Pápai Lapok, 1906 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
Meg ,j 1 • nik mn inden vasárnap. Szerkesztőség :!• .Uni-iit. 11 s/ám. Kiadóhivatal: Goldberg I.MNI.I papirkerekedése, l-'ö-t«-i ilri.l.-t.V. kot PjryoZHég szi'i-vil r.'lvrsz n la'udéhiv ital, Felelős serkesztő : KÖRMENDY BÉLA. A RMÜfatetéuk ''S UrdatM ILIJ.IK A IMP KIAD.ILIIVATALILLIOZ KIILILENCIR.L;. jp ára: E^ASZ AVR» 1^' kor., Péterrel; K.. N.'_'•• IAVM •'• ': Ksryps SZANTI ára M TILLI'-r. Olvasóinkhoz. Egy esztendővel ismét öregebbek lettünk és a MOM kezdődött évvel tapunk a harmincharmadik évfolyamba lépett elmúlt Nem dicsekszünk <• azzal, hogy az évben is, mint lapunk olasz pályafutása alatt, mindig és mindenben a közérdek szolgálatában állottunk és hogy lelkiismeretes munkássággal és nagy gondossággal teljesítettük kötelességünket. Nem akarjuk mindazt elősorolni, amit rég...link, hiszen lapunk hűséges olvasói mindig szemmel kísértek bennünket láthatták, hogy amit csak egy heti tap keretében tárgyalni lehetett, tett légyen az akár társadalmi kérdés, akár bármilyen néven nevezendő érdeke a közönségnek, vagy a városnak, mindazt lapunk hasábjain szóvá tettük, érette küzdöttünk tollúnkkal és nagyon sokszor eredményesen. A hogy lapunk változatos tartalmával igyekeztünk olvasóink szórakoztatására ,i.ii.'iuiii ríidél'énylelt'JiSég iit'uvu! elmondhatjuk, de még inkább azt, hogy eme igyekezetünket siker koronázta, mert olvasóink köréből sok felől kaptunk elismerő nyilatkozatokat. Főbb cikkeink, kevés kivétellel, mindig aktuálisak voltak, tárcarovatunk közlményei nemcsak irodalmi színvonalon Irók TS érdekesek voltak, hanem főleg nindig eredetiek, amelyek máshol még t m jelentek meg; hírrovatunk bőséges i'ilmával egyetlen vidéki lap sem versenyezhetett és a »Tolhegygyel* kupléi, kalamárisunkból pima mende-mondák s főleg az oly népszerűvé vált két alak: Dárdás és Kürtös'' általánosan kivívták Ivasóink tetszését. Mindezek pedig azt bizonyítják, hogy :azi hírlapírói hivatásunknak tőlünk teletőleg megfelelni egfőbb törekvésünk olt én hogy kötél ínségünket a közön<!• szolgálatában, nagy odaadással tele sitettük. Hogy az igazságot védtük és féltőényködtünk arra, hogy lapunk hasábjain tisztességtelen hang ne találjon utat magának, az annyira elemi szabálya egy omoly és tisztességes újságnak, hogy ezal kérkednie seife is szabad. 11>i<• tehát ez vall a Mii ii, inkánk s ez lesz a jövőben is, melyre kétszer seitivel készülünk. Kérjük olvasómat, hogy eme munkánkban anyagi és sellemi támogatásávail segítségünkre »gyeti. De sol·al bolyongtam... Do cokal belfetiatm, D* tokfeM jdriamn : Ti íios, !o Hrájja CTmJvj rád ialiliam! Illialan ulaken, $WM íjieckben nélkul, árván (BetUtfdl tévelyegtem! Remfefltectve liánvcicr $U«m cstllavjfónv^t BQtg f«ll«l«lll végre. M n a messamteégben, M«tn is f«nn az «gsn: — Ssemsd CIT IARABCTII tdes MNTDONOV^OM . . . Lampérth Géza. A kivándorlásról. » Ki t nlik. I. A pápai járás területéről az Amenkába való kivándorlás ijes zti mérveket <"»l évről-évre. Mig 1902. és 1.o.!. években .ion 500 volt a^S*4rás*tfó|. i száma,el<lijj, UM»4. évben már 800-an és a mull r.KIÖ. évben pedig 121Ki.an vándoroltak ki Amerikába a járásból, í gy jelenleg mintegy ">—r,ooo egyén van távol Amerikában. A kivándorlók legnagyobb része 19—38 év között van, tehát éppen a leg« jobb munkaerő megy ki. Utóbbi években mik, különösen fiatal leányok is sokan mennek ki, kik közül ott több férjhez megy részben magyar, részben amerikai honosokhoz s utóbbiak visszatérésére nincs remény. A kivándorlók legnagyobb része ö -t évig van csak Amerikában és amint elegendő pénzt gyűjtött adósságai kifizetésére és arra, heogy magának idehaza egy kis ingutjaoa. í*oiin azonban a tolvándorlon kozil 2—.1-szer is visszatérnek Amerikába. Általában valamennyi oly szándékkal távozik, hogy amint egy kis jólétet biztosithat magának, vissza is jöhessen. ~y~ — - Qf^J Tf^m. @ A I i i I. II p • > k* >' t >• <l l i t ú t • :i j ii. Ir'r Láng László. I. Xu : Íme, eljövök öntől s megalázom agam . . .Hl keltetl jönnöm uram!. . . Valaki iz, akihez van annyi jogom, mint önnek,inni akarom A gyermekemet . . . fitii: Ám tegyem De úgy jegyezze meg szunyom, a legdurvább tudnék lenni u esetin, ha hibát követne el. Féltve önöm remeket i teledtetera wie • Merencsétlen a geté Ráér később ia megtudni, bár jobb szeret•III. ha soha nem tudná ... A gyermeket hét elláthatja, de -uk mint olyan unya, aki eddig azóban volt s íég ma Intet elutazik . . . sleegyenki . . . No: Köszönöm. Férfi: .UDVARIASAN. Méltóztassék. (A szomszéd terembe távosnak . Férfi: LINCSÁNAT, majd el IS felejtettem. . . elvesse putyát kényelembe, MsszonyosB. HJA. V VAN I Z. HA MELE HER KISZOKIK a NUI TÁRSADBÓL (BIZONYOS MALÍCIÁVAL, mert LÁTJA IMKH •OM. én MOST roppani módon egysaerfl vagyok ESUPÁN CSAK lyerni'•K'-iil.'RT éh-k . . . AH. de milyen gyönyört is kegyed 1 [etenemre, sohe nem láttam meg ilyennek, Kern is csodálnám, ha még a n.rni''kemet is elhi'nytanä . . . Nii: N'.ni ti'lel.'k. Kut gyermekhez jöttem« Férfi: Egy is. Ferikém édes,Terike! Ferike berat, atyja ölébe kosuk, megöleli, majd miközben meg em l>a széles nyelve, atyja szakállával j.i s/.ik . Atiuska, édesapoaka! Ugy e te is tréssel nekem lovacská:. ogy-e?. . .Ekkorát ni . . . há is ülhit-'h ogy-e? F.'rti: Te los bohó te, persze, hogy veszek. Te esiniya kis balta. !•• rom litt, aki I manuis kát meg látja. Xi'/d itt van. Menj hozzá szt it'ii. Mond: jó napot manuska ! . . . Ferike:bátortalanul' Jó napol mamuuska. Te mamuska . . . moinlil. te vagy,\z én mamuskám . . . No, karjailta vessi Kn édes telkem, BIS te vagy az én kis Ferikém, az én egyetlen KIS, aranyos Ferikém. Ferike : L'gye te is szeretsz engem, matiuska . Nó: No persze édesem! (megcsókolj*), Ferik: 1 >e, te latolni.iniuska. le . . . le nemagy 10 . . . Férfi: Oh gyermeki ártatlanság: igazság a te neved !