Pápai Lapok, 1891 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

XVIII. évfolyam. ifc Megjelenik­­ mi­n­d­en vasár­n­a­p. Közérdekű sürgős közlésekre korán kint rendkivüli számot,­ is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlem­én­yek a lap­­ szerk. hivatalába küldendők. ^ Vi Pápa város 45. szám. hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesü­le­t­nek meg­vál­asz­t­o­tt kö­z­l­ö­n­ye. TÁRCZA. AZ ÉH GYÁSZOM. „Elnyugodott az örök nyugalomba," Kényes sorokból sirva olvasom ... — Borul-e rá szomorú fűznek lombja, Vagy puszta, mely födi, a sirhalom ? (gyászoló könyüt hullatott-e érte Pár jó barátja, a ki elkísérte? Fáradt fejéhez tettek-e emléket ? — Ha sorsom majd valaha arra vet, Én halottam, mely nyugtot adott néked Feltalálom-e azt a szent helyet, Lesz-e jel, a mely odavezet engem, Hogy leborulva imám elrebegjem ? — Komor falak, hideg, idegen arczok — Nincs egy meleg sziv, egy rokon kebel,— Igy vívtad meg a végső, Mnos harczot; — Hát a nemes ily sorsot érdemel ? — De megnyugszom, a nehéz végezésben: „A jó sorsa, hogy gyászos véget érjen." Ha vég az, a mi kezdődik a sírnál; De egy hang ennek ellene tanit; Nemes lélek, te nem hiába vívtál, Nem vég a sir! — oh oly édes e hit! — Elhivatás csak én kedves halottam, Szebb hazába, hogy boldog lehess­z ottan. hely ott kezdődik, dicsőbb az a pálya, Tisztán ragyog ott fényes Ideál!­­Szivünk mégis fáj,—óh, hogy is ne fájna? %y-egy szerettünk mikor odaszáll; S megkönnyebbül a búbánatos lélek, Ha áldozhat halottja emlékének. Koszorút én nem tehetek sírodra, Elzár tőle a távol messzeség, De szerelmem, — mint Mózes csipkebokra­­ Lelkem oltárán tiszta lánggal ég! Koszorú fonnyad ősz hideg szeletül, Fájó szerelmem soha el nem évül. Pápa, 1891. november 8. > r. Előfizetési díjak. Itf Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám­ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos pétitsor térfogata után 5 kr. nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a chip kiadó hiv­­­alába (GolHhpi­ íi Gyu­la 2 £ papirkereskedése, főtér) küldendők. A^ 6 izsegi Magyarország előhaladásának két­ségkivül egyik legfontosabb akadálya a halálozás óriási aránya, mely majdnem két akkora mint Nyugat-Európa orszá­gaiban. Mig ott sikerült a halálozási arány­számot 23—25-re (minden ezer ember után) leszállitani, addig nálunk ezer után a halandóság 38—40, sőt ezen felüli. Az 1876. évi XIV. törvényczikk sok üdvös intézkedést foglal magában, a nem­zet legféltettebb kincsének, polgárai egész­ségének lehető megtartása iránt, de fáj­dalom, mint annyi más üdvös törvény, úgy ez sem érvényesítheti erejét a kivi­telnél elébe gördült nehézségek miatt. Ily nehézségeket okoz, különösen — eltekintve attól, hogy népünk még fáj­dalom mindig idegenkedik az orvosi se­gély igénybevételétől — az a körülmény, hogy még azok is, kik az orvosi segélyt igénybe venni akarják, nehezen juthat­nak orvoshoz és gyógyszerekhez, az egyes helységeknek a kör középpontjától s a gyógyszertártól messze esése miatt. Fenállott e nehézség a városunk vidékén levő községekre nézve is. S en­nek belátásától indíttatva, intézte a pá­pai járás főszolgabirája a járás terüle­tén levő közegészségi körök új beoszt­ása és székhelyeinek részben megváltoztatása czéljából a vármegye alispánjához a kö­vetkező előterjesztést: „A közegészségügy nagyfontosságú érde­kében a következő előterjesztést vagyok bátor intézni Nagyságodhoz. Méltóztatik emlékezni arra, hogy. mikor 1884-ik év elején hivatalos állásomat elfoglaltam, a pápai járás területén levő 5 közegészségi kör közül csak egynek, a P.-Teszérinek volt körorvosa; de az sem la­kott — a törvény világos rendelkezésének el­lenére — a kör székhelyén, hanem Lovász-Patonán, hol mint uradalmi orvos­ is alkal­mazva volt. Azon körülménynek, hogy a kör­orvosi állomások 1877-től 1884-ig betöltetlenül maradtak, a nép idegenkedésén kivül, főleg abban találtam indokát, hogy azon javaslat, mely az 1876. évi XTV. t. czikk életbe léptekor a közegészségi körök beosztása te­kintetében e hivatal részéről Veszprém megye időközi alispánjához felterjesztve lett, nem foglalta magában a községeknek oly irányú csoportosítását, és a közegészségi köröknek oly székhelyét, mely mellett a körorvosok megélhetése biztosítva lett volna, s azért ma­radtak meddők az ismételten kiírt pályázatok. Azóta a hiányon segítve lett némileg az által, hogy Nagyságod előterjesztésemre és az érde­kelt községek meghallgatása alapján 1884-ik évben a Takácsi, Mihályháza és P.-Kovácsi székhelyekhez kötött közegészségi körök szék­helyeit Pápára helyezte át s ehhez képest az összes közegészségi körök, részint végleges, részint helyettes minőségben körorvosokat nyertek, és jelenleg is meg van minden kör­nek a maga orvosa­­ de ez által még nincs be­töltve a közegészségügy rendezéséről szóló törvény azon intenziója, hogy minden egyes község közelben találja szükség esetén orvo­sát, holott közegészségügyi szempontból nem teljesen megnyugtató az, hogy a körorvos ha­vonként meglátogatja községeit s akkor ren­del is a jelentkező betegeknek, de azontúl is­mét csak sorsára hagyva, vagy a veszélyes kuruzslásra, vagy házi gyógyszerekre utalva van. Időközben járásom területén a közegész­ségügyre két jelentékeny és előnyös körül­mény, merült fel, melyek a közszolgálat jól felfogott érdekében arra indítanak, hogy most már ne csak a körök székhelyeinek megvál­toztatását, hanem az 5 közegészségi körbe a községeknek uj beosztását is kérjem. Ugyan­is 1886-ban Lovász-Patonán uj gyógyszertár állíttatott fel, s ugyanott rendes uradalmi or­vosi állomás is rendszeresítve van, s a község lakosai száma is az egész közegészségi körben Lovász-Patonán a legnagyobb. Indokolt tehát az, hogy a kör székhelye Pápa-Teszérről Lovász-Patonára helyeztessék át. Miután azonban Lo­vász-Patona a közegészségi kör szélén fekszik, kívánatos az, hogy a Lovász-Patonához közel eső községek a szomszédos körből a l.-pato­naiba, a távolabb esők pedig a másik szom­szédos körbe osztassanak be .Továbbá az ujabb időben P.­Kovácsin gróf Wallis Gyuláné szü­letett Somogyi Ilona grófnő ismert áldozat­készségéből a vidékbeli szegénysorsú lakosság számára magán kórházat állított fel s a mel­lett rendes orvosi állomást is szervezett, indo­koltnak látszik tehát az, hogy a közegészségi kör székhelye­t.­Kovácsira vissza­helyeztessék és a közel eső községek ezen székhelyhez cso­portosíttassanak. Felemlítendőnek tartom még azt is, hogy a h.-bödögei közegészségi körben csak azért van még mindig helyettes körorvos, mert a kör székhelye oly kicsiny és Pápához is közel eső község, mint H.-Bödöge, holott, ha a kör székhelye a sokkal népesebb s a Pá­pától távolabb eső s ez időszerint a p­-teszéri körhöz beosztott községekhez közelebb fekvő Tigod községbe helyeztetnék át a községek ujabb csoportosítása mellett: bizonyára ezen körbe is vállalkoznék a kör székhelyén állan­dóan lakó pályázó orvos is. Tekintettel végül azon körülményre, hogy járásom területén ez időszerint 3 körben csak helyettesi minőség­ben működnek a körorvosok, a két véglegesen alkalmazott körorvos pedig az általam tervbe vett újabb beosztás ellen, a közegészségügy magasabb szempontját tartván szem előtt, ki­fogást nem tettek s remény sem, hogy ezen szempontok előtt az érdekelt községek sem zárkóznak el, oda járul tiszteletteljes előter­jesztésem, hogy az érdekelt­­ községek és köz­orvosok ujabb meghallgatása mellett az 1876. évi XTV. t. cz. 144. §-a értelmében a pápai járás területén levő közegészségi körnek az alábbi tervezetben foglalt újabb beosztását és székhelyeit megállapítani kegyeskedjék-A közegészségi körök megállapítását a legújabb népszámlálás adataira is tekintettel a következő beosztás mellett hozom javaslatba: I. Pápa vidéki kör. Székhelye Pápa. Ebbe tar­toznak Takácsi, Vaszar, Gecse, Borsosgyőr, Mezőlak, Békás, Acsád, A.-Görzsöny, F.-Gör­zsöny és Marczaltő községek a hozzájuk csa­tolt pusztákkal együtt. N­. L.-Patonai kör. Székhelye Lovász-Patona. Ebbe tartoznak L.­Patona, N.-Dém, B.-Tamási, P.-Teszér, Fenyőfő, Szt.-Iván, B. Ságh, Vanyola és Nyőgér közsé­gek a hozzájuk tartozó, pusztákkal együtt. III. Ugodi kör. Székhelye Ugod. Ebbe tartoz­nak Ugod, H.-Bödöge, N.-Tevel, A.-Tevel, N.­Gyimóth, Bód, Csóth, Koppány és Szűcs köz­ségek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt. IV. P.-Kovácsi kör. Székhelye P.-Kovácsi. Ebbe tartoznak P.-Kovácsi, Nóráp, Kup, Sala­mon, K.-Ganna, Döbrönte, Jákó, Farkasgyepü, Nt.-Bánya, Iharkút és Tapolczafő községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt. V. Mi­hályházai kör. Székhelye Pápa. Ebbe tartoz­nak Mihályháza, Vinár, Gergelyi, Külső-Vath, Nemes-Szalók, Pór-Szalók, Nyárád, Dereske, Dáka és Kéttornyulak községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt." Vármegyénk alispánja, ki a köz­egészségügy előmozdítását a városi tiszt­újító gyűlés előtt tartott beszédében is hangsúlyozta, erre a következő rendele­tet bocsátotta ki: körök „A hatóság a területén létező egészségügyi székhelyeinek megváltoztatása és a községek czélszerűbb beosztása tekintetében 6403/891. szám alatt tett s figyelmet érdemlő előterjesztése kapcsán felhívom t. urat, hogy az előterjesztésben tervezett változtatásokra nézve az 1876. XIV. t. cz. 144 §-a értelmé­ben hallgassa meg az összes érdeklett közsé­gek képviselő testületeit és azok vonatkozó nyilatkozatait további törvényes eljárás végett hozzám terjessze fel. Veszprém, 1891. évi ok­tóber hó 28-án. Véghely Dező kir. tanácsos alispán." Az 1876. évi XIV. t. cz. 144. §-a értelmében tehát az érdekelt községek elöljáróságai utasitattak, hogy illető köz­ségeik képviselő testületeit kellő határ­idő megtartása és­­ a tárgy jelzése mel­lett rendkivüli közgyűlésre hívják meg, ezen közgyűléseken minden egyes köz­ség képviselő testületi közgyűlése hatá­rozatilag fejezze ki azt, hogy az illető községnek a tervbe vett új közegészségi körbe czélzott beosztása, vagy az újab­ban javaslatba hozott körorvosi székhely ellen nincsen-e kifogása. Hisszük, hogy az alispán és főszol­gabíró intenzióját az érdekelt képviselő testületek kellően méltányolni fogják és belátják azt, hogy a tervezet elfogadása után minden egyes község lehetőleg kö­zelebb találja körorvosát, mint ez idő­szerint.­­ A pápa-csornai vasút ügyé­ben ismét kedvező fordulat állott be. Ma már annyira van a vasút ügye, hogy nemsokára a kormány­nál meg lesz tartva a végleges építés­engedélyezési tárgyalás. — De még városunk és vidékének előjegyzései hátra vannak. A kivánt tőkéhez a­mi még kell,—azt az egyesek törzsrészvény előjegyzéseinek kell helyreütni. = Vármegyénk egy érdekes és hasznos indítvány­a a kormány­hoz. Van vármegyénkben Várpalotán egy régi várkastély, amely Henselman híres tudósunk tanulmánya szerint is alapjában a rómaiak korára vezethető vissza, s a­mely úgy Hunyadi Mátyás királyunk ide­jében, mint a török hódoltság korában nevezetes szerepet vitt történelmünkben — és amely később a XVII-ik század­ban a Zichyek birtokába került. Ez a vár­kastély jelenleg Wölf testvérek tulajdo­nát képezi. Hatalmas, nagy épület, gyö­nyörű nagy termekkel. A jelenlegi tulaj­donosok szívesen eladnák azt, a birtokot bele nem értve. Erről értesült vármegyénk alispánja, •a­ki is azonnal azon indít­ványt terjesztette elő a közigazg. bizott­sághoz, hogy ajánlja a megye e régi vár­kastélyt a kormánynak megvételre. A vár­palotai­­ várkastély pompás lenne JJ. o. javító intézetnek, • valami neveldének, képezdének stb . Az eszme helyes és megyénkre nézve is hasznos. Megyénk főispánja Es­terházy Móricz gróf külön előterjesztést tett a kormánynak s maga részéről is melegen ajánlotta a megvételt! Közig. bizottsági ülés. A folyó évi november havi közigaz­gatási bizottsági ülés gróf Esterházy Mó­ricz­ főispán elnöklete alatt tartatott meg. •Az alispáni jelentés szerint az alis­páni iktatóba a mult október havában beérkezett összesen 2401 ügydarab. A vármegye házi pénztárában a pénz­forgalom 24989 frt 39 kr. és 2 darab arany volt. Tüzeset október hóban 13 izben fordult elő 49619 frt 53 kr. kárral, mely­ből a biztosított értéket 18506 frtot le­vonván, a fedezetlen kár 31183 frt 53 krt tesz ki. Ezen tüzesetek között legnagyobb volt az akai. A vármegye tiszti főorvosának je­lentése szerint az egészségi viszonyok október hóban kevésbé voltak kedvezők, a betegedések szaporodtak, több helyen fertőző betegségek is fordultak elő és a halálozás is nagyobb volt mint szeptem­ber hóban. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a lefolyt október hóban az oktatás a vár­megye iskoláinak nagy részében akadály­talanul folyt. Jelentésében felemlíti a tan­felügyelő, hogy Osi községben október hó 11-én­ avatta fel fényes egyházi ünne­pélyességgel dr. Palotay Ferencz apát­kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő a vármegye alispánjának Véghely Dezső kir. tanácsosnak jelenlétében, a két tan­termü, gyönyörű és czéljainak minden tekintetben megfelelő r. kath. népiskolát, melyet báró Hornig Károly megyés püspök 3800 forint költséggel a népnevelés elő­mozdítására emeltetni kegyeskedett. — Felemlíti továbbá, hogy Herenden az ál­lami két tantermü fiu és leányiskola tel­jesen szerveztetett és a magyar tannyelvű iskolában a már kinevezett tanítónő Sza­lay Veronika november 4-én működését megkezdte. A Herenden eddig fenállott, de czéljainak meg nem felelő r. kath. is­kola pedig az egyházmegyei főhatósággal­­ történt megállapodás szerint bezáratván; e helyett Ö Méltósága a megyés püspök úr saját költségén Herenden kisdedóvodai felállítását határozta el. A m. kir. pénzügyigazgatóságnak jelentéséből kitetszőleg, az elm­ult októ­ber hóban egyenes adó czimén 113923 frfc 40 kr. fizettetett be. Ugyanezen jelentés­ből még kitűnik az is, hogy az egyenes adó befizetési eredmény a j. évi január­szeptember hónapokban 6625 forinttal kedvezőtlenebb volt a múlt év hason szaká­nak eredményénél, míg a hadmentességi díjaknál az eredmény 511 forinttal kedve­zőbb volt. Epizódok 1848149-ből. VT. Hadi követelmény és sarcz. Az ihászi ütközet után csupán a ka­tonai kórház — mely a grófi várkastély­ban volt berendezve — maradt Pápán, s ebben a magyar és osztrák sebesültek ek­kor már csak az irgalmas rendi főorvos és polgári collegái által gyógykezeltettek, mert a katonai orvosok — kik között fog­ságba került két osztrák orvos is volt — a sereggel eltávoztak. Az osztrák sebe­sültek ide részint Csornáról kerültek, hol az előbb Olaszországban dicsőséget ara­tott Kaiser-Ulánusok szenvedtek különö­sen nagy veszteséget, részint pedig a vá­ros által lettek az ihászi ütközet után Marczal­őről behozatva. Hogy az osztrákok itt ép oly gon­dos ápolásban részesültek, mint a magya­rok,­­arról az osztrák katonai körök is megnyugvással értesültek küldötteik által­, ugyan­is július elején, noha a nagy tem­plom tornyain még három szinü is zlótt lobogtak; mert a város magát még meg­hóditottnak nem tekintő, egy ^agy p&é% kocsin osztrák katonáik jöttek .&MÍ0Í* varoankba, itt a polgármester»­ kezvén, megtekintek sebesültjeiket, s in­nét elismerésüket »nyilvánítva, bántatla­nul tértek vissza. Ezután egy darab ideig nem mutat­kozott nálunk osztrák katonaság, s mi még mindig a magyar kormány rendele­teihez alkalmazkodtunk; azonban július 17-én épen névnapomon, reggel öltözkö­dés közben kapom azon meglepő s nem kellemes hírt, hogy a várost egy század Győrből jött gyalog katona szállotta meg. Paripázó ember lévén akkor, a hír vétele után azonnal nyergelhetni akartam, de elmenekülési tervem dugába dőlt, mert mielőtt még öltözködésemet bevégezhet­tem volna, szobámba betoppant egy "me­gyei pandúr azon üzenettel, hogy a kor­mánybiztos hivat a városházához. Nem akarván eltávozásom által családomat esetleges kellemetlenségnek kitenni, hol maradtam, és bementem a városházához, hol a nagy teremben már többen voltak együtt, s azok között szolgabíró társaim is. Egy, már hajlott korú törzstiszt és Putter Sándor Győr városi alsóbb rendű hivatalnok, mint polgári biztos, fogadtak ott. A jó­képű és illedelmes modorú törzs­tiszt felmutatá megbízó levelét, mely sze­rint ő a Pápa városától hadi szükségletre követett — de utóbb állítólag megtérí­tendő — 1000 akó bor és 500 akó pálinka behajtására lett a polgári biztossal együtt kiküldve, tőlünk szolgabiráktól pedig a követelmény tárgyainak és egyéb tábori podgyásznak elszállitására szükséges na­­gyobb számu szekerek kiren­deléit ki­bánta oly módon, h­ogy­ az előfógatosok napi­­ élelemmel és takarmánnyal s mind komoly nyájassággal, hogy a pa­rancsnak nem engedelmeskedő községe­ket, bár sajnálattal, kény­telen lenne szi­gorú utasításához képest tűzzel vassal elpusztítani. Ezzel végzett velünk szolgabirákkal, mi pedig elgondolván, hogy: „Quis contra torrentem!" a tényleges hatalom előtt meghajolva, teljesítők kívánságát a sze­kerek kirendelésére nézve. A városi elölj­áróságnak ugyancsak füstölgött a feje, de nem volt sok ideje gondolkodni terhes feladatának megoldása felett, mert sarkalva lett különösen az animosus polgári biztos által; nem volt te­hát más választás, mint a városi közpénz­tár üres volta miatt hitelben vásárolni össze a bort és pálinkát a helybeli bor és szeszkereskedőktől, mi, úgy az elszállítás is azután néhány nap alatt megtörtént. Ez volt a hadi követelmény, katonai műnyelven: „Requisitio" minek megtérí­tése kilátásba helyeztetett. . . Ha,ez akkor súlyos sebet ejtett a város közönségén, tetézve lett ez még mielőtt begyógyult volna, egy súlyosabb sebbel, melyet augusztus hó végén a reá vetett h­adi sarcz ütött rajta. A kielégített hívatlan vendégek tá­vozása után augusztus hó végéig meg let­tünk kímérve a hasonló látogatásoktól, sőt időközben, a komáromi augusztus 3-ai kirohanás után, mely az ostromzároló osztrák­ sereget szétrobbanta, magyar ka­ton­át is láttunk városunk kebelében, ugyan­is Klapka Győrből, egy kapitány által' vezényelt 'gyalog századot küldött ilyÁé ^%$fem'befegfussátok is fordultak »egTit^kkWv^t* egy kis sszabadabb lélegzetvételhez jutottunk, mit már alig remélheténk. Klapka felhasználandó kedvező hely­zetének előnyeit, seregének szaporítására s fölszerelésére forditá figyelmét, itt és Veszprémben megkezdődött s lázas sebes­séggel folyt az újonczállitás, valamint a fölszerelési anyagok beszerzése is, s meg­lehetős eredménynyel tartott ez mind ad­addig, mig Klapka seregének Komáromba visszahúzódnia nem kellett. Ezután szomorú napok következé­nek. Hírek szárnyaltak ugyanis vesztett nagy csatákról, majd a világosi fegyver­letételről is, mely híreknek egy ideig nem akartunk hitelt adni. Ezen nyomott kedélyhangulatban sújtott le villámkép a városra az általam fentebb már érintett nagy csapás, a „hadi sarcz/ Augusztus 27-én esti 11 órakor meg­szállotta egész váratlanul a várost egy Győrből érkezett 150 főnyi osztrák csa­pat, mely nad terrendum Populum u előfo­gatos lovak által Vontatott két rozoga ágyút is hozott magával. Más­nap reggel össze lett híva a vá­rosi tanács, s a járási szolgabirák is be­idéztettek. A központi főszolgabíró für­dőn lévén, nekem, mint a megye által ki­rendelt helyettesének jutott a valóban nem irigyelhető szerencse, most is ép ugy mint július 17-én, a járási tisztviselők élére állani, s a szóvivői szerepet játszani. Bizonyos Schwarz kapitány, mint az expeditionalis csapat parancsnoka, a már ismert Puttér Sándor polgári biztos­sal együtt megjelenvén a városház termé­ben,­ felolvastatá Wallentsits alezeredes Győr v$xj0 katonai parancsnok ultá­sát 45

Next