Pápai Lapok, 1893 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-21 / 21. szám

Ittelléklet a „Pápai Eapok" 1893. majus Si­lki számához. iOi — Estély Fenyvessy Ferencnél. Az „Otthon" irók és hírlapírók köre májusi ünnepének előestéjén Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, a bizottság elnöke estélyt rendezett Mária Valéria­ utcai lakásán. Az estélyen megjelentek : Wekerle Sándor min. elnök, Berzeviczy Albert államtitkár, Splé­nyi Ödön báró, Falk Miksa, Rahonczy Gida és Bolgár Ferenc orsz. képviselők, Rákosi Jenő, dr. Váradi Antal, Csajthay Ferenc, Sauer Emil zongoraművész, Prévost Hen­rik tenorista, Mészáros Imre, Kenedi Géza, Egyesy Géza, Maszák Hugó, Mihalovics (­dön, Porzsolt Kálmán, Kende Zsigmond, Fekete József, F­enyő Sándor, Ambrozovits Dezső, Szomaházy István, dr. Kovács Dé­n­es, Márkus Miksa, Dunkl Norbert, Beer Ágost, Ágai Béla, Kereszty István. Az egy­begyűlt társaságot a házigazda fényesen megvendégelte. Sauer Emil és Prévost Hen­rik pedig ritka műélvezetben részesítette. A társaság éjfél után oszott szét. — Dr. Hányi Károly helybeli or­vos, f. hó 20-án Tátra-Barlangligetre uta­zott, hol mint fürdőorvos szeptember hó 15-ikéig fog működni és tartózkodni. — A veszprémi ág. evang. egy­házmegye f. hó 17-én tartotta a hely­beli evang. templomban közgyűlését, az­­ egyházmegye gyülekezetei által egyhan­­­­gulag megválasztott új esperesnek Gyurátz Ferencz pápai evang. lelkésznek és id. I­ nnyly Sándor egyh. megyei felügyelőnek elnöklete alatt. A gyűlésen az egyházak lelkészei és világi tanácsbírák számosan vettek részt még a legtávolabb eső vidé­kekről is. A közgyűlést az elhunyt espe­res Tatay Sámuel emlékére tartott gyász­isteni tisztelet előzte meg. Szarvassy Sámuel 1.­komáromi lelkész szép imája után, Sza­l­­y Ferencz v.­palotai lelkész mondott megható emlékbeszédet. Mely után a gyű­lés megnyittatott és ifj. Purgly Sándor dr. indítványára elhatározta az egyház­megye, hogy a volt esperes halála feletti részvétét és az egyházi ügyek terén ta­núsított buzgóságát és érdemeit jegyző­könyvileg megörökíti. Ezután következett Gyurátz Ferencznek, mint uj esperesnek ünnepélyes beiktatása. Első sorban id. Purgly Sándor üdvözölte meleg szavakban elnöktársát, utánna pedig Szarvassy Sá­muel a lelkészi és a tanítói kar nevében­­ intézett üdvözlőbeszédet az uj espereshez. Mire Gyurátz Ferencz lélekemelő, fenkölt szellemű beszéddel foglalta el esperesi székét. A gyűlés délutáni 2 óráig tartott, mely után Gyurátz esperes tiszteletére tár­sas ebéd következett a „Fehérlő" ven­déglőben.­­ A dohánygyár telkét f. hó 23-án d. u. 3 órakor adja át a városi­hatóság a kir. kincstárnak. Az átvételre Budapestről Zobel Lajos mérnök van ki­küldve.­­ A pápai kád- és gőzfürdő részvénytársaság f. hó 22-én délelőtt 10 órakor a pápai takarékpénztár díszter­mében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az összes részvényesek tisztelettel meghi­vatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az alap­szabályok 3. §-a kiigazítása. 2. A fürdő felépítése tárgyában teljesített intézkedé­sekről az igazgatóság előterjesztése. Pápa, 1893. május hó 10. Az igazgatóság meg­bízásából: Bermüller Alajos elnök. — A pápai ev. ref. 7-én tartott közgyűlésében egyház f. hó 3000 forintot vállalt át az egyházmegye által a pápai főiskola javára felajánlott 10000 írtból, azon világos kikötéssel azonban, hogy ez összeget a főiskola közszükségeire adja s kamatait közvetlenül fizeti az iskolai pénz­tárba. 1 — Köszönetnyilvánítás. A vesz­prémi tűzkárosultak javára tartott népün­nepély rendezősége legnagyobb köszönetét nyilvánítja a főiskolai igazgatóságnak a kerti helyiség átengedéséért, a résztvevő közönségnek az ünnepélyen megjelenéséért és áldozathozataláért, úgy az összes közre­működőknek buzgó fáradozásaiért. A ren­dezőség részéről Latinovich Béláné. — Helybeli laptársainkkal va­lamely czikk vagy közlemény tartalma miatt elvi vitába ugyan egyátalán nem akarunk bocsátkozni, de a » Pápai függet­len újság« legközelebbi vezérczikkében, a midőn a » Szépészeti egyesület«-ről s an­nak múltjáról ír, igen nagy tévedésben van, mert sajnos, Pápán ez ideig még ^Szépészeti egyesülete — mely társadal­milag alakult volna és önkormányzati úton kezdeményezési joggal működhetnék — nincs, hanem van csakis »Pápa vá­rosi építészeti és szépítő bizottsága a városi szervezeti szabályok értelmében s annak csak azon kérdésekben van hiva­tása működni, melyekben arra esetről­esetre felhivntk; igy tehát más dolgok megtörténte, vagy meg nem történte mi­att, az egyletnek tévesen emlitett bizott­ságot felelőssé tenni és szemrehányással illetni nem lehet, még akkor sem, ha talán a hivatalos bizottság a város szépítése körül valamely kérdésben ellenkező nézeten volna is, mint bármelyik helybeli laptársunk. Társadalmi úton szépítő egylet alakítása pár évvel ezelőtt megkezdetett ugyan, de a tagok kevés száma miatt még nem alakulhatott; ha laptársaink ennek meg­alakítását segítenék elő, ily irányban megkezdett működésünkben velünk egy­gyek lennének, ez közügyeinknek javára szolgálna. — Halálozás. Kakas József, hely­beli derék molnár iparos és földbirtokos életének 47-ik évében f. hó 18-án tüdő­lob következtében elhunyt. Temetése ma délután 4 órakor lesz a hosszu-utczai 846. sz. háztól. Özvegye, kis árva leány­kája és négy testvére gyászolják a meg­boldogultat. — Az „Otthon" „Május" albuma. Az „ Otthon" irók és hírlapírók köre ál­tal kiküldött bizottság József főherczeg , csász. és kir. Fensége védnöksége alatt nagy jótékonysági akcziót indított meg a tüzkárosultak javára. Különböző ün­nepségek tartásán kivül elhatározta, hogy egy fényes, maradandó becsű albumot is ad ki. Az album az összes neves írók művein és a legjelesebb magyar művé­szek képein kívül közéletünk legkiválóbb alakjainak, a kormányférfiak, főpapok, politikusok stb. autogrammjait is közölni fogja. Ára egy forint. (Két korona.) Kö­tött díszpéldány, fényes kiállítással ára 5 forint. Megjelen művészi kiállításban június 1-én. Hogy az album szétküldése gyorsan eszközöltethessék, minthogy a szétküldés a megrendelők sorrendje sze­rint fog történni, a megrendelések jegy­zéke a pénzzel együtt legkésőbb­­ május 25-éig az „Otthon" írók és hírlapírók körének (Kerepesi­ ut 9. B) beküldendő. — A Pápa városi és vidéki takarékpénztár és a veszprémi tüzkárosultak. Egyik laptársunk f. hó 14-iki számában erős támadást intézett a Pápa városi és vidéki takarékpénztár igazgatósága és különösen annak vezér­igazgatója ellen, hogy nevezett pénzin­tézet a veszprémi tűzkárosultak részére nem adakozott. — Az igazság érdekében kötelességünknek tartjuk felemlíteni, hogy a Pápa városi és vidéki takarékpénztár igazgatósága, f. hó 3-án tartott ülésében a veszprémi tűzkárosultak részére 20 frtot szavazott meg, mely összeg, mint azt vármegyénk alispánjának e hó 8-án kelt 11260. számú köszönő levele igazolja, rendeltetési helyére el is küldetett. — Számadás a népünnepélyről. A népünnepély alkalmával befolyt jövedelem összesen 867 frt 23 kr és 1 db 10 márkás arany. A kiadás pedig — melyben bennfog­laltatik a Kis Ferencz, helybeli égett ré­szére a r. bizottság által kiutalt és adott 30 frt is, — összesen kitesz 413 frt 63­ krt. E szerint a tiszta jövedelem a veszprémi tüzkárosultak javára 453 frt 63 kr és 1 db 10 márkás arany. — A városi közgyám és gyámi nyilvántartói állás, — mely Schirkhuber Jó­zsef elhalálozása folytán üresedésbe jött, — mint bennünket veszprémi levelezőnk érte­sít, legközelebb be fog töltetni és e czél­ból vármegyénk alispánja már a közel jö­vőben városunkba fog jönni. — A nagy művészi estély, melyről lapunk mult számában irtunk, június hó 1-én, űrnapján tartatik meg állandó szín­házunkban, a „Jókai kör" alapjának ja­vára. A részletes műsor falragaszok utján fog közzététetni. — Májusi ünnep Győrött. A veszprémi tüzkárosultak javára Győrött a városi színházban 1893. évi május 27-én dr. Fenyvessy Ferencz orszgy. képvi­selő, Takács Mihály a m. kir. opera mű­vészeti győri ének- és zene-egylet, Komjáthy János színigazgató, ugy győri erők szives közreműködésével nagy hangverseny ren­deztetik. Az est műsora: 1. Dalok, elő­adja a győri ének- és zene-egylet. 2. Pro­lóg, Szávay Gyulától, előadja János. 3. Dalok, előadja Takács Komjáthy a m­. kir. opera tagja, zongorán Mihály ki­séri Kirchner Elek 4. Felolvasási tartja dr. Fenyvessy Ferencz orszgy. képv. 5. in Az egérke?. Vígjáték egy felvo­násban. Előadják: Bánóczy G­izella és Csizmadia Endre. ti. Dalok, előadja Takács Mihály, a m. kir. opera tagja. Zongorán kiséri Kirchner Elek 7. Dalok, előadja a győri ének- és zeneegylet. Kez­dete esti 7­2 órakor. — Az uj kád- és gőzfürdőt a részvénytársaság f. hó 17-én tartott igaz­gatósági ülésén, Wajdits Károly könyv­kereskedőnek három évi időtartamra bérbe adta. Gratulálunk a részvénytársaságnak szerencsés választásához, hogy a fürdőt biztos, jó kezekre adta, ugy a t. bérlőnek is uj vállalatához. — Pályázati hirdetmény zene­müvekre. A „Pesti könyvnyomda-részvény­társaság" pályázatot hirdet három oly zene­műre, melyek kiváló belbecsük által méltóan fogják emelni az 1896-ki millenniumi kiállítás díszes ünnepét. 1. Kiállítási ünnepi nyitány. Készítendő egy magyar stylusban irt nyitány zongorára, két kézre vagy négy kézre és teljes zenekarra. Jutalom 200 aranykorona. Benyúj­tási határ­idő 1894. október 1-je. A pályázat eredménye 1895. jan 1-én lesz kihirdetve. A nyitány és annak összes, bármely hangszerre, vagy bármely alakban eszközölhető átiratai a társaság tulajdonába mennek át és az kötelezi magát legkésőbb 1895. október 1-ig a nyitányt kinyomatni. 2. Millenniumi Sonata. Készítendő egy legalább három tételből álló­ sonáta zongo­rára, két kézre; előnyben részesül eredeti ma­gyar stylusban írt és legalább három tételből álló eredeti magyar sonáta zongorára, két kézre, mely lehetőleg visszatükrözi a magyar zene fejlődését a legrégibb időktől egészen a legújabb korig. Pálya­díj 600 aranykoronás Benyújtási határidő 1896. január 1-je. A bírá­lat eredménye 1895. május 1-én lesz közzétéve. A sonáta feltétlenül a társaság tulajdonába megy át és az kötelezi magát a sonátára a pá­lyázat eredményének kihirdetésétől számítva egy év alatt kinyomatni. 3. Kiállítási­ dalt kívántatik egy eredeti magyar szöveggel biró magyar mű-dal énekhangra, tetszés szerinti alakban, zongora kísérettel, mely­­ dicsőíti az 1896-iki kiállítást, mint egy ezredéven át foly­tatott fáradságos küzdelem méltó befejezését és mint a jövőbe vetett remény első szilárd alap­kövét. Paradíj 300 aranykorona. Benyújtási határidő 1894. október 1-je. A pályázat ered­ménye 1895. január 1-én lesz kihirdetve. A pá­lyadíjjal kitüntetett dal és annak összes átiratai a társaság tulajdonát fogják képezni, a­mely kötelezi magát azt legkésőbb 1896. január 1-ig kinyomatni. A pályaművek sorsa felett egy ki­váló zenészeinkből álló bizottság fog dönteni; a pálya­dijjak a viszonylag legjobb műveknek is feltétlenül kiadatnak. A pálya­munkák a név megnevezése nélkül jeligés levéllel és idegen kézírással küldendők be. Az oly munkák, a­melyek a kitűzött határ­időn túl, avagy saját név alatt küldetnek be, tekintetbe nem vétetnek. A pályázatban kizárólag magyar honpolgárok vehetnek részt. A három pályázati munka kö­zül bármelyikre külön-külön is pályázhatni és a pályaművek alulírott társaság irodájához kül­dendők be. Remélhető, hogy a pályázat széles körökben élénk érdeklődést fog kelteni és zenészeink azon minél számosabban vesznek részt annál is inkább, mert a megjutalmazott munkán kivül a dicséretben részesült művek, szerzőik kívánságára, a társaság költségén szin­tén kinyomatnak. A „Pesti könyvnyomda-rész­vénytársaság" hangjegykiadó vállalata Buda­pest, V. ker., hold-utcza 7. szám. — A népünnepély alkalmával fe­lülfizetni szíveskedtek: Gróf Esterházy Ma­rianna és Pál 1 frt 20 kr, Barthalos István 2 frt 40 kr, X. X. 20 kr, özv. Schlesinger Mórné 5 frt, Pollák üvérek 60 kr, N. X. 80 kr, Kertész József dr. 1 ft, Teufel Mihály 60 kr, Reguli Sándorné 1 frt, Froh Emma 5 frt, Hanauer Béla 2 frt, Jerü Adolf 60 kr, N. X. 60 kr, Dénes György és neje 50 kr, Kohn Mariska 40 kr, Sebestyén Dávid 20 kr, Sült József és neje 5 frt, X. N. 20 kr, Válla Gyula 80 kr, Gundele Géza 80 kr, Mádai Dezső 20 kr, özv. Lázár Lajosné 80 kr, Gruber Paulin 20 kr, X. X. 30 kr, Uvenden Albertné 40 kr, Pap Amalie 10 frt, Tausz Jakab 20 kr, Neumann Sándor 2 frt, Hoffner Albertné 40 kr, Bruder Jó­zsefbe 40 kr, Tán­czer András 5 írt, Vácy Károly 40 kr, Szabó Ede 1 ft 20 kr, Strauszné 40 kr, Klasnik százados 60 kr, Szilágyi Jó­zsef 60 kr, Csillag Dezső 80 kr, Csillag Károly 80 kr, Tóth Dániel 1 irt, özv. Pin­terné 1 frt, Loser Henrik 60 kr, Kreisler Manó 1 irt, Wohlrab János 80 kr, Mayer X. 20 kr, Orenden Albert 80 kr, X. X. 20 kr, Xéger Ágoston 80 kr, Eőry lakatos 5 kr, Giay Károly 4 frt 80 kr, Baráth Fe­rencz 80 kr, Gaál asztalos 10 kr, Dietrich Károly 40 kr, Fleischner Katalin 1 frt, özv. Csillag Mátyásné 5 frt, Serényi Antal 2 frt, Kramaszta Imre dr. 2 frt, Muck és Hick­man 2 frt, Gyurátz Ferencz 2 frt, Platt* Lajos 1 frt, Hajnóczky Béla 5 frt, Gaál Gyula 80 kr, Koller Jánosné 1 frt, Böhm Ignácz 80 kr, Gyapay 5 frt, Lunzer Mórné 80 kr, Nagy Károly 4 frt 80 kr. Összesen 97 frt 35 kr. — Fogadják a nemeslelkü adakozók a tűzkárosultak nevében hálás köszönetünket. A rendezőség. — Hymen. Dr. Szivesdy József földbirtokos helybeli lakos eljegyezte Rot­hauser M. Sámuel veszprémi nagykeres­kedő bályos leányát Helent. — Meghívás. A pápai ipartestület beteg­segélyző pénztára I. évi május hó 28-án délelőtt 10 órakor, a városháza nagy termében közgyűlést tart. — A sz ivargyár építését e hét folyamán megkezdik. A vállalkozók ez érdemben már a mult hét folyamán vá­rosunkban időztek. — A Tapolcza folyót j­övő szom­baton délután 6 órakor eresztik vissza medrébe. Az érdekes látványnak rendesen sok nézője szokott lenni. — Köz- és magánvizsgálatok dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai fő­­­iskolájában az 1892—93-ik tanévben. — Május hó 18-án és 19-én: a VIII. oszt. vizs­gálata, — 24-ik s következő napjain Írás­beli érettségi vizsgálat. Június hó 16-án: egész nap ének-és zenevizsgálat;—17-én: franczia nyelv- és gyorsirásvizsgálat; — 18-ikán d. u. képzőtársulati örömünnep és tornavizsgálat; — 19-én: a VII. osztály vizsgálata saját termében ; — 19-ikén: I-ső osztály vizsgálata a nagyteremben; — 20- ikán: VI. osztály vizsgálata a nagyte­remben; — 20-ikán: a II. osztály vizsgá­lata a VII. osztály termében; — 21-ikén: az V. osztály vizsgálata a nagyteremben; — 21- én: a II. osztály vizsgálata a VII. osz­tály termében­­ — 22-ikén: a IV. osztály vizsgálata a nagyteremben; — 23-ikán: Írásbeli magánvizsgálat; —24-ikén: szóbeli magánvizsgálat; — 26-ik és következő nap­jain szóbeli érettségi vizsgálatok; — 12-iké­től 30-ikáig bezárólag a papnövendékek párbeszédi vizsgálatai (colloquiumok.) Ezen vizsgálatokra a főiskola nagyérdemű elöl­járóit, kegyes pártfogóit, a szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja Pá­pán, 1893. május 1-én a főiskolai igazga­tóság. — Városunk polgármestere által a veszprémi tüzkárosultak javára ki­bocsátott gyüjtőíveken a következők voltak szi­vesek adakozni. (Folyt.) Löffler Sámuel, Kohn Adolf, Weisz Salamon, Eibenschütz, Mautner, Beck Ignácz, Pöck Fausztín, Hokhold Ferencz, Heimler Ignácz, Özv. Reeenka Jánosné, Beck István, Koritschoner Júlia és fia, Tanczer And­rás, Hercz Béla, Szokoly Ignácz, özv. Répásy Jánosné, Obermayer József, Voyta Adolf, Bar­cza Bálint, Singer Jakab, Jády József, özv. Blumné, özv. Csizmadia Károlyné, Tóth István, Pósa Gábor, Freund Jakab, Kovács Mihály, Somody József, Hunkár Béláné, Ujváry Gizella, Schmiedt Károlyné, P. Szabó Károl, Hegedűs Ferencz, id. Szente Gábor, Pfilf Jánosné, Ta­kács Sándorné, Tóth Erzsébet, Füsti Ferenczné, özv. Sablik Ferenczné, Varga Imre, Schnattner Géza, Vághó László, Weisz Herman, özv. Csok­nyay Jánosné, Gáspár Gábor, Hottó Elek, Heim Ignácz, Lukonits Pál, Viczai Györgyné, Szalay József, Csurgay Gyula, G. B. Ernesztin, Singer Mór, Schlesinger Rezső, Iglauer János, ifj. Schlesinger Mór, Héreghy Imre, Krausz J. M. Steiner Ignácz, Szabó Ede, ifj. Eisler Mór, id. SchleÍ8Ínger Jakab, A. B. aus Wien, Koczka László, özv. Lázár Benőné, Iliás Elek, Kunze János, Vizinger Károly, Reguly Nándor, özv. Rásy Józsefné, N. N., Eisler Ignácz, Kop­stein Ignácz, Muck és Hickman, Stark Lajos, Steiner testvérek, Klein Jónás, Keubauer Jó­zsef, Korem­ Vilmos, Singer Jakab, Fischer József, dr. Rechuitz Ede, Herczog Feremz, Szeipt Imre Szagmeister Ignácz, Perlaky Géza, Bauer Anna, Veszelle Jánosné, Weisz Géza, dr. Szivesdy József, Manheimer Miksa,Waldmann Ig­nácz, Dreisziger Károly, Poltz Pál, Heykál Ede, özv. Pakrócz Ferenczné, 1—1 frt. (Folyt. kitv.) — Az Ath­enaeum­ Képes Magyar Irodalomtörténetéből (szerk. B­e­ö­t­h­y Zsolt) megjelent a 4-ik füzet.Ebben He­gedűs István befejezi a Janus Panumnius­ról és a humanistákról szóló tanulmá­nyát, azután Középkori könyvtáraink és a Corvina czim alatt dr. Sebestyén Gyula közöl egy nagyon érdekes czikket a könyv­írás és diszítés munkájáról, a régi könyv­gyűjteményekről, főkép Mátyás király nagy­hírű könyvtáráról, a Corvináról; végül a Corvin-codexek ismertető jeleit s az el­kallódott példányok visszaszerzésének tör­ténetét mondja el. A következő czikkben­ Horváth Cyrill Középkori költészetünk cz. alatt az e korbeli legendákat és egyházi énekeket s a legrégibb históriás énekeket ismerteti vonzó előadásban. Az utolsó czikkben Simonyi Zsigmond, a codexeknek mint nyelvemlékeknek ismertetését kezdi meg. A gazdag tartalmat busz szövegbe nyomott kisebb-nagyobb illusztráczió dí­szíti: arczképek, a könyvírás és diszítés jellemző példái, a középkori könyvtárak képei, codex-szüvete­­k (.Margit- és Katalin­legendák, Szabács viadala, a besztercei szójegyzék stb.) Külön mellékletül: a brüsseli Corvin Missale első lapjának Atta­vante, e hires könyvdiszitő, szép rajza és a Thuróczi krónikának egy lapja van Mátyás király ifjúkori arczképével. — A Képes Irodalomtörténet 20 füzetre van ter­vezve s igy egy szép erős kötetet fog adni. Minden egyes füzet ára 46 kr. — Előfizetés legczélszerübben 10 -10 füzetre 4 írttal, az Athenaeum könyvkiadóhivatalához vagy bármely hazai könyvkereskedéshez czimez­hető. — Érdekes tárczaczikket kap­tunk egyik munkatársunktól, melyet azonban terjedelmességénél fogva nem közölhettünk. A czikk czime: „Hölgyeink és az ozsonnák." Cikkíró elitéli általában a nálunk nagyon is lábra kapott terjedelmes ozsonákat, melyeknek se hossza, se vége nincsen. Kárhoztatja és ros­ szokásnak mondja azokat és végtelen üd­vösnek találná a régi szokást újra felelevení­teni, mikor egy czésze kávénál egyéb nem dukált a vendéghölgyeknek ozsonára. Végül kijelenti, hogy hajlandó volna imáiba foglalni azon nemeskeblű hölgyet, ki az uj szokásokat sutba döntve, — iparkodnék a régieket vissza­honosítani még akkor is, ha előítéletekkel kel­lene is harczba szállania. — Kár hogy a czikk igen terjedelmes, és nem közölhetjük, — mert igen érdekes olvasmány lenne hölgyeink szá­mára. — Veszprémben a tüzkárosultak javára június 4-én a futási Cserben nagy­szerű népünnepélyt rendez Sáner János: lesz szamár­futtatás, zsákba futás, tűzi­játék és sok más mindenféle mulatságos dolog, este pedig táncz. — Meghívó. A pápai Leányegyesü­let 1893. évi május hó 21-én, azaz ma d. u. 4 órakor saját helyiségében nyilvá­nos előadó ülést tart, mely alkalommal Schor Armin és Salczer Aladár felolva­sást tart. Ezen ülésre az egyl. tisztelt tagjait, valamint az egylet működése iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az egyesület elnöksége. — A triesti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali) f. é. má­jus hó 6-án tartott 61-ik közgyűlésén terjesz­tettek be az 1892. évi mérlegek. A zárszám­adási jelentésből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási díjtartaléka 2.817,742 frt 02 krral szaporittatott, minélfogva 1892. évi deczember hó 31-én 34.062,3S3 frt 61 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény részesülési tartalékok czimén 910,197 frt 70 kr vezettetett uj szám­lára elő. Az 1892. évben 20.469,779 frt 90 kr erejéig köttettek uj életbiztosítások, melyek ál­tal az 1892. deczember 31-én érvényben volt diszkötésben ott fekszik az asztalon a Gartenlaube, Schills, Heine, stb. stb. sőt vannak kevés irodalmi értékkel bíró né­met regények is a feldíszített könyvtár­ban, de Arany, Petőfi, Vajda, Bajza az bizony hiányzik. Oh hát a vallásossággal hogy va­gyunk?! Imakönyv helyett Zola regényeit lapozzák, biblia olvasás helyett Xaver de Montepien rémhistóriáiban g­yönyörködnek. Szomorú dolog ez nagyon, de men­jünk tovább. A leány elérte a valóságos nagy­leány korát, de már volt legalább tíz ideálja, kiket többé kevésbbé rövidebb és hosszabb ideig bálványozott, most is van egy újabb, egy csinos fiatal gazdasági írnok 350 frt fizetéssel. A mama partii után néz, talál is, leányával eljátszatja a háziasság szerepét, a fiatal ember komolyan fellép a kedves leány kezéért, a mama túl boldog, leánya, habár még mindig a csinos gazdasági írnokba szerelmes, mégis „igent" mond csupa hiúságból, hogy irigyeljék és előbb férjhez mehessen mint barátnője, aki már 22 éves s aki folyton azon sopánkodik, hogy neki eddig mindig csak csupa ipa­ros, kereskedő fiatal ember kérője volt, pedig bizony az ő borzasztó nagy mű­veltségéhez képest legalább is doktor, vagy ügyvéd feleségévé kell lennie. Mert ilyen ám a női hiúság és női demokratia, inkább a rang­os név, mint a szerény, szorgalmas becsületes munka embere kell neki czégérül, hogy egész életében azon azégér árny­ékában hüsselhes­sen semmittevésben, mert abban a meg­rögzött balhiedelemben él, hogy nem volna méltó hozzá tisztességes, szorgalmas férje oldalán az üzletben a vevőket ki­szolgálni, ezt ő szégyennek tartaná, pedig nem tudja a megány, hogy ez csak emelné becsülését az emberek előtt is és férje előtt is. A férj örömmámorban úszik, lég­várakat épít, gratulál önmagának a sze­rencsés választáshoz, csak akkor tér ma­gához, mikor össze­adja a havi húsköny­vet, mely kettőjük és 2 cseléd részére 50 frtot tesz ki, néha hatvant is, de eltűri, hisz fogalma sincs róla, mi kell egy ház­tartáshoz, mert előbb vendéglőből étkezett. Kölcsönhöz fordul, az eddig nyugodt életet élt férfi örökös pénzzavarba jut. Az első szemrehányás sírásra fakasztja az ifjú asszonykát, zsarnok férjről beszél, elválást emleget, és jut panaszra a ma­mához. A mama az anyósok szokott eré­lyével lép fel, kíméletlennek nevezi vejét, a férj kalapját veszi, fut ki a szabadba, hogy rendbe szedhesse gondolatait, onnan a klubba megy, ott vacsorál és csak késő éjjel vetődik haza. Ezek a házas élet elrettentő példái, melyet nem gyógyít meg az agglegény adó, más­kor, más nevelési rendszer se­gíthet ezen. Csak egy nagyon eszélyes férj tudja magát e korba bele­élni, ki szép szerével idomítja nejét körülményei­hez, uj nevelést adva neki, s uj gondol­kodás­módra szoktatja őt. Tegyék hölgyeim kezüket szivükre, és vallják be, hogy általánosságban nincs-e igazam, (tisztelet a kivételeknek) és ne gondolják, hogy az egyoldalúság szem­üvegén át néztem a hölgynevelésre, ugyan­ilyen ferde nevelésben részesülnek az if­jak is, ugyan ennyi hibás felfogással ne­velik a szülők férfi gyermekeiket. Leg­közelebb azokról írom le a ferde nevelés kinövéseit és csak azért kezdtem a höl­gyeken, mert mindig a hölgyeké az elsőség. Darnay Kálmán,

Next