek fejünk felett, szem alig éri a csúcsokat, szeretnénk sasszárnyakkal bírni, hogy felrepülhes­sünk, és onnan a jégkirály birodalmából tekinthet­nénk e vadonba, mely ki tudja, m­ikép, kán­!- száza­don át ilyen? Bámulatos ez a jó kocsiút, mit ide csináltak a sziklákból kirobbantott helyekre, 26 év előtt egyik hegyről a másikra csak fahidak vezet­tek, ezen jártak át, valódi Isten kísértés lehetett, annyira himbálódott a kocsik alatt, most­ pedig­­ tervezik, és jövő évre munkába veszik a villanyvo­natot. Több helyen meg van kötve a hegy­oldal, szikla és földcsuszamlások ellen, minden évben meg­vizsgálják az utakat, veszedelmesebb helyeken a hó­lavinák nem rongálták-e nagyon, mikor is őrizked­nek ez után gyakran járni, mert a lehulló hó ment­hetetlenül életet vesz. Egy óráig tart körül belől ezen út, aztán széles völgy tárul elénk, visszapillan­tunk e vadon szép útra, a sziklák között templom­romot látunk, és gigantikus férfi alakok emelkednek, képzetünk elé, kik hajdan itt jártak óriás vadembe­rek alakjában, rettegtetve szegény utasokat. Igy mesélé nekünk kocsisunk mig „Dorf Gasteini" meg­állásnál lovainak czukrot "és megáztatott prófuntot adott, mi itt oly porcziókban van, már elkészítve, müttt mikor rólunk szénát fttnak.. Igen szépen kanyarodik a völgyön át utunk a magas hegyek, csinos falvak, régebbi apátságok mellett, mig „Hof Gasteinba" érünk. Itt is telve van­nak a vendéglők, mert olcsóbb a tartózkodás mint Wildbadgasteinban, honnan a forrásvíz ide van ve­zetve a fürdők számára. Szépen áll a templom, és mit még nem láttam, hajójában a nagy feszület sza­badon függ le a telep közepéről. A padok oldalai ki­húzhatók, egy egy ülőhelyet képezve, és az illetők nevei kis réztáblára reá írva. Szép góth stilü épí­tése, nagy oltárnál érdekes faragványok, Idvül is sok érdekes régi márvány siremlék, a négyszög magas torony frontján festve, azon jótékony püspökök és alakjának csoportja, kik újra felépítették a templo­mot, melyet a hegyi vízár egy ízben lerombolt. — As itt tovább mind érdekesebb lesz és folyton változó, az újabb kanyarulatnál máskép: a völgy kitágul és meglepetve pillantjuk Wildbad-Gasteint! Mit a természet bőségesen nyújthat, mire az emberi elme képes — itt mind egyesítve van a tomboló, sis­tergő vízesés, azok a vadon szikla csoportok és a merészen épített palota szerű lakok, villák, mintegy Csíoda képre tekintünk! Nemhiába a világ első für­dői közé sorakozik Gastein, de Európának nincs is hasonló fekvésű 03 ilyen gazdag vadregényes szép környékkel bíró több fürdője. El is van foglalva minden zug, pedig folyton építenek, évről évre újabb villák, hotelek emelkednek. — Ha az ember először érkezik valahová, és szíves baráti arczok fogadják, nem érzi magát már idegennek, általuk kalauzolva, mennyivel könnyebb a tájékozás! Nekünk is akadt szíves kísérőnk, leinek kalauzolása által, rövid időn sokat láthattunk, tapasztalhattunk, és ki a haut-sai­son daczára lakást bírt fenntartani számunkra, pe­dig hányan mentek vissza Hoch-Gasteinba. Élénk mozgalom uralkodott a „Str­aubinger" téren. Ez a központ, itt mindenki keresztül­ megy, és senki nem gondrozza magát a'padokra, székekre le­ülni és Vilmos császár ablakjára gukkerrel, zwikker­rel fel fel tekinteni, ki ugy látssik, megszokta e figyi­ Esterházy nádor 1682- évi levelei. Megyénk derék levéltárnoka, Ács Rudolf ur , az alábbi két érdekes levelet közli lapunkkal a következő sorok kíséretében : Az 1672—1682. korszak gyászos évtizede magyar hazánknak, — protestánsok üldözése, al­kotmány felfüggesztés, kivégzések, bebörtönzé­sek, s több kegyetlen kínzások és üldözések napi­­­renden voltak; — e korszakot felejthetlen tudó­sunk és historikusunk Bocsor István következő­leg ecseteli: »Ambringer János helyettes királyi kor­mányzóvá neveztetett, mellé 4 német és 4 ma­gyar (Szelepcsényi, Kollonics Forgács és Maj­tényi) tanácsos adatott, az új magyar (?) kormány 1673 tavaszán fényes vendégségek, s a jelen volt urak eskületétele közt Posonyban beigtattatott. Megnyíltak ezzel az önkény kebehrázó erőszakai. A durva, az önhaszonleső, ajz. eszemiszom szom­jas helytartó, s hozzá méltó­­ tanácsosai, minden nemesben egy összeesküvőt, minden csoportban új forradalmi tömeget, minden szóban új felség­sértést láttak, és költöttek maguknak, s hogy érdemeket szerezzenek, a mostani alig merő né­pen égbekiáltó borzasztóságokat követtek el. Nem csuda tehát, hogy Tököli vezérlete alatt fegyv Tököli rövid időn a Vág vonalig egész Felső Ma­­­­gyarországnak urává lett, — ekkor Ibrahim basa a táborába gyűjtött erdélyi és felső magyaror­szági rendek előtt Tökölit Magyarország kirá­lyává, kiáltotta, tudjuk a történelemből, hogy ezt Tököli visszautasította. Mindezen események szomorú kilátást nyúj­tottak a királyiak ügyének, Esterházy nádor fel­szólításának, mit a vármegyékhez intézett, pénz­hiány, bizalmatlanság, és a nádor tanácsainak mellőzése miatt sovány vagy jíppen semmi ered­ménye lett. ] Ezen korszakból való fljz itt mellékelve közlött két nádori levél, — melyeknek Veszprém megyét illetőleg semmi eredménye nem lett a magyar ellenzék j Erhez nyúlt, — és­­ nézve tekéntvén atyai szemmel megh­itt Kegyel­mes Királyunk ezen kedves országának illy éghbe kiáltó pusztulássát el akarván az következendeö bi­zonyos veszedelmet mindenképpen távosztatni, nagy ereös hadait kénszeréttetett ezen hazában rendelni, csupán a' véghre hogy Király és Atyai tartozása szerint az alkalmatlan dulo pusztitto Tolvayoktol országát meg mentvén, hozhassa eleöbenny, bé­kességhére és szabadságára, Ennek nagyobb eleö menetelére, nékeünk is méltosztatott veö­seölsége ke­gyelmessen parancsolni, hogy Kegyelmeteknek Pala­tinusi Tisztjeünk s hivatalunk szerint Insurektiot publicállyunk, hogy tudnya illik az által az haza szabadságot csak szóval keresec és más felöl rontó ellenségh ki irtassák az hazábul. Mely kegyelmes Urunk igen méltó 's király parancsolattyának eleget akarván tenneünk Isten áldásábul édes hazánk megh maradásáért, eleinkteül reánk származott igaz Magyar Vérsegeünk megh mutatására, nem szánván véreünket is ki ontannunk személyeünk szerint mezeöbe akarunk szállani. Kevántuk azért emlétett Palatinusi hivatalunk szerint Kegyelmeteknek tudtára adnunk és paran­csolnunk olly készenlettel légyen, hogy az midőn látfoga mezeőben való szállásunkat, és Isten által tovább való mozdulásunkat, minden késedelem nél­keül mentéül többed magával lehet contungálhassa magát veleünk Országunk élet Teörvényében ex­pressalt beüntetés alatt, hogy igy edgy szives lélek­kel irthassuk Isten áldásábul ki mind Kegyelmes Koronás Király Urunk eö­zeölsége 's mind szegény megh romlott hazánk nylván való ellenséghét és mu­tathassuk megh ez világh előtt azt, hogy készebbek részeünk régi eleinkteül vett szabadságunkért dicseö­séges halált szenvedni, nem mint Pogánnak adozo Rabjai és Jobbagy lenny. In relictuo Isten éltesse kegyelmeteket. Datum in Arce nostra Kismartoniense die 7. July Anno 1682. Illustrimorum Reverendissfmorum Spect: ac Magn: Gen: Egr. nobilium Dnorum vestrorum amicum ad offícia paratus Paulus Esterházy m. pr. Kívül. Illnsbrissimis Reverendissimis Spectabilibus Ma­gnificis Generosis Egregys et Nobilibus Dnis Dnis N. N. Supremo et vice Comitibus Iudlium caetericque Invitis Asssor: toti denium Universitatis Dnorum Praelatorum Baronum Magnatum et Nobilium Conai­tatus Veszprimiensis et Dominis Amicis Nobis. II. Illusti'issimi Reverendissimi Adinodum Reve­rendi Spectabiles et Magnifici, Generosi Egregy et Nobiles Domini Amici Nobis Obsequentissinri. Salutem et Ofiiciorum Nostrorum commendamus. Nem kéd­yünk Kegyelmetek vette az elmúlt Napokban is Levelünket kiben tudositottuk Kegyel­meteket az Pogány Ellenségbnek Pesdhoz való nagy gyülekezeteirül, már most az bujdosó Magyarok Tá­borban való szállását, 's ugyan azoktul némely Ne­mes Vármegyék föl ütetésérül való szorgalmaztatá­sát el hittük eddig, értette Kegyelmetek, kibül ez nyelván való Ellenkezésnél egyebet, akar mely okos Elme is nem magyarázhat. Ha azért csak nyakunkra várjuk ily nyelvan való ellenségeinket bizonyára eltávozhatatlan veszedelem követ minnyájunkat. Hogy azért réghi Eleinktől vett igaz magyar vérün­ket ez világh előtt is megh mutathassuk, ád okot arra Kegyelmes Király Urunk eö Feölségbe Szent Atyay szeretetbül származott gondviselése, 's paran­csolattya mellyet levelünk mellé annectálván Kegyel­meteknek im eil küldettük melybül v eszében Veheti I Kegyelmetek mely buzgósággal kevánnya szegény í Hazánk oltalmát kegyelmes Urunk eö Feölsége, met, mert nyitott­­ blakjan~aT meg megleten~és ott I Mü'­e ^zve Miss Isten engedelmebül személyünk sze­rintii Mezőben szállunk hova ham­areb, akarván ezzel is Palatinussi köteleségünket s ez szegény Haza oltalmához igaz Magyari szeretetünket megmutatnunk. Minek meteket okáért akaránk, ezen levelünk által Kegyel­megh találnunk 's Tisztünk szerint paran­csolnunk is, mihelyen érti Mezőben való szállásun­kat, azontúl minden késedelem nélkül föll kellyen, 's noha Particularis Insurrectio parancsoltatolk mind­azonáltal az veszedelem már öregbbülvén az szük­séghez kelletik magánkat alkalmaztatnunk és igy. hanem virithu­ is minnyáian, mindazonáltal mentül többed magával lehat fel üllyön 's mutassa meg, hogy hazájat, ki ki igaz.in Szereti­ készebb szabad­ságáért dicsőséges halált szenvedni, hogy nem mint az egész világh csufia 's Ellenségének praedája lenni. Nem kételkedvén azért Kegyelmetek igaz Magyar­ságában, kévánnyuk hogy Isten tartsa Kegyelmete­ket sokáigh szerencséssen. Datum Kis Martony 25 July 1682. Illustrissimorum Reverendissimorum Ad­modum Reverendirum­ Spectabilium et Magnificorum Generosorum Eegregiorum et Nobilium Dominorum vestrorum Amicus ad officia paratus Paulus Ester­házy m. p. Kivál. Illustrissimis Reverendissimis Admodum Reve­rendis Spectabilibus et Magnificis Generosis Egregys Nbbilibus Dominis N. N. Supremo et Vice Comiti et Judlium caetariscpie Jurassor, ac toti denique uni­versitati Dnorum Praelatorum Baronum Magnatum etj Nobilium Oottus Veszprimiensis et Dnis Amicis Nobis obsequentissimis Papa. olvassa bizonyos órában leveleit is. Különben több­­­­ször volt alkalmunk láthatni, kocsizásait rendes idő­­k­ben teszi, alacsony nyitott hintóban, és a leghatal­­­­masabb uralkodót, a legöregebb és békeszeretőbb­­ fejedelmet ki ne nézné érdekkel, ki ilyen kort ér­­t­hete, aránylag elég jó testi és szellemi condi­­­­cióban. De megjelenését megelőzik detektívek, zsandárok, kik szórványosan különféle jelennek meg. Fogadta­­­­tására még ott lengtek a zászlók, diadal kapu, min­­­­den még ünnepi színben volt, erkélyén fekete alapon (Folyt, köv.) J­edelweisből egy nagy W. zöld lombokkal körítve.­­ A világhírű (63—85 mm­) vízesést különböző pon­­­­tokról láthatni „Schreck­brücke­"-ről oly erős a mo­raj, a zúgás, fehér habbá törik vize a sziklákon, és finom ködként száll azezonra, tovább veszi folyását, az alsó hídnál némelyek eserny­ővel állva gyönyörköd­nek, míg a túlsó oldalán fedett a híd, honnan évek előtt, egy orosz ugrott le, kinek testét darabokban szedték össze Lendnél, és azóta szorosan el van zárva azon kis­ ajtó, melyen merész ugrását tevé. E pompás természeti tünemény, ünnepi öltönyében mutatá be magát, miután hófehéren zúgott habzott, zivatar után sárga, szürke, magával hozva a hegyek szennyét. A napfény megtörik felette, és csodás szi­várvány hidat ,­mit gyors esése érez a finom füstszerű vízpárán át, képez, és mi csengő harang kondu­lásának hangját adja. Már dolgoznak a villany vilá­gításon, melyhez a vízesésnek erejét használják, a próbalámpa esténként ott­­ fénylik. Azt tartják vagy 100 év előtt márs felé szakadt e vízesés, azon hely egészen azt mutatja — és csak nagy szikla omla­dék által véve mostani útját. A völgyben több lak spanyol falszerüleg van deszkázattal elkerítve, mert a vízesés vízpára által folyton lepve van. I. Spectabile B ac­ta­ Illustrissimi Reverendissimi gnifici, Generosi Egregii et nobjiles Domini, Amici nobis obsequentissimi! Salutem officiorumque nostro­rum commendationem. I Nem kételkeszeünk benne, hogy tudva ne le­gyen kegyelmeteknél, minémen kimondhatatlan, 's majd utolsó romlásra iutando inséghben legyen sze­gény nyomorodott hazánk az sok fegyverkezes sza­badságh szinye alatt puszti­lo hadak miatt, mely dolgokból az haydán fényes dicseöséges Keresztény országhnak (az ki régenten az teöbb háta megett levő országoknak is Istápya, 's eöz álloga seöt ereös bástyáya vala) véghseö veszedelmét soha visza nem­ téreö szép szabadságának letapodását nyilván vár­hatbyuk, járulván ehez az természet szerint való el­lenséghnek ajánlott mindenkori adózás, mellyet né­mely hazáyok régi szabadságát megh utáló nyugha­tatlan elmék kovánnak nagy becsteleneül, kibeül világossan ki tetezik micsoda szabadságh szeretet légyen az, az ki, az Pogány ellenség h­adozo jobbá­gya, maga hiti s* igaz magyarsága ellen keván lenni, noha pedigh sok ízbe az pusztitto, magyarokkal Arm­istitium­ orvosságával kevánta volna szép le cseöndes sértését Kegyelmes koronás Király eö Peöl­séghe ezen sok alkalmatlan cselekedetteknek, de az Pogányhoz inkább mint maga Királlyához s édes nemzetségéhez bizakodó megh­általkodott szivekkel semmi lett uton módon végét nem vehette, mire TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLY ÖZSÉB. — Szeptember 11. —­ 1382. Nagy Lajos királyunk halála Nagyszombatban és 1848. Jellachich horvát bán betörése Magyarországba. Szeptemb­­ 12. — 1860. Viktor Emánuel Nápoly* bán OlassOTVág kvrny&vi kiütatik kú

Next