Pápai Lapok, 1891 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
XVIII. évfolyam. ifc Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre korán kint rendkivüli számot, is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap szerk. hivatalába küldendők. ^ Vi Pápa város 45. szám. hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. TÁRCZA. AZ ÉH GYÁSZOM. „Elnyugodott az örök nyugalomba," Kényes sorokból sirva olvasom ... — Borul-e rá szomorú fűznek lombja, Vagy puszta, mely födi, a sirhalom ? (gyászoló könyüt hullatott-e érte Pár jó barátja, a ki elkísérte? Fáradt fejéhez tettek-e emléket ? — Ha sorsom majd valaha arra vet, Én halottam, mely nyugtot adott néked Feltalálom-e azt a szent helyet, Lesz-e jel, a mely odavezet engem, Hogy leborulva imám elrebegjem ? — Komor falak, hideg, idegen arczok — Nincs egy meleg sziv, egy rokon kebel,— Igy vívtad meg a végső, Mnos harczot; — Hát a nemes ily sorsot érdemel ? — De megnyugszom, a nehéz végezésben: „A jó sorsa, hogy gyászos véget érjen." Ha vég az, a mi kezdődik a sírnál; De egy hang ennek ellene tanit; Nemes lélek, te nem hiába vívtál, Nem vég a sir! — oh oly édes e hit! — Elhivatás csak én kedves halottam, Szebb hazába, hogy boldog lehessz ottan. hely ott kezdődik, dicsőbb az a pálya, Tisztán ragyog ott fényes Ideál!Szivünk mégis fáj,—óh, hogy is ne fájna? %y-egy szerettünk mikor odaszáll; S megkönnyebbül a búbánatos lélek, Ha áldozhat halottja emlékének. Koszorút én nem tehetek sírodra, Elzár tőle a távol messzeség, De szerelmem, — mint Mózes csipkebokra Lelkem oltárán tiszta lánggal ég! Koszorú fonnyad ősz hideg szeletül, Fájó szerelmem soha el nem évül. Pápa, 1891. november 8. > r. Előfizetési díjak. Itf Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy számára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos pétitsor térfogata után 5 kr. nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a chip kiadó hivalába (GolHhpi íi Gyula 2 £ papirkereskedése, főtér) küldendők. A^ 6 izsegi Magyarország előhaladásának kétségkivül egyik legfontosabb akadálya a halálozás óriási aránya, mely majdnem két akkora mint Nyugat-Európa országaiban. Mig ott sikerült a halálozási arányszámot 23—25-re (minden ezer ember után) leszállitani, addig nálunk ezer után a halandóság 38—40, sőt ezen felüli. Az 1876. évi XIV. törvényczikk sok üdvös intézkedést foglal magában, a nemzet legféltettebb kincsének, polgárai egészségének lehető megtartása iránt, de fájdalom, mint annyi más üdvös törvény, úgy ez sem érvényesítheti erejét a kivitelnél elébe gördült nehézségek miatt. Ily nehézségeket okoz, különösen — eltekintve attól, hogy népünk még fájdalom mindig idegenkedik az orvosi segély igénybevételétől — az a körülmény, hogy még azok is, kik az orvosi segélyt igénybe venni akarják, nehezen juthatnak orvoshoz és gyógyszerekhez, az egyes helységeknek a kör középpontjától s a gyógyszertártól messze esése miatt. Fenállott e nehézség a városunk vidékén levő községekre nézve is. S ennek belátásától indíttatva, intézte a pápai járás főszolgabirája a járás területén levő közegészségi körök új beosztása és székhelyeinek részben megváltoztatása czéljából a vármegye alispánjához a következő előterjesztést: „A közegészségügy nagyfontosságú érdekében a következő előterjesztést vagyok bátor intézni Nagyságodhoz. Méltóztatik emlékezni arra, hogy. mikor 1884-ik év elején hivatalos állásomat elfoglaltam, a pápai járás területén levő 5 közegészségi kör közül csak egynek, a P.-Teszérinek volt körorvosa; de az sem lakott — a törvény világos rendelkezésének ellenére — a kör székhelyén, hanem Lovász-Patonán, hol mint uradalmi orvos is alkalmazva volt. Azon körülménynek, hogy a körorvosi állomások 1877-től 1884-ig betöltetlenül maradtak, a nép idegenkedésén kivül, főleg abban találtam indokát, hogy azon javaslat, mely az 1876. évi XTV. t. czikk életbe léptekor a közegészségi körök beosztása tekintetében e hivatal részéről Veszprém megye időközi alispánjához felterjesztve lett, nem foglalta magában a községeknek oly irányú csoportosítását, és a közegészségi köröknek oly székhelyét, mely mellett a körorvosok megélhetése biztosítva lett volna, s azért maradtak meddők az ismételten kiírt pályázatok. Azóta a hiányon segítve lett némileg az által, hogy Nagyságod előterjesztésemre és az érdekelt községek meghallgatása alapján 1884-ik évben a Takácsi, Mihályháza és P.-Kovácsi székhelyekhez kötött közegészségi körök székhelyeit Pápára helyezte át s ehhez képest az összes közegészségi körök, részint végleges, részint helyettes minőségben körorvosokat nyertek, és jelenleg is meg van minden körnek a maga orvosa de ez által még nincs betöltve a közegészségügy rendezéséről szóló törvény azon intenziója, hogy minden egyes község közelben találja szükség esetén orvosát, holott közegészségügyi szempontból nem teljesen megnyugtató az, hogy a körorvos havonként meglátogatja községeit s akkor rendel is a jelentkező betegeknek, de azontúl ismét csak sorsára hagyva, vagy a veszélyes kuruzslásra, vagy házi gyógyszerekre utalva van. Időközben járásom területén a közegészségügyre két jelentékeny és előnyös körülmény, merült fel, melyek a közszolgálat jól felfogott érdekében arra indítanak, hogy most már ne csak a körök székhelyeinek megváltoztatását, hanem az 5 közegészségi körbe a községeknek uj beosztását is kérjem. Ugyanis 1886-ban Lovász-Patonán uj gyógyszertár állíttatott fel, s ugyanott rendes uradalmi orvosi állomás is rendszeresítve van, s a község lakosai száma is az egész közegészségi körben Lovász-Patonán a legnagyobb. Indokolt tehát az, hogy a kör székhelye Pápa-Teszérről Lovász-Patonára helyeztessék át. Miután azonban Lovász-Patona a közegészségi kör szélén fekszik, kívánatos az, hogy a Lovász-Patonához közel eső községek a szomszédos körből a l.-patonaiba, a távolabb esők pedig a másik szomszédos körbe osztassanak be .Továbbá az ujabb időben P.Kovácsin gróf Wallis Gyuláné született Somogyi Ilona grófnő ismert áldozatkészségéből a vidékbeli szegénysorsú lakosság számára magán kórházat állított fel s a mellett rendes orvosi állomást is szervezett, indokoltnak látszik tehát az, hogy a közegészségi kör székhelyet.Kovácsira visszahelyeztessék és a közel eső községek ezen székhelyhez csoportosíttassanak. Felemlítendőnek tartom még azt is, hogy a h.-bödögei közegészségi körben csak azért van még mindig helyettes körorvos, mert a kör székhelye oly kicsiny és Pápához is közel eső község, mint H.-Bödöge, holott, ha a kör székhelye a sokkal népesebb s a Pápától távolabb eső s ez időszerint a p-teszéri körhöz beosztott községekhez közelebb fekvő Tigod községbe helyeztetnék át a községek ujabb csoportosítása mellett: bizonyára ezen körbe is vállalkoznék a kör székhelyén állandóan lakó pályázó orvos is. Tekintettel végül azon körülményre, hogy járásom területén ez időszerint 3 körben csak helyettesi minőségben működnek a körorvosok, a két véglegesen alkalmazott körorvos pedig az általam tervbe vett újabb beosztás ellen, a közegészségügy magasabb szempontját tartván szem előtt, kifogást nem tettek s remény sem, hogy ezen szempontok előtt az érdekelt községek sem zárkóznak el, oda járul tiszteletteljes előterjesztésem, hogy az érdekelt községek és közorvosok ujabb meghallgatása mellett az 1876. évi XTV. t. cz. 144. §-a értelmében a pápai járás területén levő közegészségi körnek az alábbi tervezetben foglalt újabb beosztását és székhelyeit megállapítani kegyeskedjék-A közegészségi körök megállapítását a legújabb népszámlálás adataira is tekintettel a következő beosztás mellett hozom javaslatba: I. Pápa vidéki kör. Székhelye Pápa. Ebbe tartoznak Takácsi, Vaszar, Gecse, Borsosgyőr, Mezőlak, Békás, Acsád, A.-Görzsöny, F.-Görzsöny és Marczaltő községek a hozzájuk csatolt pusztákkal együtt. N. L.-Patonai kör. Székhelye Lovász-Patona. Ebbe tartoznak L.Patona, N.-Dém, B.-Tamási, P.-Teszér, Fenyőfő, Szt.-Iván, B. Ságh, Vanyola és Nyőgér községek a hozzájuk tartozó, pusztákkal együtt. III. Ugodi kör. Székhelye Ugod. Ebbe tartoznak Ugod, H.-Bödöge, N.-Tevel, A.-Tevel, N.Gyimóth, Bód, Csóth, Koppány és Szűcs községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt. IV. P.-Kovácsi kör. Székhelye P.-Kovácsi. Ebbe tartoznak P.-Kovácsi, Nóráp, Kup, Salamon, K.-Ganna, Döbrönte, Jákó, Farkasgyepü, Nt.-Bánya, Iharkút és Tapolczafő községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt. V. Mihályházai kör. Székhelye Pápa. Ebbe tartoznak Mihályháza, Vinár, Gergelyi, Külső-Vath, Nemes-Szalók, Pór-Szalók, Nyárád, Dereske, Dáka és Kéttornyulak községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt." Vármegyénk alispánja, ki a közegészségügy előmozdítását a városi tisztújító gyűlés előtt tartott beszédében is hangsúlyozta, erre a következő rendeletet bocsátotta ki: körök „A hatóság a területén létező egészségügyi székhelyeinek megváltoztatása és a községek czélszerűbb beosztása tekintetében 6403/891. szám alatt tett s figyelmet érdemlő előterjesztése kapcsán felhívom t. urat, hogy az előterjesztésben tervezett változtatásokra nézve az 1876. XIV. t. cz. 144 §-a értelmében hallgassa meg az összes érdeklett községek képviselő testületeit és azok vonatkozó nyilatkozatait további törvényes eljárás végett hozzám terjessze fel. Veszprém, 1891. évi október hó 28-án. Véghely Dező kir. tanácsos alispán." Az 1876. évi XIV. t. cz. 144. §-a értelmében tehát az érdekelt községek elöljáróságai utasitattak, hogy illető községeik képviselő testületeit kellő határidő megtartása és a tárgy jelzése mellett rendkivüli közgyűlésre hívják meg, ezen közgyűléseken minden egyes község képviselő testületi közgyűlése határozatilag fejezze ki azt, hogy az illető községnek a tervbe vett új közegészségi körbe czélzott beosztása, vagy az újabban javaslatba hozott körorvosi székhely ellen nincsen-e kifogása. Hisszük, hogy az alispán és főszolgabíró intenzióját az érdekelt képviselő testületek kellően méltányolni fogják és belátják azt, hogy a tervezet elfogadása után minden egyes község lehetőleg közelebb találja körorvosát, mint ez időszerint. A pápa-csornai vasút ügyében ismét kedvező fordulat állott be. Ma már annyira van a vasút ügye, hogy nemsokára a kormánynál meg lesz tartva a végleges építésengedélyezési tárgyalás. — De még városunk és vidékének előjegyzései hátra vannak. A kivánt tőkéhez ami még kell,—azt az egyesek törzsrészvény előjegyzéseinek kell helyreütni. = Vármegyénk egy érdekes és hasznos indítványa a kormányhoz. Van vármegyénkben Várpalotán egy régi várkastély, amely Henselman híres tudósunk tanulmánya szerint is alapjában a rómaiak korára vezethető vissza, s amely úgy Hunyadi Mátyás királyunk idejében, mint a török hódoltság korában nevezetes szerepet vitt történelmünkben — és amely később a XVII-ik században a Zichyek birtokába került. Ez a várkastély jelenleg Wölf testvérek tulajdonát képezi. Hatalmas, nagy épület, gyönyörű nagy termekkel. A jelenlegi tulajdonosok szívesen eladnák azt, a birtokot bele nem értve. Erről értesült vármegyénk alispánja, •aki is azonnal azon indítványt terjesztette elő a közigazg. bizottsághoz, hogy ajánlja a megye e régi várkastélyt a kormánynak megvételre. A várpalotai várkastély pompás lenne JJ. o. javító intézetnek, • valami neveldének, képezdének stb . Az eszme helyes és megyénkre nézve is hasznos. Megyénk főispánja Esterházy Móricz gróf külön előterjesztést tett a kormánynak s maga részéről is melegen ajánlotta a megvételt! Közig. bizottsági ülés. A folyó évi november havi közigazgatási bizottsági ülés gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt tartatott meg. •Az alispáni jelentés szerint az alispáni iktatóba a mult október havában beérkezett összesen 2401 ügydarab. A vármegye házi pénztárában a pénzforgalom 24989 frt 39 kr. és 2 darab arany volt. Tüzeset október hóban 13 izben fordult elő 49619 frt 53 kr. kárral, melyből a biztosított értéket 18506 frtot levonván, a fedezetlen kár 31183 frt 53 krt tesz ki. Ezen tüzesetek között legnagyobb volt az akai. A vármegye tiszti főorvosának jelentése szerint az egészségi viszonyok október hóban kevésbé voltak kedvezők, a betegedések szaporodtak, több helyen fertőző betegségek is fordultak elő és a halálozás is nagyobb volt mint szeptember hóban. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a lefolyt október hóban az oktatás a vármegye iskoláinak nagy részében akadálytalanul folyt. Jelentésében felemlíti a tanfelügyelő, hogy Osi községben október hó 11-én avatta fel fényes egyházi ünnepélyességgel dr. Palotay Ferencz apátkanonok, egyházmegyei tanfelügyelő a vármegye alispánjának Véghely Dezső kir. tanácsosnak jelenlétében, a két tantermü, gyönyörű és czéljainak minden tekintetben megfelelő r. kath. népiskolát, melyet báró Hornig Károly megyés püspök 3800 forint költséggel a népnevelés előmozdítására emeltetni kegyeskedett. — Felemlíti továbbá, hogy Herenden az állami két tantermü fiu és leányiskola teljesen szerveztetett és a magyar tannyelvű iskolában a már kinevezett tanítónő Szalay Veronika november 4-én működését megkezdte. A Herenden eddig fenállott, de czéljainak meg nem felelő r. kath. iskola pedig az egyházmegyei főhatósággal történt megállapodás szerint bezáratván; e helyett Ö Méltósága a megyés püspök úr saját költségén Herenden kisdedóvodai felállítását határozta el. A m. kir. pénzügyigazgatóságnak jelentéséből kitetszőleg, az elmult október hóban egyenes adó czimén 113923 frfc 40 kr. fizettetett be. Ugyanezen jelentésből még kitűnik az is, hogy az egyenes adó befizetési eredmény a j. évi januárszeptember hónapokban 6625 forinttal kedvezőtlenebb volt a múlt év hason szakának eredményénél, míg a hadmentességi díjaknál az eredmény 511 forinttal kedvezőbb volt. Epizódok 1848149-ből. VT. Hadi követelmény és sarcz. Az ihászi ütközet után csupán a katonai kórház — mely a grófi várkastélyban volt berendezve — maradt Pápán, s ebben a magyar és osztrák sebesültek ekkor már csak az irgalmas rendi főorvos és polgári collegái által gyógykezeltettek, mert a katonai orvosok — kik között fogságba került két osztrák orvos is volt — a sereggel eltávoztak. Az osztrák sebesültek ide részint Csornáról kerültek, hol az előbb Olaszországban dicsőséget aratott Kaiser-Ulánusok szenvedtek különösen nagy veszteséget, részint pedig a város által lettek az ihászi ütközet után Marczalőről behozatva. Hogy az osztrákok itt ép oly gondos ápolásban részesültek, mint a magyarok,arról az osztrák katonai körök is megnyugvással értesültek küldötteik által, ugyanis július elején, noha a nagy templom tornyain még három szinü is zlótt lobogtak; mert a város magát még meghóditottnak nem tekintő, egy ^agy p&é% kocsin osztrák katonáik jöttek .&MÍ0Í* varoankba, itt a polgármester» kezvén, megtekintek sebesültjeiket, s innét elismerésüket »nyilvánítva, bántatlanul tértek vissza. Ezután egy darab ideig nem mutatkozott nálunk osztrák katonaság, s mi még mindig a magyar kormány rendeleteihez alkalmazkodtunk; azonban július 17-én épen névnapomon, reggel öltözködés közben kapom azon meglepő s nem kellemes hírt, hogy a várost egy század Győrből jött gyalog katona szállotta meg. Paripázó ember lévén akkor, a hír vétele után azonnal nyergelhetni akartam, de elmenekülési tervem dugába dőlt, mert mielőtt még öltözködésemet bevégezhettem volna, szobámba betoppant egy "megyei pandúr azon üzenettel, hogy a kormánybiztos hivat a városházához. Nem akarván eltávozásom által családomat esetleges kellemetlenségnek kitenni, hol maradtam, és bementem a városházához, hol a nagy teremben már többen voltak együtt, s azok között szolgabíró társaim is. Egy, már hajlott korú törzstiszt és Putter Sándor Győr városi alsóbb rendű hivatalnok, mint polgári biztos, fogadtak ott. A jóképű és illedelmes modorú törzstiszt felmutatá megbízó levelét, mely szerint ő a Pápa városától hadi szükségletre követett — de utóbb állítólag megtérítendő — 1000 akó bor és 500 akó pálinka behajtására lett a polgári biztossal együtt kiküldve, tőlünk szolgabiráktól pedig a követelmény tárgyainak és egyéb tábori podgyásznak elszállitására szükséges nagyobb számu szekerek kirendeléit kibánta oly módon, hogy az előfógatosok napi élelemmel és takarmánnyal s mind komoly nyájassággal, hogy a parancsnak nem engedelmeskedő községeket, bár sajnálattal, kénytelen lenne szigorú utasításához képest tűzzel vassal elpusztítani. Ezzel végzett velünk szolgabirákkal, mi pedig elgondolván, hogy: „Quis contra torrentem!" a tényleges hatalom előtt meghajolva, teljesítők kívánságát a szekerek kirendelésére nézve. A városi elöljáróságnak ugyancsak füstölgött a feje, de nem volt sok ideje gondolkodni terhes feladatának megoldása felett, mert sarkalva lett különösen az animosus polgári biztos által; nem volt tehát más választás, mint a városi közpénztár üres volta miatt hitelben vásárolni össze a bort és pálinkát a helybeli bor és szeszkereskedőktől, mi, úgy az elszállítás is azután néhány nap alatt megtörtént. Ez volt a hadi követelmény, katonai műnyelven: „Requisitio" minek megtérítése kilátásba helyeztetett. . . Ha,ez akkor súlyos sebet ejtett a város közönségén, tetézve lett ez még mielőtt begyógyult volna, egy súlyosabb sebbel, melyet augusztus hó végén a reá vetett hadi sarcz ütött rajta. A kielégített hívatlan vendégek távozása után augusztus hó végéig meg lettünk kímérve a hasonló látogatásoktól, sőt időközben, a komáromi augusztus 3-ai kirohanás után, mely az ostromzároló osztrák sereget szétrobbanta, magyar katonát is láttunk városunk kebelében, ugyanis Klapka Győrből, egy kapitány által' vezényelt 'gyalog századot küldött ilyÁé ^%$fem'befegfussátok is fordultak »egTit^kkWv^t* egy kis sszabadabb lélegzetvételhez jutottunk, mit már alig remélheténk. Klapka felhasználandó kedvező helyzetének előnyeit, seregének szaporítására s fölszerelésére forditá figyelmét, itt és Veszprémben megkezdődött s lázas sebességgel folyt az újonczállitás, valamint a fölszerelési anyagok beszerzése is, s meglehetős eredménynyel tartott ez mind adaddig, mig Klapka seregének Komáromba visszahúzódnia nem kellett. Ezután szomorú napok következének. Hírek szárnyaltak ugyanis vesztett nagy csatákról, majd a világosi fegyverletételről is, mely híreknek egy ideig nem akartunk hitelt adni. Ezen nyomott kedélyhangulatban sújtott le villámkép a városra az általam fentebb már érintett nagy csapás, a „hadi sarcz/ Augusztus 27-én esti 11 órakor megszállotta egész váratlanul a várost egy Győrből érkezett 150 főnyi osztrák csapat, mely nad terrendum Populum u előfogatos lovak által Vontatott két rozoga ágyút is hozott magával. Másnap reggel össze lett híva a városi tanács, s a járási szolgabirák is beidéztettek. A központi főszolgabíró fürdőn lévén, nekem, mint a megye által kirendelt helyettesének jutott a valóban nem irigyelhető szerencse, most is ép ugy mint július 17-én, a járási tisztviselők élére állani, s a szóvivői szerepet játszani. Bizonyos Schwarz kapitány, mint az expeditionalis csapat parancsnoka, a már ismert Puttér Sándor polgári biztossal együtt megjelenvén a városház termében, felolvastatá Wallentsits alezeredes Győr v$xj0 katonai parancsnok ultását 45